Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
A román
főváros legnagyobb szárazföldi hadosztálya hétfőtől a NATO Délkeleti
Nemzetközi Hadosztályaként folytatja tevékenységét, amelynek
irányítását egy boszniai és afganisztáni békemissziókban edződött
katona, Ovidiu-Liviu Uifaleanu dandártábornok vette át.
Ezzel
elkezdődött a NATO bukaresti hadosztály-parancsnokságának kialakítása.
Az Észak-atlanti Szövetség az ukrajnai válságra reagálva tavalyi,
walesi csúcsértekezletén döntött keleti szárnya megerősítéséről: ennek
keretében Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és a három balti
országban úgynevezett integrációs egységeket (NATO Forces Integration
Unit – NFIU) hoznak létre a szövetség gyorsreagálású erői számára,
Romániában és Lengyelországban pedig egy-egy új
hadosztály-parancsnokságot létesítenek – emlékeztetett közleményében a
román védelmi minisztérium.
A hétfői
ünnepségen Uifaleanu átvette a bukaresti NATO-hadosztály
parancsnokságát, amely jövőre éri el kezdeti, 2018-ra pedig teljes
operatív kapacitását.
Csak hetvenöten jönnek máshonnan
A NATO
Délkeleti Nemzetközi Hadosztály-parancsnokságán mintegy 280 katona
teljesít majd szolgálatot, közülük 75-en más NATO-országokból érkeznek
Romániába. A hadosztályszintű vezénylési központ kialakítása mintegy
60 millió euróba kerül, a kiadások egy részét a NATO később megtéríti
Romániának.
Uifaleanu
szerint az első szakaszban a romániai és bulgáriai integrációs
egységek (NFIU) koordinálása lesz a hadosztály-parancsnokság feladata,
de hosszabb távon a kiképzésre helyezik a hangsúlyt, hogy a
NATO-hadosztály Délkelet-Európa bármely részén bevethetővé váljon.
Egy
nemzetközi NATO-hadosztály elvileg 10-15 ezer katonát jelent, de
egyelőre nem tudni, milyen létszámú lesz a szövetség délkeleti
hadosztálya – tette hozzá a román dandártábornok.
Mircea
Dusa román védelmi miniszter korábbi közlése szerint csütörtökön
egyszerre avatják fel mind a hat új vezénylési központot (NFIU) a NATO
keleti szárnyán.
Donbasszban tombol a béke. Olyannyira, hogy Eduard Baszurin két kezén-két lábán össze tudta számolni a latortüzérség aljasságait. Még négy szabad ujja maradt is.
Persze azon a 16 helyen, ahol a latorgránátok hullottak, nem tudnak maradéktalanul örülni a donbassziak.
Kiváltképpen igaz ez Zsabicsevora, és Szpartakra. No meg az ezekhez közeli donyecki reptérre.
Több helyről is érkeztek olyan jelentések, hogy kézifegyverekkel meg géppuskákkalingerkedtek a felek egymással, de hát ezek már igazán csak csendháborításnak számítanak.
Unatkozik a martalóchorda. Nincs ami lekösse őket. Így aztán vedelgetnek-narkózgatnak. Mint a dologtalan avgyejevkai tüzérlatrok. Aztán betörögetnek, fosztogatnak, dúlogatnak!
Valamivel el kell ütni ezt a mérhetetlen sok szabadidőt.
Alekszander Zaharcsenko bejelentette? szeptember elsején a DNR minden iskoláskorú nebulója-már akik megérték-elkezdik az új tanévet. Igaz, az iskolapusztulás olyan mérvű, hogy tucatnyi intézményben képtelenség lesz elkezdeni a 2015-16-os tanévet, de összevonásokkal meg fogják oldani a problémát-jelentette ki Zaharcsenko.
Hasonló problémákkal küzd az LNR is, de ott azért csak két iskola vált oly mértékben romhalmazzá, hogy nem tudják bennük elkezdeni a munkát.
Az LNR erői pedig készülnek a Népköztársaság védelmére. Gyakorlatoznak.
Kijevben újrakezdődtek a tüntetések a parlament előtt. A tüntetők gránátot dobtak a rendőrsorfalra, lövéseket is hallani. Helyszíni beszámolók szerint több rendőr életét vesztette.
