Maradék-Ukrajna pánik közeli állapotban, Donbasszi nyugalom

Felvásárlási pánik tört ki Maradék-Ukrajna szerte. A hrivnya folyamatos értékvesztése, a bejelentett-és nem bejelentett-megszorítások miatt az emberek Maradék-Ukrajna szerte megrohanták az üzleteket, és visznek mindent. Ha kell-ha nem!

Néhány bevásárlóközpont tegnap este már úgy nézett ki, mint egy elhagyott csatatér. Kifosztva az áruktól, felforgatva.

Az ország nyugati végein a legnagyobb a vásárlási pánik. Lemberg, Ternopol, Sztrij, Ungvár tegnap soha nem látott pánikfelvásárlásnak volt tanúja!

Beérett a Majdan gyümölcse!

Donbassz-az eddig általunk megszokott térség-csendes volt mára virradóan!

Az északi fertályon voltak mára virradóan említésre méltó események. Kramatorszkban éjjel egy óra körül két sikertelen rakétaindítást észleltek. Valószínűleg “Tocska-U” rakétákat indítottak volna Nyalókakirály bérgyilkosai. Az egyik a jelentés szerint közvetlenül az indítóállványon felrobbant, míg egy ugyanakkor indított másik ide-oda cikázva, végülis Artyemovszk-irányába repült, majd kis idő elteltével az is felrobbant a levegőben.

Trehizbenka térségében viszont vagy kétórás csörte zajlott mára virradóan.

Mariupolnál az éjszaka aknára futott egy BRDM-jármű. Hat lator benne pusztult.

https://balrad.wordpress.com/2015/02/25/maradek-ukrajna-panik-kozeli-allapotban-donbasszi-nyugalom/

Török beavatkozás súlyosbítja a szíriai háborút

Megszakítás és szünet nélkül zajlik tovább a szíriai háború, amit mostanra egy újabb szomszédos ország közvetlen beavatkozása súlyosbít. A nyugatról pénzelt terrorista bandák kénytelenek voltak taktikát változtatni, miután a  hadsereg jelentős területeket szabadított fel. Azóta a háború a fronton vívott harcok helyett részben egy terrorellenes háborúvá változott. Autóba helyezett pokolgépeket robbantanak, öngyilkos merénylők szedik áldozataikat szerte az országban. Tegnap egy áteresztő pontnál robbantotta fel magát két öngyilkos merénylő, megölve két katonát és nyolc civilt, közte három gyermeket.

A szír vezetés légi felvételekkel, és szétbombázott konvojokkal tudja bizonyítani, hogy Törökország és a török vezetés a mai napig támogatja a terrorizmust. Február 22-én, egy Törökországból érkezett fegyverszállítmányt fedeztek fel a kurd harcosok, akik értesítették a szír hadsereget, megadva a konvoj pontos helyét és menetirányát. Nem sokkal később a szír légierő vadászgépei bombázták szét Haszaka kormányzóság területén a teherautókból álló konvojt. A roncsok átvizsgálása után megbizonyosodtak róla, hogy egy nagyon komoly fegyverszállítmányt bombáztak szét. Főleg páncéltörő rakéták és lőszer utánpótlást szállítottak a terroristáknak - mindezt Törökországból.

Mivel az ISIS jelenlegi legnagyobb ellensége a kurd kisebbség, amely elvágja a Törökországból beáramló fegyver utánpótlástól, a leghevesebb támadások a kurd falvakat érik. Az ISIS terroristái öt újabb települést foglaltak el. A lakosság nagy része ugyan elmenekült a településekről, de aki maradt, azt kivétel nélkül mind megölték, a fegyvereseket harcban, az idősebbeket és azokat akik nem tudtak elmenni, kivégezték nyilvánosan. Többeknek "csak" a torkát vágták el, de sokakat még élve összevagdostak, a lakosság megfélemlítéseként. Az ISIS terroristái felgyújtották Szíria egyik legrégebbi templomát Tel Hermes településen. Egy fegyveres Homsz külvárosában iskolás gyerekekre nyitott tüzet, megölve egy kislányt, és megsebesítve több gyereket. A terrorszervezett bűncselekményei ellenében a hadsereg is ér el jelentős előrelépéseket, Kamisli városától keletre a kurd hadsereg a szír légierő segítségével 20 települést foglalt vissza.

