Az elmúlt napok legmeghatározóbb belpolitikai eseményének nevezi a liberális sajtó "a Fideszen belüli hatalmi harc kirobbanását". A Policy Agenda elemzésének tárgya, hogy a Simicska-ügy milyen azonnali problémákat okoz a miniszterelnök és a kormánypárt számára. Az ATV szerint "már nem lehet tagadni, nyílt és egyértelmű hatalmi harc van a kormánypárt politikai centruma, és a gazdasági centruma között". A fővonalú média címlapon tartja a Fidesz körein belül kiéleződő ellentéteket. Ugyanakkor éppen az mutatja, hogy egyelőre nem történt jelentős belpolitikai esemény, hogy a belpolitika történései hónapokkal előre jelezhetőek, így arra értelemszerűen a kormánypárt is fel van készülve.
Korábbi előrejelzésünkben rámutattunk, hogy a radikális atlantista ellenzék várhatóan új frontot fog nyitni a Washington számára nem teljesen elfogadható politikát folytató kormánnyal szemben, a sikertelenül zárult politikai művelet után belülről próbálnak szakadást előidézni a kormánypártban. A radikális atlantisták azon törekvése, hogy a jobboldalt bevonják a felforgatásba, és álcivil tüntetések mesterséges felduzzasztásával mozdítsák el a Washington számára már nem kedves kormánypártot, kudarcba fulladt. A szinte kizárólag balliberális orientációjú politikai erőkhöz köthető "civilek" megmozdulásait mostanra általános érdektelenség övezi, legutóbbi tüntetésekről már be se számol a sajtó, azokon alig 100-150 fő jelenik meg, ezek egy része riporter és rendezvényszervező.
A radikális atlantista erők stratégiája, hogy látszólag civil csoportokat tartanak mozgásban, ezek a csoportosulások állandó jelleggel tüntetnek Budapesten és más városokban. Minden hétre vannak újabb, általuk bejelentett tüntetések. Az álcivilekkel operálás lényege ugyanakkor nem az, hogy minden tüntetés egyre nagyobb tömeget mozgasson meg. Ennek a politikai műveletnek a lényege, hogy néhány napos időközökkel állandóan vannak bejelentve tüntetések. Amennyiben a kormánypárt látványos hibát követ el, a liberális sajtó azonnal ráborítja az olvasottságot az éppen aktuális, következő bejelentett tüntetés Facebook-oldalára. Akár egy pók, ami hálóját szövögeti, és várja, hogy a préda belerepüljön. A háló állandó jelleggel jelen van. Hogy mekkora préda repül bele, az kizárólag azon múlik, hogy a kormány mennyire látványosat hibázik.
Hídfő.net.ru | Tüntetés netadóNagy hiba - nagy tüntetés, kis hiba - kis tüntetés
A belpolitikai indokkal utcára vitt tömegben pedig az Európai Unió zászlaját jelenítik meg, vagyis a belpolitikai ürüggyel összehívott tüntetéseknek külpolitikai töltetet adnak. Ettől remélik, hogy a nemzetközi közösség felé sikerül azt a látszatot kelteni, hogy a magyar közvélemény nem támogatja a kormány külpolitikáját. Ugyanakkor az egyetlen dolog, ami az Orbán-kormányban elfogadható az emberek számára, az éppen a kormány külpolitikája, emiatt ezek a tüntetések soha nem válhatnak öngerjesztővé. Az emberek nem mennek el egy újabb tüntetésre, ami a nyugat zászlaja alatt kritizálja a kormányt.
