“Fennmarad a kilakoltatási moratórium, a banki elszámoltatás végéig” jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 “Ma Reggel” című műsorában hétfő reggel. (Február 2.)
 Ezzel
  gyakorlatilag megerősített egy január 31-én történt sajtótájékoztatón 
 tett kijelentését, melyben elmondta; “A devizahitelek forintosításának 
 végéig marad a kilakoltatási moratórium és a banki lakásértékesítési  
kvótarendszer is.”
Ezzel
  gyakorlatilag megerősített egy január 31-én történt sajtótájékoztatón 
 tett kijelentését, melyben elmondta; “A devizahitelek forintosításának 
 végéig marad a kilakoltatási moratórium és a banki lakásértékesítési  
kvótarendszer is.”
Varga 
Mihály pénzügyminiszter  sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány
 és a Magyar  Bankszövetség egyetértett abban, hogy a bankok a 
devizahitelek  forintosításának végéig, illetve az elszámolás lezárásáig
 önkéntesen  fenntartják a lakásértékesítési kvótarendszert, amely 
egyébként 2015-ben  hivatalosan már nem létezik.
Ezzel párhuzamosan marad a kilakoltatási moratórium is.
Február 
elsejétől nem lesz devizaalapú  hitel Magyarországon, megkezdődik az 
elszámolás és a forintosítás,  valamint hatályba lép a fair 
bankrendszerről szóló törvény is.
A 
miniszter szerint a forintosítással  1000 milliárd forint 
tartozásnövekedéstől védte meg a kormány a  lakosságot, az 
önkormányzatokat és az államháztartást.
Az 
értékesítési kvótarendszert 2011-ben  vezették be, az egyik fő célja 
akkor az volt, hogy a banki bedőlt  ingatlanok ne árasszák el a piacot, 
és ne nyomják le még jobban az amúgy  is nyomott árakat. A bankok által 
kényszerértékesítésre kijelölt  ingatlanok számát ezzel a mindenkori 
fedezeti ingatlanállomány 3, később  5 százalékára korlátozták. A kvóta 
kihasználtsága egyébként 2014 végére  45 százalékra esett, ami a 
jegybank szerint annak a jele, hogy a bankok  inkább megállapodásra 
törekszenek az adósokkal.
(A 
mi észrevételeink szerint azonban  egy adós a bankkal való tárgyalásból,
 eddig még sosem jött ki igazán  jól. Valami mindig hibádzott, – s 
valahogy a végén mindig a bankok  javára billent el a mérleg.
A 
kvótarendszer fenntartását pedig  még ebben a formájában is túlzott 
engedmények tekintjük a bankok felé, –  mert szerintük ennek a teljes 
megszüntetésére lenne szükség, –  egyidejűleg a végrehajtási eljárások 
teljes felfüggesztésével , minimum  az elszámoltatás végéig. Ha 
egyáltalán az elszámoltatás be fogja tölteni  azt a szerepet, amelyet 
elvárnánk tőle. – De, hát a kormány úgy látszik  nem képes átlépni a 
saját árnyékát, – SzRTI).
Február 1-jén életbe lépett a fair bankokról szóló törvény, és megkezdődött a bankok elszámoltatása is
Tuzson 
Bence, a Fidesz frakciószóvivője  hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában 
elmondta: felelős és jó döntést  hozott az országgyűlés és a kormány 
azzal, hogy megmentette a  devizahiteleseket. (Ezt csak akkor 
kellene ilyen határozottan  kijelenteni, ha a már véglegesen megtörtént!
 – Mindenesetre a  kilakoltatási moratórium meghosszabbítása az 
elszámoltatás végéig –  kifejezetten pozitív momentumnak tekinthető – 
SzRTI).
Mint 
mondta, az első lépés az  elszámoltatás kérdése volt, ennek keretében 
igazságot tettek; a  bankoknak vissza kell fizetni az igazságtalanul 
elvett összeget, vagyis  mintegy 1000 milliárd forintot. Akinek lezárt 
hitele van, készpénzben  visszakapja ezt, akinek pedig még él a 
hitelszerződése, 25-30  százalékkal csökken a törlesztőrészlete – húzta 
alá Tuzson Bence, majd  hozzátette azt is: a fair bankok rendszere azt 
jelenti, hogy a  kiszámíthatóság következik, és véget ér az az időszak, 
hogy a bankok  önkényesen emelhették a kamatokat. Kiemelte: a hitelesek 
mostantól  védelmet kapnak.
(A 25-30
 %-os törlesztőrészlet csökkenés  egy 2-3-szorosára növekedett 
törlesztőrészletnél annyi, mint halottnak a  csók. – Bár kétség kívül, 
több, mint a semmi. – Erre is csak azt tudjuk  mondani; meg kell várni a
 teljes elszámoltatás befejezését, – de addig  is megismételhetjük; 
minden végrehajtási eljárást fel kellene  függeszteni – SzRTI).
A harmadik lépés a forintosítás – mutatott rá Tuzson Bence – , mely kiszámíthatóságot és a biztonságot is megteremti.
A 
szóvivő példaként azt mondta: aki  2007-ben 20 évre felvett 7 millió 
forintot, annak mostanra 93 ezer  forint lenne a törlesztőrészlete, a 
kormány intézkedései nyomán azonban  53-54 ezer forintot fog csupán 
fizetni.
A 
szabadfelhasználású és autóhitelek  ügyében azt mondta: egy részük 
hamarosan kifut, két fontos elem azonban  rájuk is vonatkozik. Egyrészt 
az elszámoltatás, másrészt a fair bankok  rendszerének megteremtése. 
Tuzson Bence kiemelte: a biztonságot  megkapják ők is, esetükben 
ugyanakkor a mozgástere a kormánynak kisebb  volt, ám ezt a két lépést 
esetükben is megették és továbbra is  figyelemmel kísérik az ő 
helyzetüket is.
(Ceterum
 Censeo: És a  számlaadósokkal mi lesz? Mi lesz azokkal az adósokkal, 
akik a  kifizethetetlen számláik nem fizetése miatt kerültek bajba? – Ők
  legalább annyian vannak, mint a devizahitelesek).
Fort András – Szabad Riport
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése