Háborog az Unió pénzügyi vezetése a magyar devizahiteles törvény miatt

A valódi gyarmatosító: Az Európai Központi Bank – Frankfurt

- Devizahitelek – EKB: a magyar hatóságok megszegték konzultációs kötelezettségüket -

Az Európai Központi Bank (EKB- Frankfurt) július 28-i keltezésű, az EKB honlapján augusztus 5-én közzétett kormányzótanácsi vélemény szerint a magyar hatóságok megszegték az EKB-val való konzultációs kötelezettségüket a devizahitelesek megsegítését célzó törvény elfogadása során.

Az EKB 2014. június 27-én felkérést kapott a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumtól arra, hogy alkosson véleményt “a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó egyes intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslatról”, de ezt követően a törvényjavaslathoz számos módosító indítványt nyújtottak be a magyar Országgyűléshez, amelyek egyikét sem küldték meg az EKB-nak, és a parlament 2014. július 4-én már elfogadta a törvényjavaslatot.

Így a magyar Országgyűlésnek nem volt lehetősége arra, hogy a jogalkotás előtt figyelembe vegye az EKB álláspontját. Az elfogadott törvény pedig lényegi eltéréseket tartalmaz a törvényjavaslathoz képest.

A bank szerint a Kúria meghatározott hét elvet, és kimondta azt, hogy amennyiben ezen elveknek való megfelelés teljesül, úgy a fogyasztói kölcsönszerződések általános szerződési feltételeinek módosítását nem lehet tisztességtelennek tekinteni. De azt egyértelművé lehetett volna tenni, hogy a tisztességességet kizárólag ezen hét elv figyelembevételével kell-e értékelni.

Az EKB szerint a törvény visszaható hatálya nem tűnik összhangban lévőnek a 2014/17/EU irányelv általános céljával és alapelvével, és javasolja, hogy a magyar hatóságok végezzenek el egy, a rendelkezések visszaható hatályának lehetséges kihatásait elemző átfogó vizsgálatot.

Az ilyen intézkedések komoly terhet jelenthetnek a bankszektor számára, kedvezőtlenül érintve a magyar pénzügyi szektor egészének stabilitását, és esetlegesen tovagyűrűző hatásokat eredményezhetnek a gazdaságra.

Az EKB megismételte: alapvető fontosságú, hogy érdemi párbeszédet folytassanak a magyar hatóságok és az érintett szervezetek – ideértve az egyéb tagállamokban lévő érdekelteket is. Az egyeztetés során fény derülhet olyan makropudenciális szempontokra, amelyek nemzeti szinten nem nyilvánvalóak.

Az EKB szerint a külföldi bankcsoportok tulajdonában lévő, a magyar bankszektorban működő jogalanyok magas arányára tekintettel határon átnyúló hatások is lehetnek.

Mario Draghi, az EKB elnökének aláírásával záródó véleményben szerepel, hogy a bankrendszerre gyakorolt potenciális kedvezőtlen hatásokon túlmenően nem zárható ki a magyar gazdaságra és a pénzügyi piacokra gyakorolt kedvezőtlen hatás sem. Ezt figyelembe kell venni a hitelintézetek és a fogyasztóik közti elszámolásra, valamint a devizakölcsönök forintkölcsönné történő átalakítására vonatkozó további rendelkezések meghatározása során is.
(MTI)

Bal-Rad: Igazi gyarmatosító viselkedés! – Ők majd megmondják, mi a jó a magyaroknak. – De mi közük nekik a Magyar Parlament törvényalkotásaihoz? (Bár most ne menjünk abba bele, hogy milyen a devizahiteleseket megsegítését célzó törvény, – itt most nem arról van szó, – hanem az Európai Központi Bank beleszólásáról a magyar törvényhozásba).

És, ha ezt nem teheti, akkor fenyeget: “Az ilyen intézkedések komoly terhet jelenthetnek a bankszektor számára, kedvezőtlenül érintve a magyar pénzügyi szektor egészének stabilitását, és esetlegesen tovagyűrűző hatásokat eredményezhetnek a gazdaságra…”

Szóval, erre számíthatunk.