A Ria Novosztyi hírügynökség szerint összecsapások kezdődtek Kijevben, miután a parlament első olvasatra elfogadta Petro Porosenko alkotmánymódosítási javaslatait az ország decentralizálására vonatkozóan. A parlament épülete előtt több lövés eldördült, majd egy robbanást lehetett hallani. A rendőrség közleménye szerint még vizsgálják a történteket, a helyszínen tartózkodók szerint azonban valakik a parlament épületét védő rendőrökre lőttek, majd egy gránát robbant közvetlen a parlament előtt.
Az ukrán belügyminiszter a Ria Novosztyinak tett nyilatkozta szerint több mint 100 sérültje van az összecsapásnak. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere azonban azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy a parlament közelében több rendőr életét vesztette. A Nemzeti Gárda ugyanakkor nem erősítette meg a halálesetekről szóló értesüléseket, ehelyett számos sérültről adtak ki információkat. A belügyminisztérium közleménye szerint tíz rendőr szenvedett súlyos sérüléseket, az ő állapotuk kritikus.
Anton Gerascsenko, a belügyminiszter tanácsadója eközben arról számolt be, hogy valaki gránátot dobott a Nemzeti Gárda parlament előtt sorfalat álló tagjaira.
A belügyminisztérium már terrortámadásnak nyilvánította a történteket. Több mint 30 személyt vettek őrizetbe a parlament épülete előtt, köztük azt is, aki a gránátot dobta. A biztonsági kamerák felvételei alapján még tucatnyi személyt keresnek, a már letartóztatott személyektől pedig több gránátot, fegyvereket foglaltak le. A támadás mögött állítólag a Szvoboda párt tagjai állnak, a belügyminiszter legalábbis őket tette felelőssé. A párt azonban egy közleményt jelentetett meg, amiben követeli a belügyminiszter lemondását, és a hatóságokat okolja a kialakult helyzetért.
A Ria Novosztyi beszámolója szerint a Finance francia hírügynökség helyszíni tudósítója is megsérült az összecsapásban, őt az első lövések után kórházba szállították.
Az összecsapások közvetlen előzménye, hogy a parlament épülete előtt mintegy 200 fő gyűlt össze egy tüntetésre, akik követelték, hogy a képviselők ne fogadják el az alkotmány módosítását. Az ország decentralizálása ugyanakkor a minszki egyezmény feltétele. Megakadályozásában azok a szélsőséges soviniszta szervezetek – és szponzoraik – érdekeltek, akik már a 2014 februári puccs idején dollárban kaptak kifizetéseket a Majdan téren, majd a minszki megállapodás aláírásakor bejelentették, hogy a kormány döntései és a kezdődő békefolyamat ellenére is tovább folytatják a háborút.
Amire már szombati tudósításunkban utaltunk: a legújabb minszki paktum Nyalókakirály politikai pozícióit ássa alá-kezd valósággá válni.
A 26-i megállapodás politika része nagyon kiverte a biztosítékot Maradék-Ukrajna legfasisztább, legnácibb Radába “bejuttatott” hordái körében. A Donbassznak adandó alkotmányos garanciákat a banderista Szvoboda-Tyahnyibokkal az élén-a Ljasko vezényelte Radikális Párt néven futó csürhe, no és persze a már Donbassz helyére az Új Izraelt vízionáló Jaros-féle Jobb Szektor Maradék-Ukrajna további fogyatkozásaként élik meg.
A barmok nem hajlandók felfogni, hogy ellenkező esetben viszont MINDEN VESZNI FOG!
Szóval a fasiszta bagázs a kijevi Rada elé szólította ma híveit. Azok meg érkeztek.
Érezhette a Valcman-Jacenyjuk-Turcsinov latortrió a probléma súlyát, hiszen reggel óta a Nemzeti Gárdájuk vette védelmi gyűrűbe a Rada épületét. Ez a feltüzelt náci hordákat nem hatotta meg egyáltalán. Gránátokat hajigáltak a “palotaőrség” közé. Nem gyakorló gránátokat ám.
Eddig legalább két halottja, és legalább ötven sérültje van a védőseregnek. Többen életveszélyes állapotban kerültek a kijevi foltozóműhelyekbe.
Az alábbi élő közvetítésen nyomon követhetőek a kijevi események:
Közben hírek szerint a “csúcs” sápadozva ülésezik, és Harmadik Majdantól retteg. A Rada és az elnöki hivatal telefonvonalai izzanak. Feltételezik, hogy Valcman azonnali katonai segítségért könyörög kitartóinál, elkerülni akarván a Janukovicsénál is cudarabb véget.