Ennek a stratégiának fordulópontját a december 16-ára beharangozott, "eddigi legnagyobb, összevont civil tüntetés" jelentette, amire alig 7-800 ember gyűlt össze. Akkori előrejelzésünkben röviden kifejtettük, hogy a radikális atlantisták a tüntetések sikertelensége miatt új frontot nyitnak, és az újabb művelet lényege az lesz, hogy belülről idéznek elő szakadást a kormánypártban, amiben a liberális sajtó nagy része közreműködik majd. A fővonalú médiában ennek előszelét jelentette, hogy rendszeresen címlapon tartották azokat a híreket, ami Fidesz-közeli személyek kormánykritikáit, vagy Orbán Viktorral kapcsolatos kritikáit jelenítette meg, esetenként jelentéktelen mondatokat is felfújva. Az előhangolás lényege az volt, hogy a belső kritikák állandó sajtóban tartásával a kormánypárt holdudvarában uralkodó általános hangulatot megváltoztassák, vagyis a Fidesz-közeli személyek hajlamosabbá váljanak a párttal szembeni ellenérzéseiket kinyilvánítani. Mostanra ez egy Simicska-ügyben tejesedett ki, amit várhatóan további botrányok követnek majd, egészen addig, amíg a Fideszben nyílt szakadás alakul ki, és egyes kilépő személyek elkezdik kiteregetni a párt belső ügyeit a liberális sajtó számára. Mivel valóban létező bűncselekményekről és korrupciós ügyekről is szó lehet, a kormánypárt nem lenne képes kivédeni ezt a támadást abban a stádiumban, amikor a kényes ügyek már ténylegesen a sajtóban olvashatóak (hangsúlyozzuk; itt nem luxusvillákról és látványos vagyongyarapodásokról lehet szó, hanem valóban kényes ügyekről).
A fentiek miatt nem meglepő, hogy a Policy Agenda, az ATV, az úgynevezett "szakértők" és az ellenzéki sajtó együttesen fokozza a hangulatot a kormánypárt szakadása irányába. Ezek a politikai tényezők és sajtóorgánumok valamennyien a radikális atlantista erőkhöz köthetőek, tevékenységükből elsősorban a Demokratikus Koalíció és a radikális atlantistákkal összejátszó ellenzéki sajtó profitál.
Hídfő.net.ru | SimicskaA sajtóban már tudják, mi következik
A radikális atlantisák újabb húzásának lényege ugyanaz, mint a tavalyi karaktergyilkosságoké. Korábban a Fidesz kulcsfiguráinak megcélozásával próbálták utcára vinni a tömeget. Mivel ez látványos kudarcba fulladt, most a belső ügyek kiteregetésével próbálják majd felduzzasztani ugyanazt a hálót, amit azóta is kifeszítve tartanak. Minden héten van újabb bejelentett tüntetés. Ezekről jelenleg amiatt nem számol be a sajtó, mert nincs elég nagy ütőkártya, amivel kihívják a tömeget. Amint bekövetkezik egy jelentősebb szivárogtatás, a fővonalú sajtó újra hirdetni fogja a civil tüntetéseket, és a felháborodott emberek tömegét továbbítják abba a hálóba, amit a Demokratikus Koalíció kifeszített.
Két évtizednyi halott politika után most valóban történnek politikai események ebben az országban. A közvélemény-kutatások és a pártok támogatottságának jelenlegi aránya azonban nem sokat jelent. Jelenleg két, egymásnak feszülő nagy politikai erő tevékenysége határozza meg a belpolitikát; egyik a kormánypárt, másik a látszólagosan kis párt Demokratikus Koalíció. Az alternatív pártok pedig csak ágyútöltelékként vagy építkezési bázisként jöhetnek szóba. A Fidesz köreiben valóban stabil törésvonal húzódik, de a nagy sajtnyilvánosságot kapott elemzésekkel ellentétben ez nem gazdasági és politikai körök közti ellentét, hanem tisztán gazdasági alapú. A Jobbikban két stabil törésvonal is jelen van; egy belpolitikai törésvonal, ami nagyjából annak mentén alakult ki, hogy a rasszizmust büszkén vállalni kell, vagy inkább el kell ítélni. Valamint egy külpolitikai törésvonal, ami leegyszerűsíthető egy nyugati-keleti orientációs ellentétre, de a gyakorlatban a helyzet árnyaltabb, mert az atlantisták beépített emberei több esetben nem vállalják fel a nyugati orientációt, hanem a nemzeti függetlenségre hivatkozva próbálják megakadályozni a mérsékelt atlantizmus száműzését a pártból.
Ellenben a Demokratikus Koalícióban nincs semmiféle törésvonal, és nincs vesztenivalójuk. Eközben szakértői és anyagi háttérbázisuk az egyedüli ebben az országban, ami a kormánypártéhoz mérhető. Ha a radikális atlantisták szakítják a kormánypártot, a Jobbik lesz a következő áldozat, és 2016 végére valóban előállhat egy olyan helyzet, hogy a gyurcsányistáknak kézzel fogható érdekévé válik az előrehozott választás, amin fokozott esélyük lenne egy baloldali nagykoalíció létrehozására.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/11/valos-politikai-eroviszonyok-baloldali-strategia-es-civil-tuntetesek-lenyege