Nemzetközi jogi útra terel Oroszország?

Elővették az oroszok a világháborús kártyát - vélik a nyugíti sajtósok: több ezer milliárd eurót kérhetnek Németországtól. Ugyanis, ha szankció akkor legyen szankció! Nem mintha Oroszország rá volna szorulva a német alamizsnára, de lehetségesek ilyen utak is jogilag, ha az EU és élen az egykori önmagának csak árnyéka a mai liberális Németország nem hagy fel az ázsiai térséggel szembeni mindennemű háborúval. És nem tesz le Ukrajna Nyugati indíttatású felforgatásáról, békésen hagyva az orosz élettér nem bolsevik tipusú, hanem nemzetállami kibontakozását. Az orosz parlamentben munkacsoportot állítanak fel, hogy átszámolják, mekkora kárt okozott Németország a Szovjetuniónak a második világháborúban. Természetesen Putyin Oroszországa nem egyezik az egykori Szovjetunióval eszmeiségben, de ha kell kénytelen ilyen tipusú fegyvernemeket is bevetni. A javaslatot jegyző képviselő, Mihail Degtyatjov szerint Németország gyakorlatilag semmit nem fizetett a világháborús károkért. A képviselő összesen 3-4 ezer millárd eurósra becsüli a végösszeget.

Az oroszok nincsenek egyedül ezzel az ötlettel: Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök korábban beszélt arról, hogy Németország fizethetne a görögöknek a világháborús károkért. Hoppá! Szorulhat a hurok. Persze a mai liberális-keresztény-demokratikus- szociális (Hogy férnek meg ezek az abszolút ellentétes irányok egy vezetésben az számunkra rejtély?) német kormány hamar elzárkózott, hogy ilyenben nem érdemes reménykedniük.

Várjuk ki a végét! Vajon benyújtják-e a számlát? Hiszen a saját jogi toleranciacsapdájába eshet Eu-s jog szerint Németország...

A mai bárgyú német társadalomért nem kár sajnos, de könnyen megihatják a levét a mai politikai csatározásoknak, ami könnyen megroppanthatja az Eu gerincét adó Németországot.

Gölöncsér Miklós

Németország 3-4 trillió euróval adósa Oroszországnak

Miközben a hazai elemzők azt próbálják kitalálni, hogy miről lehetett szó Angela Merkel tegnapi, és miről lesz szó Vlagyimir Putyin közelgő budapesti tárgyalásán, jól mutatja a két nagyhatalom egyre romló viszonyát, hogy ilyen állítás jelenik meg az Izvesztyija címoldalán, és nem is akárkitől: Mihail Gyegtyarjov Duma-képviselő, Oroszország Liberális Demokrata Pártjának egyik vezetője nyilatkozta a lapnak.

Ha a világháború aktuálpolitikai témaként merül fel, az sohasem jó jel. Gyegtyarjov állítása szerint országa, mint a Szovjetunió jogutóda, egyetlen kopejka jóvátételt sem kapott az egyesített Németországtól a világháborús károkért. Mindezt tetézi, hogy Németország tovább folytatja a károkozást, "a törvénytelen EU-s szankciók" révén, így a jóvátétel ügye nyitott és aktuális kérdés. Emiatt orosz parlamenti képviselők munkacsoportot alakítottak annak számba vételére, hogy mekkora károkat okozott Németország a Szovjetuniónak, és ezért milyen jóvátételben részesült eddig. A II. világháborúban a Szovjetunió elveszítette nemzeti vagyonának 30 %-át, és 27 millió embert, köztük 16 millió civil lakost. Anyagi jóvátételt ezért csak az NDK fizetett, hatszázmilliárd dollárt, az NSZK, illetve az egyesített Németország semmit. Ha nem lett volna háború, Oroszország lakossága ma 300-400 millió lenne, és egészen más lenne a gazdasági helyzet.