A
jelek szerint a halasi menekültsegítők belefáradtak a szélmalomharcba:
túl sok a munka, kevés az önkéntes, és nem csatalkoznak újabbak.
Emellett saját raktárhelyiséget sem kaptak a kiskunhalasi állomáson. Ha
a menekültsegítők kiesnek a rendszerből, tetőzhet az amúgy sem kis
feszültség a kiskunhalasi gyűjtőpont közelében.
Augusztus 31-ével felfüggesztette működését a kiskunhalasi MigSzol – közölte Facebook-oldalán a MigSzol Halas.
“Ezt a munkát ezzel a létszámmal és ilyen körülmények között folytatni nem tudjuk, nem bírjuk” – írták.
Az
önkéntesek a halasi állomáson segítették a migránsokat. Tevékenységüket
azért függesztik fel, mert elkészült a GYODA, azaz az ideiglenes
drótkerítés a határon. Emellett nem jutottak olyan raktárhelyiséghez,
amit folyamatosan használhattak volna. Abbahagyják a migránsok
segítését azért is, mert nem csatlakoztak hozzájuk újabb segítők és
szervezetek (tolmácsok, aktivisták), és egyszerűen nem bírnak el a
munkával.
Mint
írták, köszönik a segítséget mindazoknak, akik adománnyal,
támogatással, médiafelülettel, jó szóval biztatták őket, és segítettek
céljaik elérésében.
“Talán
ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy Halas egy másik arcát is megmutassa.
Talán sikerült bizonyítani, hogy igenis értékes és eredményes a civil
kurázsi, hogy léteznek elvek, pártok, világnézeti különbségek felett
álló értékek, amelyeket NEM képviselni bűn” – írták a halasi önkéntesek
vezetői.
Nagy a feszültség Kinskunhalason
Kiskunhalason,
ugyanúgy, mint a többi migrációs gócponton, óriási a menekültügyi
túlterheltség, amelyet az önkéntesek tevékenysége enyhített
valamelyest.
Az
elmúlt napokban kétszer is érkezett hír rendzavarásról a kiskunhalasi
gyűjtőpontról. Pénteken még tárgyalás útján csillapították le a
kedélyeket a rendőrök: a migránsok gyorsabb ügyintézést, jobb ételt
akartak, és azt mondták, ha ezeket nem teljesíti a rendőrség, akkor
vagy kitörnek a táborból, vagy felgyújtják. Vasárnap már könnygázt
vetettek be a rendőrök, amikor tömegverekedés tört ki hetven migráns
között, a hírek szerint azért, mert egy csoport nehezményezte a
megítélésük szerint lassú ügyintézést, az ujjlenyomatok rögzítését,
ezért egy követ dobtak az egyik távozó csoport tagjai közé. (HVG)
Nagyjából
három hete téma már orosz nyelvterületen egy térkép. Amely egy a
Maradék-Ukrajnával, sorsával, lehetséges vagy elképzelt jövőjével
kapcsolatos televízióműsorban bukkant fel.
A
lengyel közszolgálati televízió, a “TVP Polonia” műsorának szakértő
vendégei Maradék-Ukrajnáról szóló elmélkedései közben több alkalommal
is illusztrációként lett a térkép “bevillantva”. Ha rápillantunk,
megállapítható első ránézésre: mintha a kezdeti Kijevi Nagyhercegséget
ábrázolná. (Ehhez képest a Bal-Rad által használt Maradék-Ukrajna
megnevezés hatalmas területű birodalom.)
A műsor
szakértői megállapodtak abban, hogy a térképen a vörös színnel
ábrázolt Novorosszija Oroszország részét fogja képezni, egészen Moldova
határáig. A Kijev-régió egy része, Harkov, Luganszk, Donyeck,
Dnyepropetrovszk, Zaporozzsja, Mikolajev és Odessza régiók által
alkotott Novorosszija-Újoroszország.
A
“megállapodás” szerint a kárpátoki Csernyovci-régió Romániához, a
galiciai rész pedig (Voliny, Lemberg, Ivano-Frankovszk, Ternopol
régiók) Lengyelországhoz pártolnak, míg a Csehszlovákia Trianontól
ajándékba kapott majd “elörökölt” soknemzetiségű Kárpátalja
“kérdőjeles” hovatartozású. A “megelőlegezett bizalom” jeleként
Kárpátalja Magyarországhoz van “odaszínezve”!