A szír vezetés ugyanakkor a törökök és ISIS összejátszásának tekinti, hogy a török hadsereg több kilométer mélyen vonult be szír területre. Több mint száz páncélozott járművel, valamint 100 különleges egységhez tartozó katonával hatoltak be az országba, a határsértést azzal indokolták, hogy kimenekítenek 40, az ottomán birodalom alapítójának sírját őrző török katonát, és a relikviákat más helyre mentik át. Mindezt arra hivatkozva tették, hogy a sír ne kerüljön a ISIS kezére. A terület azonban éppen az ISIS ellenőrzése alatt van, de semmiféle ellenállás, összecsapás nem történt, ami ékes bizonyítéka a török állam és az ISIS közötti együttműködésnek.

Eközben a török kormány már közölte, hogy a relikviákat egy másik, szíriai helyszínre költöztetnék át, vagyis nyitva áll a lehetőség arra, hogy a török hadsereg a jövőben is bármikor behatolhat Szíria területére. Ugyanakkor Erdogan tavaly novemberben tett egy nyilatkozatot, amiben nyilvánosságra hozta, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol a török kormányra; Erdogan elmondása szerint az amerikaiak azt akarják, hogy a török hadsereg vonuljon be Szíriába azzal az ürüggyel, hogy az ISIS által ellenőrzött kurd településeket "szabadítanak fel".

A harcok délen sem csitulnak, ahol nagy sikernek könyvelte el a hadsereg, hogy két darab több kilométer hosszú alagutat találtak meg, amelyeket berobbantottak. Ezzel nagy részben elvágták a terroristák utánpótlását Jordánia felől. Eközben Dier El-Zor városától északra, a még ISIS kézen fekvő egyik legnagyobb olajmezőn a terroristák elkezdték felrobbantani az olajkutakat és vezetékeket. Ennek oka, hogy a hadsereg ebben a régióban sikerrel törte át az Eufrátesz vonalán húzódó frontvonalat, és törnek előre, egyrészt a város bekerítésére, másrészt a területek felszabadítására. Emiatt az ISIS az Aleppotól keletre harcoló egységeit elkezdte kivonni, hogy átcsoportosítsanak. Ha mást nem, annyit bizonyosan elért ezzel az Asszad-párti hadsereg, hogy Aleppo mentesül a nyugat által pénzelt háborús nyomás alól. Az elmúlt 4 nap alatt közel hatvan bevetést hajtott végre a szír légierő az ISIS ellen. Miközben a terroristák ellen jelentős előrelépéseket tud elérni a szíriai hadsereg, mostanra egyértelműen látszik, hogy nem egy belső felkelés zajlik az országban, hanem a felforgatással összhangban, újabb külső hatalmak időről időre beavatkoznak a háború folyásába, hogy a kormányerők dolgát nehezítsék a helyzet stabilizálásában.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/24/torok-beavatkozas-sulyosbitja-sziriai-haborut

Még több megszorítás Maradék-Ukrajnában

Több megszorítás mellett 15 százalékkal csökkentenék azoknak a nyugdíját Ukrajnában, akik a nyugdíjba vonulásuk után is dolgoznak – írta az UNIAN ukrán hírügynökség kedden.

Az ukrajnai nyugdíjreform keretében – amelynek alapjairól már megállapodtak az IMF nemzetközi valutaalap legfontosabb hitelező országaival – az ukrán kormány hétfő este javaslatot tett az ukrán parlamentnek a nyugdíj mellett dolgozók juttatásainak csökkentésére, a nők nyugdíjkorhatárának fokozatos, öt évvel való meghosszabbítására, valamint azon személyek nyugdíjjárulékának növelésére, akik kedvezményes nyugdíjra jogosultak.

A törvényjavaslat célja a közpénzek hatékony felhasználása és a nyugdíjbiztosítási alap stabilizálása – áll a kormány internetes közleményében.

A reformjavaslat alapján a nyugdíjakat az emberek átlagkeresetének megfelelően számolnák ki, azzal a kikötéssel, hogy befizették a nyugdíjjárulékot 2012 és 2014 között. A nyugdíj mellett dolgozóknak nagyjából eddigi juttatásaik 85 százalékát adnák meg, amely nem lehet kevesebb a rokkantnyugdíjnál.

Továbbá a kormányban, a törvényhozásban és az igazságszolgáltatásban dolgozóktól megvonnák a kedvezményes nyugdíjat.

Korábban a kormány azt javasolta, hogy az ország költségvetésében eszközöljenek változtatásokat, miszerint a nyugdíjalaptól vonjanak el 3,9 milliárd hrivnyát (1 hrivnya = 8,3 forint), valamint 23,2 milliárd hrivnyával csökkentsék a nyugdíj prémiumokra, és további 3,89 milliárd hrivnyával a nyugdíj deficitre szánt pénzeket.
(MTI)

Netanyahu hazudott az iráni atomprogramról

Az izraeli titkosszolgálattól külső forrás által kiszivárogtatott információk szerint Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök félrevezette az ENSZ szervezetét az iráni atomprogrammal kapcsolatban. Netanyahu 2012 szeptemberében az ENSZ közgyűlése előtt egy bombát ábrázoló diagramot mutogatott, és azt fejtegette, hogy Irán már csak egy évnyire van az atombomba kifejlesztésétől, - ezzel az érvvel akarta alátámasztani Izrael azon követelését, hogy az iráni nukleáris létesítményeket le kell bombázni, ha más úton nem lehet meggyőzni őket a polgári atomprogram leállításáról vagy nemzetközi ellenőrzés alá vonásáról.

