Grúzia legfelsőbb bírósága ismételten felszólította az Interpolt, hogy adja ki a nemzetközi körözést Mihail Szaakasvili ellen.
Korábban az Interpol amerikai főtitkára adminisztrációs indokokra hivatkozva hátráltatta, majd elutasította Grúzia kérését, így a háborús bűnös ellen máig nem adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. Grúzia legfelsőbb bírósága jelenleg folytatja azon dokumentumok összeállítását, amely alapján az Interpol elméletileg kiadná a körözést. Feltételezhető azonban, hogy az Interpol részéről ez csak további időhúzás, Szaakasvili ugyanis a térségi országokban továbbra is hasznos funkcionárius a Nyugat számára.
A bukott atlantista politikus 2013 végén menekült el Grúziából, miután pártját elsöpörte a népharag. Politikai ellenfeleinek hatalomra jutását követően visszatért nyugati szponzoraihoz, és a nyugati érdekszférához tartozó országokban kapott különböző befolyásos pozíciókat.
  • 2013 decemberében átmenetileg az Egyesült Államokban tartózkodott, ahol a Massachussets állam béli Tuft Egyetemen biztosítottak neki jól fizető megbízásokat.
  • 2013 december végén Kijevbe érkezett, ahol lázította a kormányellenes csoportokat, és megbeszéléseket folytatott államellenes szervezkedést folytató atlantista politikusokkal.
  • 2014 júliusában Grúzia megindította a büntetőeljárást Szaakasvili ügyében. A volt elnököt hatalommal való visszaéléssel vádolták, de azóta több párhuzamos ügye is folyamatban van, mert neve több korrupciós ügyhöz kötődik, és bebizonyosodott, hogy elnöksége idején magánvagyona is megsokszorozódott.
  • 2014 szeptemberére a grúziai hatóságok lefoglalták Szaakasvili Grúziában tartott vagyonát.
Büntetőeljárása megkezdését követően Grúzia hivatalos úton kérte az Interpoltól, hogy adják ki a nemzetközi körözést Szaakasvili ellen. A bukott atlantista politikus Grúziából elmenekülését követően számos térségi országban próbált menedékjogot szerezni, köztük Magyarországon is. 2014 szeptember végén Törökországban látták, majd a görög rendőrök fogták el. Görögország azonban nem volt köteles kiadni őt Grúziának, mivel az Interpol amerikai főtitkára még nem adta ki ellene a nemzetközi elfogatóparancsot. A görög rendőrök így elengedték Szaakasvilit.
A bukott atlantista politikus szökését követően eleinte egy Soros György javaslatára összeállított szakértői gárda tagjaként dolgozott az ukrán kormány tanácsadójaként, míg végül Arszenij Jacenjuk helyettesének nevezték ki.
Május elején Cyril Gaburici, Moldova miniszterelnöke bejelentette, hogy Szaakasvili Moldovába utazik, és egy korrupcióellenes testületben fog szakértőként működni. Alig egy héttel később azonban Petro Porosenko kinevezte az Odessza régió kormányzójának, és Szaakasvili megkapta az ukrán állampolgárságot.
A bukott atlantista politikus azóta a korrupció elleni harc élharcosaként tünteti fel magát az ukrán politikában. A régió lakosai is többnyire arról számolnak be a sajtó képviselőinek, hogy Szaakasvili kormányzói pozíciójához semmilyen eredmény nem fűződik, ehelyett “celeb” életformát folytat, és “popsztárakhoz hasonló módon” pózol az ukrán közéletben. Szaakasvili odesszai kinevezését követően továbbra is beleszól a grúziai politikába. Júniusban javasolta, hogy amerikai és brit bírákkal töltsék fel a grúziai bíróságokat, hogy ott “leszámoljanak a korrupcióval”. Európa radikális atlantista politikusaihoz hasonlóan ő is szorgalmazza, hogy minden ország élére külföldi állampolgárokat kell állítani. Szaakasvili tanácsadói tevékenysége idején Ukrajna idegen állampolgárokat ültetett a minisztériumok élére, elsőként egy amerikai állampolgárt neveztek ki pénzügyminiszternek.


http://hidfo.ru/2015/08/utoleri-az-igazsagszolgaltatas-a-szokesben-levo-bukott-atlantistat/