Miközben a kitiltási botrány van a közérdeklődés fókuszában, az amerikai-magyar viszonyt rövid időn belül újabb ügy terhelheti meg: a kormány heteken belül olyan hadiipari tendert ír ki, amelyre nagyságrendileg hasonló az első Orbán-kormány idején volt utoljára. Akkor a honvédség vadászgépeket vett, de nagy meglepetésre nem az amerikaiaktól, hanem Gripeneket egy svéd gyártótól.  A honvédelmi helyettes államtitkár a napokban tisztázta, hogy már csak a kormány döntésére vár a helikopterbeszerzés elrendelése, a kiírást a minisztérium már előkészítette. A költség legalább 100 milliárd, de egyes piaci becslések szerint akár 150-200 milliárd forint is lehet, attól függően, hogy milyen felszereléssel rendelkező gépeket akar a kabinet. A háttérben komoly lobbizás folyik, több nagy gyártó is komoly pénzeket feccöl a magyarországi érdekérvényesítésbe: kommunikációs ügynökségeket fogadtak fel, kormányzati forrásaink szerint prezentációkkal, ajánlatokkal győzködik az apparátus vezetőit. Türelmetlenül várja a kiírást az amerikai Boeing-Sikorsky és a Bell, a francia-német közös vállalat, az Airbus (korábbi nevén Eurocopter), a dél-koreai KAI. Az utóbbi hetekben a leglátványosabban az olasz cég, Agusta Westland gyártója nyomult, amely több kormányközeli lapban is hirdetett. Korábban több napilap is arról cikkezett, az oroszok Mi17-esei vagy Mi24-esei is szóba jöhetnek, ám honvédelmi forrásaink szerint, ha ezek mellett dönt a kormány, akkor nemcsak újabb botrányt keltenek – a jelenleg egyébként is kiélezett – külpolitikai helyzetben, de a NATO-előírásoknak is nehéz lesz megfelelni.

„Sokoldalú megoldás minden küldetéshez” – ezzel reklámozta magát az Agusta cég a Magyar Nemzetben, de volt már hirdetésük a Heti Válaszban is, mintha a kormányon kívül bárkinek is lenne annyi pénze, hogy érdemes volna neki ilyen helikoptert kínálgatni. De a Századvéghez tartozó Napi Gazdaságban is volt egy szponzorált cikk az olasz gyártóról. Az ugyan a lapból nem derült ki, hogy a cikk megjelenését a gyár támogatta, ám az IMEDIA nevű médiafigyelő adatbázisába már támogatott oldalként került be. A megjelent cikkben nemcsak azt olvashatjuk, hogy az Agusta gépei mennyire gyorsak és megbízhatóak, de a cég ígéretét is: ha a magyar kormány tőlük vásárol, munkahelyeket teremtve régiós szolgáltató-központjukat is Magyarországra hoznák. De az amerikaiak is tartottak már bemutatót: áprilisban a Sikorsky két Black Hawkja emelkedett a levegőbe Budaörsről, majd alacsonyan szállva – nagy feltűnést keltve – körberepülték a fővárost. A helikoptereket egyébként maga Robert Peaslee, a budapesti amerikai nagykövetség kereskedelmi tanácsosa ajánlotta a kormány figyelmébe. Az Airbus nem tartott ilyen bemutatót, de a cég egyébként is pozícióban van a régióban.


A legendás orosz gép - szeretik a pilóták



A zavaros ügyletek és csúszások miatt a hadsereg és a katasztrófavédelem egy időre helikopterek nélkül maradt. Hende már tavaly többször is azt hangoztatta, a magyar helikopterflotta „kihordási ideje” lejár, és ha nem történik valami, akkor az orosz matuzsálemek a földön maradnak. Ez a helyzet jelenleg a honvédség több Mi8-as és Mi17-es gépével. A katasztrófavédelem kénytelen volt két gépet kölcsönkérni egy magánvállalkozástól, hogy ki tudja segíteni a szerb hatóságokat a tavaszi árvíz idején. Egy Hende által áprilisban jegyzett, ősszel kiszivárgott levél szerint „szükséghelyzet vagy katasztrófa – például árvíz – esetén a honvédelmi tárcának nem lenne elegendő helikoptere a lakosság segítésére. Ezenfelül nem lennénk képesek a nemzetközi kötelezettségvállaláson alapuló légi kutató-mentő helikopterképesség biztosítására sem. Kisebb botrányt kavart még a választások előtt, hogy a HM – a beígért tender kiírása helyett – a repülőképesség biztosítása érdekében beszerzett három Mi8-as gépet Oroszországból. Ezek a Solar Kft. közvetítésével kerültek az országba. A Hende-levélből kiderült, hogy a tárcának 780 millióért ajánlották fel a gépek darabját, ám végül összesen 2,99 milliárdot fizettek értük, de hogy miért lett 650 millióval drágább a három gép, azóta sem derült ki, a HM nem magyarázta meg.