Miközben Irán atomprogramját nemzetközi megfigyelők is ellenőrzik, Izrael pedig azóta sem engedi be a megfigyelőket, eltelt három év, és Iránnak nyilvánvalóan nincs atombombája. Eközben kiderült, hogy Netanyahu vádjai már eleve hamisak voltak. Netanyahu akkor - 2012 szeptemberében - azt mondta, "következő tavasszal, de leginkább következő nyáron Irán befejezi az urándúsításnak azt a szintjét, ahonnan néhány hónap, vagy akár néhány hét az első atombomba előállítása". Ugyanakkor, mint kiderült, a dél-afrikai ügynökségekkel folytatott információ-megosztás során azt az információt adták tovább, hogy Irán nem halad az atomprogrammal, és nem tudják előállítani az atombomba előállításához szükséges magas dúsítású uránt. Az Al-Jazeera és a Guardian dél-afrikai forrásból jutott ehhez az információhoz, valamint a forrás azt is megerősítette, hogy az izraeli szolgálatok szerint Irán nem is rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával ahhoz, hogy atombombát állítson elő.

A Guardian jelentése emellett más, a térségi terrorizmusra vonatkozó információkat is nyilvánosságra hozott. Eszerint a CIA kapcsolatokat épít a Hamasz mozgalommal, és más térségi szervezetekkel, melyek az amerikai kormány által terrorszervezetként vannak nyilvántartva, de eközben Izrael ellen folytatják tevékenységüket.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/24/netanyahu-hazudott-az-irani-atomprogramrol

A németek 20%-a szerint forradalom kell, a reform nem elég

A Berlini Szabadegyetem által publikált tanulmány szerint a németek 20 százaléka gondolja úgy, hogy a megélhetési viszonyokat nem lehet reformokkal javítani, és csak egy forradalom vezethet a társadalom átalakulásához. Az "Állam és tőke ellen - út a forradalomhoz" című tanulmány a különböző ideológiák - többek között a kapitalizmus, fasizmus és rasszizmus - elutasítottságának mértékét vizsgálta. Célja alapvetően az volt, hogy a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali extrémizmus közti strukturális hasonlóságokat elemezze, és arra a következtetésre jutott, hogy a németek jóval nagyobb része baloldali gondolkodású, mint azt korábban tudni lehetett, vagy amennyire az egyes pártok támogatottsága mutatja.

Az eredmények alapján a berlini fal leomlása után 25 évvel még mindig látható a nyugat- és keletnémetek közti ideológiai különbözőség, Németország keleti régióiban a többség különböző baloldali ideológiákat támogat, és a szélsőbaloldal elfogadására is nagyságrendekkel hajlamosabbak, mint az ország nyugati részén élők. A tanulmány szerint a keletnémetek 60%-a tartja pozitív ideának a szocializmust, nyugaton ez mindössze 37 százalék. Közel 50% szerint a rendőrség és a titkosszolgálatok az utóbbi években fokozottabban ellenőrzik a baloldali disszidenseket, - az ország lakóinak egyharmada szerint a titkosszolgálatok indok nélkül is megfigyelik az embereket, és az ország egy újfajta diktatúra felé mozdul el.

Miközben a válaszadók egy tekintélyes része a demokráciát illúziónak tartja és a fennálló rendszerben egy formálódó diktatúrát lát, az emberek igen nagy százalékban tartanak a múlt század ideológiáinak visszatérésétől is. A felmérést eredetileg "A demokrácia kezdeményező erői" nevű szövetségi program részeként végezték, így a demokráciával szembeni ellenérzések megmutatkozása eleve egy megdöbbentő eredmény, de ugyanakkor azt is megmutatta a felmérés, hogy miközben a lakosság nem fogadja el a fennálló rendszert, a múlt század ideológiáit is elutasítja, ellenségképként pedig jobb híján a demokrácia és "nyílt társadalom" ellenségképeit fogadja el. Tehát 48% a xenofóbiát tartja problémának, amit a német belpolitika egyik alaptémájának tartanak. A tanulmány egy másik következtetése, hogy a szélsőbaloldali extrémizmus aktivitása az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett, amit az emberek nagy része veszélyesnek tart, ennek ellenére a rendőrség főként a szélsőjobboldalt veszi célkeresztbe.