Ezzel szemben - hangsúlyozta a képviselő - Németország olyan államoknak fizet jóvátételt, amelyek a háborúban nem is vettek részt. Izraelnek például "a nemzeti-szocializmus igazságtalanságainak jóvátétele" fejében, tekintettel a holokauszt hatmillió áldozatára, 60 milliárd eurót. Gyegtyarjov véleménye szerint Németországnak 3-4 trillió euró jóvátételt kell fizetnie Oroszország számára, és reméli, hogy Fehéroroszország, Ukrajna és a többi, kárt szenvedett volt szovjet köztársaság képviselői is csatlakoznak a munkacsoportjukhoz. Azzal mindenesetre úgy tűnik tisztában vannak a munkacsoportban, hogy a kérdésről nemzetközi tárgyalásokat kellene folytatni, és, mivel a háborúnak hetven éve vége, kicsi az esélye bármiféle megegyezésnek.

Más képviselők megemlítették, hogy korábban az új görög miniszterelnök, Ciprasz ugyancsak szóba hozta a német jóvátételt, mint lezáratlan kérdést. Görögország a német megszállás következtében ugyancsak komoly károkat szenvedett, a veszteséget 162 milliárd euróra teszik, és nekik Németország már kinyilvánította, hogy nem fizet.

A munkacsoport több tagja hangsúlyozta, hogy a háborút követően, 1946-47-ben szerelvényszámra szállította a Szovjetunió a gabonát az éhező Németországnak, holott saját népe is nélkülözött. Lehetséges-e, hogy Merkel kancellár, aki olyan mértékben száll síkra az Oroszországot sújtó újabb szankciókért, ne tudna erről a segítségről, amelyet a győztes nyújtott a legyőzöttnek?

Szerző: Lutz

Orosz válasz a német szankciókra - kártérítést követelhetnek a világháborús rombolásért

Oroszország fontolóra veszi, hogy utólagos kártérítési igényt nyújt be Németországnak a második világháborúban okozott károkért. Az LDPR frakció képviselője egy törvényjavaslatot terjesztett elő, amely a náci Németország károkozásának kártételére vonatkozik.

A párt képviselője szerint Oroszországnak jár a kártérítés, mivel a második világháború után egyedül Oroszország nem érvényesített semmiféle kártérítési igényt. A Jaltai konferencián elért tárgyalások eredményeképpen a Szovjetunió lefoglalt Németországban gyáregységeket és technikai találmányokat, de ezek még a töredékét sem viszonozták annak a hihetetlen kárnak, amit a németek okoztak Oroszországban. 27 millió halott (a hivatalos adatok alapján) és gyakorlatilag az Urál vonaláig az egész országot a földig rombolták, több ezer kilométeren keresztül. Egyetlen országnak sem kellett elszenvednie akkora mértékű rombolást, mint amekkorát a németek okoztak a Szovjetunió területén.

Az előterjesztés szerint 4000 millárd euró a kártérítés összege. Mihail Degtyarjev arra hivatkozott, hogy Németország a mai napig fizet Izraelnek és kárpótlást ad a zsidóknak, de egyetlen fillérrel sem kárpótolta a 27 millió halott orosz családját, és a földig rombolt országot. A most történt események, amelyben újra a Nyugat - és ennek szerves része Németország - az oroszok ellen tesz lépéseket, rávilágít arra, hogy semmibe veszik az orosz népet. A nyugati országok szerint az oroszokat lehet ölni, eltiporni, szankciókkal büntetni, a jogos követeléseiket pedig semmibe venni. Németország újra élen jár abban, hogy Oroszország ellen szankciókat hozzanak, ami egyfajta gazdasági hadviselés. Újra harcban áll a két ország? Hát akkor most előveszik azt, amiért már régen fizetni kellett volna.

Ha ezt egy nemzetközi perben Németország elvesztené, azzal Németországnak egy gazdasági katasztrófával kell szembenéznie. 4000 milliárd euró összeget képtelenség kifizetni. A tervezet persze csak tervezet, és még az sem biztos, hogy az orosz parlamenten ténylegesen keresztül lehetne verekedni. A beadvány sorsáról végső soron az dönt, hogy maga az orosz vezetés - Putyin elnök és miniszterei - mit szólnak az előterjesztéshez. Ők pedig értelemszerűen annak mentén mérlegelik az előterjesztést, hogy a németek milyen mértékben hajlandók részt venni Washington oroszellenes szankcióiban.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/04/orosz-valasz-nemet-szankciokra-karteritest-kovetelhetnek-vilaghaborus-rombolasert