Másfél hónap alatt az átlagoktatásban évek alatt elsajátítható tudást szívtak magukba a Kodály-módszeren alapuló mintatagozat diákjai. A zene olyan üdvözítő hatással van az agyi folyamatokra, amire semmi más nem képes. Több kísérletet folytattak normál, zenei és nyelvi osztályokban a tanulási folyamatokról és a viselkedéskultúra alakulásáról. Nyilvánvalóvá vált, hogy a zeneisek felfogó- és befogadóképessége sokkal nagyobb léptékben nőtt, mint a többieké, de a közösségi szellem is fejlettebbé vált az együttes zenélés hatására – foglalta össze Freund Tamás neurobiológus akadémikus az ének-zene oktatás hosszú távú hatását.

Külföldön csodájára járnak, mi nem becsüljük

Ennek ellenére a Kodály-módszer, amely éppen ezt a lehetőséget aknázná ki, a rendszerváltás óta gyakorlatilag megszűnt létezni. Fokozatosan lehetetlenítették el a munkát azáltal, hogy elvonták az óraszámokat, és súlytalan tárggyá minősítették az ének-zene órákat, szinte azt sugározva: semmi gyakorlati hasznuk nincsen. Mi lett az eredmény? A mai fiatalság jóformán egyetlen árva népdalt sem ismer! Tisztelet a kivételnek. Ez olyan folyamatokat indított el, amelyek következtében már az énektanárképzésben is látszódnak a hiányosságok. A Zeneakadémia most felfedezte, hogy talán ez az utolsó pillanat, amikor még valamit vissza lehet hozni abból a komplex zenei nevelési módszerből, amelynek a külföld továbbra is a csodájára jár, de amit mi nem becsültünk meg kellőképpen.


A Városmajori Gimnáziumban Gráf Zsuzsanna Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas karnagy vezetésével huszonöt éve működik az ének-zene tagozat, amely gyakorlatilag a zeneművészeti szakközépiskola szolfézs szakával megegyező tudás birtokában bocsátja érettségire a diákokat, akik közül sokan sikerrel felvételiznek a Zeneakadémiára. Az itt működő Angelica Leánykar nemzetközi sikerei is mutatják, milyen sokra lehet képes az iskolai énekóra, ha jól képzett tanárral, megfelelő módszerrel és elegendő óraszámmal párosul. Az itt végző diákok ráadásul nem csak énekből kimagaslóak: a többi tantárgyból is jól, illetve átlag felett teljesítenek.

Másfél hónap alatt éveket hoznak be

A Zeneakadémia idén szeptember 1-től erre a nagy múltú gimnáziumi ének-zene tagozatra építve stratégiai partnerségre lépett az egymáshoz közel eső, egy utcában található Városmajor utcai óvodával, a Kós Károly Ének-Zene Emelt Szintű Általános Iskolával és a Városmajori Gimnáziummal, hogy létrehozzák a Kodály-módszeren alapuló, az óvodától az érettségiig tartó mintatagozatot, amelynek művészeti igazgatója Gráf Zsuzsanna lett. Az eredmények rendkívül beszédesek: bár az iskolában és az óvodában még csak másfél hónapja folyik az intenzív, élményalapú, mozgásra és a gyermekek aktív részvételére épülő ének-zene tanítás, az óvodások és a kisiskolások máris kortársaikat felülmúló, az átlagos oktatásban csak évek alatt elérhető tudást szívtak magukba. A Kós Károly általános iskola zenei tagozatának tanterve ráadásul speciális irányban változik: a jelenlegi tanterv szakköri foglalkozás keretében egészül ki emelt szintű angolnyelv-oktatással.


A Kodály-módszer egyik lényeges eleme, a mindennapos éneklés sajnos a legtöbb iskolában nem található meg, de az élményszerű oktatási módszerekből azért sokat sikerrel átemelhet bármelyik tanár, és ebből a megközelítésből a zeneiskolák szolfézstanárai is sokat profitálhatnak. A mintatagozathoz továbbképzési lehetőséget is biztosít az érdeklődő tanároknak, iskoláknak a Zeneakadémia, és a későbbiekben bármelyik településnek lehetősége nyílik, hogy a módszert átvéve hasonló struktúrát hozzon létre az óvodától az érettségiig. Mivel Gráf Zsuzsanna a Zeneakadémián is tanít, az egyetem mostantól saját tanárképzésében is nagyobb súlyt fektet a Kodály-módszer és az élményalapú zeneoktatás népszerűsítésére.


Bíró Dalma összeállítása