6000000000 forint. A most meghirdetett új nemzeti konzultációval együtt összesen ennyi közpénzt tapsol el a kormányzat álszent és irányított módon megfogalmazott kérdőívekre, fidesz-propagandával sújtott tájékoztató levelekre.
Ez körülbelül ötszáz kórházi szakápoló tíz éves bére, ebből legalább harmincezer éhező gyermek étkeztetését meg lehetne oldani, körülbelül háromezer külföldre emigrált magyar fiatalnak lehetne hazatelepülési programot biztosítani, ennyiből rövid idő alatt lecsökkenthetőek lennének a kórházi várólisták. A demagógnak látszó, de valójában húsbavágó felsorolás hosszan folytatható még.
Orbán Viktor hallja a centrális erőtér összeomlását kísérő robajt, hallja a betonszilárdságúnak megálmodott építmény egymásra rakott köveinek csikorgó zuhanását, ezért – kreativitását vesztve – a régi fegyverhez nyúlt: úgy tesz, mintha számítana neki az emberek véleménye. Az Európát érő menekültáradat és az egyre testközelibb terrorizmusveszély kétségtelenül gyors válaszokat igénylő kérdés. Európának érdemi, rövid és hosszú távon egyaránt hatásos, de emellett emberi, egyszóval európai választ kell találnia. Orbán téved, amikor nemzeti szintre osztaná ennek a felelősségét.
A miniszterelnök aktuális, ismét újabb egymilliárdba kerülő konzultációja nem csak azért álszent és – a Fidesztől megszokott módon – lekezelően pökhendi, mert egy valódi párbeszédben a szereplők nem sarkított kinyilatkoztatásokhoz keresnek megerősítést. Egy valódi konzultációban valódiak az érvek és a valódi a befolyásolás lehetősége. Hogy is mondja Orbán a kérdőív bevezetőjében? “Mi, magyarok 2010-ben úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk.” Már ebből az első mondatból süt a lekezelő hazugság. A kormányfő ugyanis olyan fontos kérdésekben, mint például a magánnyugdíjak államosítása, a munkavállalói jogokat csorbító új munkatörvény-könyve, az európai értékek egyoldalú és nyilvános felmondása, a vasárnapi zárvatartás- már nem érezte fontosnak, hogy kikérje a választók véleményét. Vagy nem tartotta a nemzet életét érintően fontos kérdésnek, vagy nem tartotta elég felnőttnek a választókat, esetleg pontosan tudta, hogy mi lenne a válasz. És az nem tetszett volna neki.
“Nem engedem, hogy a kormány ki legyen szolgáltatva bármilyen civil szervezetnek vagy szakszervezetnek, ha szót akar érteni az emberekkel. Nekem meg kell, hogy legyen az a rendszerem, amellyel bármelyik magyar emberrel bármikor szót tudok váltani, ha ő hajlandó velem szóba állni. Ez a konzultáció” – fogalmazott korábban Orbán Viktor. Kedves Miniszterelnök úr, arról már nem próbálom meggyőzni, hogy a civil- és szakszervezetek érdekképviseleti kontrolljának jelenléte mennyire fontos a jó kormányzásban, ezért csak arra hívom fel a figyelmét: nemrégiben három ‘nemzeti konzultációt’ is tartottak az országban.
Újpesten, Veszprémben és Tapolcán a választók határozott véleményt formáltak Önről. Esetleg konzultáljon az ingyentanácsokat adó barátaival arról, hogy ez mit is jelent.
(Forrás: sztarklikk)


Fotó - Árvai Károly - Miniszterelnökség
Kovács Zoltán kormányszóvivő – Fotó: Árvai Károly / Miniszterelnökség

…”Hogy azonnal vissza lehessen-e fordítani azokat, akikről azonnal bebizonyosodik, hogy csak kihasználják az „illegális migrációra bátorító” európai szabályokat…

Magyarország azon országok között van, amelyre méretéhez képest az átlagosnál nagyobb bevándorlási teher hárul, ezért egyetért azzal a csütörtöki európai állásfoglalással, amely szerint azonnali lépésekre van szükség a Mediterráneumban, ahol növelni kell a katonai és humanitárius jelenlétet, meghiúsítva az embercsempészek akcióit…”

Társadalmi támogatás kell a bevándorláspolitikán való változtatáshoz, ezért a kormány tizenkét kérdést tesz fel a bevándorláshoz, megélhetési bevándorláshoz, és részben a terrorizmushoz kapcsolódó nemzeti konzultációban, amelyre július 1-jéig várják az állampolgárok válaszát.
Ezt Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, jóváhagyta az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultáció kérdéseit.
A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a több mint 8 millió kérdőívet május elejétől kezdik kézbesíteni, a postának 30-40 napra van szüksége a levelek kézbesítésére, a válaszokat pedig július első napjáig várják. A kérdőíveket ezúttal is Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) dolgozza majd fel.
A kabinet becslése szerint mintegy 960 millió forintba kerül majd a konzultáció, de a végleges költségekről később teljes tájékoztatást adnak – tette hozzá.
Kovács Zoltán kifejtette, a kérdések egyebek mellett kiterjednek arra is, hogy az uniós tiltás ellenére tegyék-e lehetővé az illegális bevándorlók 24 óránál tovább tartó őrizetben tartását.
A kormány választ vár arra is, hogy azonnal vissza lehessen-e fordítani azokat, akikről azonnal bebizonyosodik, hogy csak kihasználják az „illegális migrációra bátorító” európai szabályokat – mondta Kovács Zoltán, akinek közlése szerint az állampolgárok elmondhatják azt is, egyetértenek-e azzal, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók vegyék ki a részüket az általuk generált költségek előteremtéséből.
Kovács Zoltán elmondta, a beérkező válaszok alapján a szakembereknek és az Országgyűlésnek kell kialakítania a megfelelő reakciókat az illegális bevándorlásra.
A kormányszóvivő kitért arra is, hogy Magyarország véleménye az illegális bevándorlásról nem tér el gyökeresen az Európai Unió álláspontjától, hiszen a magyar kormány is úgy gondolja, hogy a problémát a gyökerénél kell orvosolni, vagyis lehetőleg a „kibocsátó országokban” kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a “megélhetési bevándorlók” el sem indulnak.
Emlékeztetett, Magyarország azon országok között van, amelyre méretéhez képest az átlagosnál nagyobb bevándorlási teher hárul, ezért egyetért azzal a csütörtöki európai állásfoglalással, amely szerint azonnali lépésekre van szükség a Mediterráneumban, ahol növelni kell a katonai és humanitárius jelenlétet, meghiúsítva az embercsempészek akcióit.
Közös európai fellépésre van tehát szükség, „de minden országnak vannak saját szempontjai” – húzta alá, hozzátéve, a bevándorlás szempontjából nem lehet összehasonlítani például Spanyolországot és Magyarországot, hiszen a probléma másként jelentkezik a két országban.
MTI – Kormany.hu
SzRTI