feri
KARÁD | Könnyekkel a szemében hálálkodott Verb Ferencné mindazoknak, akik adományaikkal segítettek abban, hogy ne vegyék el a házat a súlyosan sérült fia és a család feje felől. Történetükről korábban már beszámoltunk. Ferenc fia házvásárlásra vett fel svájci frankos kölcsönt, amelyet nem tudott fizetni, mert nem sokkal később baleset érte, elgázolták, amikor motorral közlekedett.
A baleset óta a férfi éber kómában van. Többször megműtötték, de állapotában nem következett be javulás, így a nap 24 órájában az édesanya gondozására szorul. Közben a család minden pénze a fiú gyógyíttatására ment el, emiatt nem tudták fizetni a kölcsönt, amelynek törlesztése végül havi 120 ezer forintra duzzadt. A szülők a kölcsönhöz jelzálogként a saját lakásukat és a szőlőültetvényüket ajánlották fel, ez került veszélybe. A bank ultimátumot adott, ha március végéig nem fizetnek ki ötmillió forintot, elveszik az ingatlant.
– Egyetlen hónapunk volt arra, hogy összegyűjtsük a pénzt. Március 3-án indítottam el az akciót egy közösségi portálon. A Somogyi Hírlap is segített. Eleinte nem is hittük el, hogy sikerülhet, de csodával határos módon összeadták az összeget az emberek. Most olyan boldog vagyok, hogy el sem tudom mondani! – mondta Verb Ferencné, aki lapunk hasábjain is szeretné kifejezni a köszönetét mindenkinek, aki mellettük állt. – Felsorolni is nehéz, hányan támogatták őket, kisebb-nagyobb összegekkel. Külföldön dolgozó magyarok, Fecó régi munkáltatója, a karádi önkormányzat, Witzmann Mihály országgyűlési képviselő is beszállt, hogy összedobják az ötmilliót.
Witzmann Mihálytól tudjuk: attól fogva, hogy felhívását közzétette a Facebook-oldalán, néhány nap alatt (a saját felajánlásán túl) 600 ezer forintot adtak össze cégek, vállalkozók és magánszemélyek, az összegyűlt pénzt személyesen adta át Karádon az édesanyának.
Verb Ferencné a minap egy kaposvári ügyvédnél járt, átutalták a banknak a tartozást. Most már csak a végrehajtási eljárást kell leállítani.
– Szavakkal el sem lehet mondani, mennyire boldog vagyok! Nem tudom, hogyan lehet majd meghálálni mindezt – mondta a könnyeivel küszködve az édesanya. – Három gyermek és a lányom gondviselője vagyok, mindannyiunknak megmarad ez a ház, és Fecót sem kell elhelyezni máshol, tudom tovább gondozni. Csak apró dolgokra képes: sírásra, mozgatja a fejét vagy jelez nekem a kezével, a szemével. Apró dolgok ezek, de nekem nagyon sokat jelentenek…
(SG)
MOST SEGÍTETT az összefogás, az emberi együttérzés! Ez a szerencsétlen család megmenekült! Köszönet az adományozóknak!