Számos
hasonló térkép forog mindenféle internetes oldalakon, amelyek
többé-kevésbé megegyeznek ezzel a térképpel. Ám mint önjelölt
politológusok fejében megálmodott lehetséges variánsok. Pontosan ezért
talán nem is különösebben érdemes foglalkozni AZOKKAL a térképekkel.
EZZEL a
térképpel viszont már illő kellő komolysággal bánni. Pontosan azért,
mert a lengyel közszolgálati televízió főcsatornájának műsorában
bukkant fel. Főműsoridőben. Lengyelország pedig európai
középhatalomként “tündököl” az utóbbi egy-másfél esztendőben. Mint
amely középhatalom nem kis részt vállalt a tavaly februári puccs
kirobbantásában, és mint ilyen, “elévülhetetlen érdemeket” szerzett
magának Ukrajna szétzüllesztésében.
Ugyanez
a Lengyelország viszont már kezdi bánni-no nem a Donbassz elleni
kegyelenkedéseket!-hogy kiszabadította a palackból az ukrán
nacionalizmus és fasizmust, amely az utóbbi időkben meglehetősen sok
borsot tört Lengyelország orra alá.
Szóval a TÉRKÉP!
Magyar szempontból nézve akár azt is mondhatnánk rá, hogy szép. Dacára annak, hogy sok odaszagolnivalónk sincs az ügyek terén.
Viszont
nagy kérdés az, hogy a Lengyelországon, Magyarországon, Románián és
Maradék-Ukrajnán kivüli ÖTÖDIK ÉRINTETT (aki sorrendben talán inkább
ELSŐ) OROSZORSZÁG politikai és állami vezetése látta-e már? És ha
látta, mit szól hozzá?
Tekintettel
arra, hogy a TÉRKÉP ott és olyan alkalommal bukkant fel ahol és
amikor!-alighanem tudnak Oroszországban is a létezéséről.
Mert
azért Lengyelország mégiscsak CSAK EGY európai középhatalmacska! Olyan
harmad-negyedhegedűs. Amelynek fölöslegesen fantáziálgatnia azért
nagyon nem illik! Kiváltképp nem főműsoridőben, és kiváltképp nem a
központi állami televízióban.
Mi azért mások vagyunk. Mi fantáziálgathatunk.
Abba meg könnyen belefér, hogy alig kétszáz kilométerre LENNE Oroszország határa Tiszabecstől nyugati irányba. A TÉRKÉP szerint.
(Mi az a száz kilométer? Tankkal is alig három-négy óra.)
…”Értesülések
szerint a Nemzetbiztonsági Kabinet múlt heti ülésén felvetődött a
hadköteles korúak összeírása. A hírt hivatalos forrásból nem
erősítették meg és nem is cáfolták”
Bécs-Budapest, 2015. augusztus 31. hétfő (MSZF)
Ausztria hétfőn de facto
felfüggesztette a schengeni egyezményt Magyarországgal szemben, és
határellenőrzést léptetett életbe – tudatta a Magyar Szociális Fórum.
Az intézkedést a Magyarországról érkező menekültáradattal indokolták. Az
osztrák belügyi szervek parancsot kaptak arra, hogy akár személy
szerinti ellenőrzésnek vessék alá a magyar határon átkelőket, elsősorban
a kamionosokat, és a különböző méretű buszokat.
Nyugati szomszédunk intézkedése
következtében hétfőn reggel 10-20 km-es autósor keletkezett az M1-en,
Hegyeshalom előtt, délelőttre pedig 30 km-esre nőtt a dugó.
Szigorították az ellenőrzést a vasúti átkelőhelyeken is. Emiatt a Budapestről késéssel érkezhetnek a vonatok Bécsbe.
Az osztrák kormány lépésével egyidejűleg a magyar belügyminisztérium, az EU szabályaira hivatkozva vasárnap elrendelte, hogy nem utazhatnak tovább Magyarországról Nyugatra azok,
akik nem rendelkeznek személyazonosságukat igazoló okmánnyal, és nem
regisztráltatják magukat a magyar hatóságnál. Az erről szóló intézkedést
Magyarország Kormányának belügyminisztériumi honlapján tették közzé
vasárnap délután. Eszerint a menedékkérő csak úti okmány és érvényes
vízum birtokában utazhat tovább Magyarországról Németország területére.