Névtelenséget kérő kormányzati forrásaink hangsúlyozták, lehet, hogy a szakértői anyagot a tenderhez a HM állítja össze, a végső szót Orbán fogja kimondani, a miniszterelnök pedig nemcsak pénzügyi, hanem külpolitikai, diplomáciai szempontokat is figyelembe fog venni – különösen a mostani kiélezett helyzetben. Nem zárható ki, hogy a kormányfő meglepő döntést hoz majd: 2001-ben az utolsó pillanatban változtatott és tette le a voksát a svéd Gripenek mellett HM által javasolt amerikai F-16-osok helyett.
Az Agusta miniszterelnökségi szinten lobbizik, ráadásul a cég támogatói közt tudja a volt olasz kormányfőt, Silvio Berlusconit, aki a mai napig jóban van Orbánnal. Az olaszok egyenesen „állami szintű együttműködésre tettek javaslatot”, a római kormány kereste meg őket.
Egy helikopterbeszerzési ügybe belebukott már egy NATO-főtitkár is. A belga Willy Claesnak le kellett lemondani egy 1988-as korrupciós ügy miatt. A vizsgálatok szerint mind az Agusta helikopter-, mind pedig a francia Dassault repülőgépgyár kenőpénz fizetése révén nyerte el a megrendelést a belga légierő korszerűsítésére. A hetilap akkori cikke szerint mindkét cég „kibélelte” a flamand, illetve vallon szocialista pártok kasszáját, amire pár év múlva viszonyt fény derült. Claes „bűne” az volt, hogy 1989-ben az ő miniszteri irodájában tárgyaltak arról, hogy az Agusta hajlandó lenne „ajándékot adni” a megrendelésért cserében (Claes a beszerzés időszakában a gazdasági tárca vezetője volt Brüsszelben, 1994-ben került a NATO élére). Igaz, míg ő ellenezte, a pártpénztárnok támogatta az ötletet. Az előző ciklusban évekig az amerikai gépek tűntek befutónak, igaz, nem a Sikorsky, hanem vetélytársa, a Bell gépei. Hende 2010 végén jelentette be, hogy ingyen kaphatnak 30 olyan Huey (Irokéz) gépet, melyet az amerikai hadsereg ki akar vonni hadrendből. Csakhogy pár hónappal később kiderült, hogy az „ingyen” mégsem jelenti azt, hogy nem kell semmit sem fizetni értük. A 30 éves – de 60 éves üzemidejű – gépek amerikai szétszerelésének, felújításának és összeszerelésének, a kiképzésnek a költségeit, 100 milliárd forintot a magyar félnek kellett volna állnia, így végül a kormány elállt az üzlettől. Tehát az öreg Hueyekre, vagy az orosz Mi-kre nem lehet számítani, sőt honvédelmi forrásaink szerint a Sikorsky gépei sem jöhetnek számításba, mert nagyon drágák – egyes becslések szerint 150-200 milliárdba kerülnének. Így marad az Airbus és Agusta – mindkét gyártó helikopterei szolgálnak már több NATO-tagország hadseregében. Már csak az a kérdés, hogy a két cég milyen ellentételezést, magyarországi beruházást fog felajánlani a kormánynak, esetleg a miniszterelnök melyik országnak – a németeknek vagy az olaszoknak – akar kedvezni az éppen folyó diplomáciai manőverezésben. Mint ahogy az is megválaszolatlan kérdés, hogy miből teremtik elő a legalább 100 milliárdos pénzt. Orbán Viktor az október 2-i NATO-hadgyakorlaton azt mondta, növelni fogják a honvédség költségvetését, de hozzátette, a fejlesztés „nagyon drága folyamat”, „minden évben haladni kell egy-egy lépést előre”. Tény, hogy a Huey-ekre is egy olyan konstrukciót dolgoztak ki, mely szerint a vételárat 7-10 év alatt kellett volna megtéríteni.
Várhegyi Kálmán összeállítása -