Nem tudni, mi történik azokkal,
akik nem rendelkeznek ilyen okmányokkal, de nem akarnak Magyarországon
maradni, mert Nyugat-Európába tartanak – jegyezte meg az MSZF.
A magyar kormány új törvényeket készül
hozni, felhatalmazva a hadsereget a délről érkező tömeges bevándorlás
elleni államhatár-védelemre, és „bűnténynek” akarja nyilvánítani a
bevándorlók illegális határátlépését – tudatta a Magyar Szociális Fórum
vasárnap a nemzetközi sajtónak kiadott angol nyelvű tájékoztató
anyagában. Az intézkedések egyidejűleg születnének egy négy méter magas
védőrendszer felépítésével, a Szerbiával közös határ mentén, 164 km
hosszúságban. A jobboldal uralta magyar országgyűlés várhatóan több mint
kétharmados többséggel fogja megszavazni az új törvényeket.
Értesülések szerint a
Nemzetbiztonsági Kabinet múlt heti ülésén felvetődött a hadköteles
korúak összeírása. A hírt hivatalos forrásból nem erősítették meg és nem
is cáfolták – írta az MSZF.
Olaszország
legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, az Eni bejelentése szerint
találtak egy új gázmezőt Egyiptom partjai mentén, ami valószínűleg a
Föld egyik legnagyobb ismert gázkészlete lehet.
A
vállalat közleménye szerint az újonnan feltárt gázmező Egyiptom
egészének földgázfelhasználását fedezni tudja a következő néhány
évtizedre. Az eddig ismert adatok alapján a gázmező mintegy 850 milliárd
köbméter készletet jelent, és a Földközi-tenger mélyén, Egyiptom
partjai mentén 1450 méteres mélységben, mintegy 100 négyzetkilométer
területen helyezkedik el. Az Eni bejelentése szerint ez az eddigi
legnagyobb ismert gázmező Egyiptom és a Földközi-tenger területén, de
lehetséges, hogy a Föld legnagyobb gázkészletei közé sorolható.
Könnyen
lehet azonban, hogy az olasz vállalat mérési eredményei már korábban
ismertek voltak. Vlagyimir Putyin orosz államfő szerdán személyes
megbeszélést tartott Abdel Fattah El-Szisszi egyiptomi államfővel, ahol
véglegesítették az új szabadkereskedelmi egyezményre vonatkozó
megállapodást. Egyiptom várhatóan még 2016 során csatlakozik az
Eurázsiai Gazdasági Unió szabadkereskedelmi zónájához. Ennek lehetősége
először februárban, Vlagyimir Putyin Kairóban tett látogatásakor
került megvitatásra, miután az ország tavaly év végén benyújtotta a
csatlakozási kérelmet. Mohamed Elbadri, Egyiptom oroszországi
nagykövete akkor közölte, hogy megkezdődött a tárgyalási folyamat, de a
feltételek következő egy év során még nagy mértékben módosulhatnak.
Putyin
most újból megerősítette: Egyiptom csatlakozik az eurázsiai
szabadkereskedelmi övezethez. Oroszország a közeljövőben fokozza a
gabonaexportot Egyiptomba, ami már most is az egyiptomi felhasználás
mintegy 40%-t teszi ki. Oroszország emellett részt vesz majd az
egyiptomi élelmiszeripar modernizálásában. A két ország most
megállapodott egy közös terrorellenes front létrehozásáról, ami
Szíriával és más térségi államokat közös erővel lép majd fel az “Iszlám
Állam” nevű terrorszervezet ellen. Februárban megállapodást írtak alá
az ország első atomerőművének megépítéséről is, ami további energetikai
együttműködések megalapozását jelenti. Az új földgázmező
kitermelésében így jóval nagyobb eséllyel vehetnek részt az Eurázsiai
Gazdasági Unió tagállamainak energetikai cégei. Az eurázsiai
szabadkereskedelmi zónán belül ugyanis a tranzit nagyságrendekkel
olcsóbb, miközben Európa csak újabb akadályokat emel az orosz
gázprojektek elé. http://hidfo.ru/2015/08/egyiptom-partjai-menten-talaltak-meg-a-fold-egyik-legnagyobb-gazkeszletet/