A szélsőbaloldali extrémizmus fokozódására egy példa a Leipzigben elkövetett támadás, ahol mintegy 50-en rátámadtak egy rendőrségi épületre, felgyújtottak egy járőrautót, kövekkel, üvegekkel dobálták be az állomás ablaküvegeit. A gyorsan mozgó, arcukat csuklyával, sálakkal eltakaró csoport néhány perccel a támadás után már eltűnt az éjszakában, a biztonsági kamerák felvételei alapján sem tudták beazonosítani őket. Korábban szintén szélsőbaloldali aktivisták rongálták meg Hamburgban egy jobboldali párt plakátjait, melyek a bevándorlás szigorú szabályozására szólítottak fel.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/24/nemetek-20-szerint-forradalom-kell-reform-nem-eleg

Saját kormányt akartak Ukrajnában, most fizessenek

Alekszej Miller Gazprom vezérigazgató szerint az Ukrajna által igényelt gázszállítás az európai országok gázellátását is veszélybe sodorhatja, és két napon belül leállítják a teljes gázexportot, ha Ukrajna nem fizet a kért gázmennyiségért. "Ukrajna nem teljesítette időre az előfizetést. Máig mindössze 219 millió köbméter gázért fizettek. Az ukrán Naftogaznak két napja van, hogy a Gazprom számláin elhelyezze az összeget" - mondja Miller.

A Gazprom-vezető elmondása szerint Ukrajnának 114 millió köbméter gázt szállítanának a következő két napban, de ha nem fizetnek időben a megrendelt mennyiség egészéért, az ahhoz vezet, hogy a Gazprom egész Ukrajnában lekapcsolja a gáztranzitot, vagyis az Európai Unióba irányuló, átmenő gázszállítást is lekapcsolják.

A Gazprom 2014 nyarán állította le a gázszállítást Ukrajnába, mivel Kijev az atlantista puccs óta nem fizetett a kapott és felhasznált gázmennyiségért. A gázszállítás decemberben folytatódott, miután az Európai Unió és Oroszország megegyezett a gáztranzitról és Ukrajna humanitárius alapon történő kimentéséről (a tél miatt). Ukrajna nyugati hitelekből kifizette a Gazprom felé fennálló tartozásának nagy részét. Ugyanakkor a Gazprom a továbbiakban szigorúan megköveteli Kijev részéről a pontos fizetést. Washington és Brüsszel akart saját atlantista kormányt Ukrajnában, most fizessék a vele járó költségeket, ha az Európai Unió területén is akarnak gázellátást.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/24/sajat-kormanyt-akartak-ukrajnaban-most-fizessen

Adósság: ezer milliárd egy hónap alatt

Azt, hogy az Orbán-kormány 2014 végén képtelen volt, akárcsak minimális államadósság-csökkentésre, az EU után az MNB is elismerte. Most megtudtuk azt is: a kudarc a vártnál is csúfosabb, hisz tavaly is bevetették a szokásos trükköket, mégis kudarcot vallottak.

Az Európai Bizottság országjelentése után a Magyar Nemzeti Bank is megerősítette a múlt héten: 2014-ben, minden vállalás és jogszabály ellenére a magyar kormány képtelen volt csökkenteni a GDP-hez viszonyított államadósság szintjét, így az az év végére 77,4 százalékon stagnált. Korábbi írásainkban jeleztük: a kudarc nagysága kiemelkedő, hiszen a bruttó nemzeti össztermék a tavalyi évben 3,3 százalékkal emelkedett, vagyis ha az adósságállomány nominálisan nem is csökken, a ráta mindenképp – jelentősen – mérséklődött volna a gazdasági élénkülés következtében.

A nominális adósság azonban dinamikusan emelkedett: míg 2013. decemberében 21,9 ezer milliárd forint volt az állam tartozásállománya, addig egy évvel később már 23,8 ezer milliárd. Vagyis egyetlen esztendő alatt – miközben az Orbán Viktor vezette kabinet lépten-nyomon a gazdaság fellendülésével és a makroadatok kiválóságával dicsekedett – 2100 milliárddal nőtt az adósság, vagyis közel 10 százalékkal – csupán egy év alatt.

És sajnos a fenti adat is csalóka. A tavalyi év közepén ugyanis sokáig 24,5 ezer milliárd fölött is járt a mutató. Ahogy korábban írtunk már róla: a kormány számos trükköt bevet annak érdekében, hogy a december 31-én készülő pillanatfelvételre kedvező képet tudjon kialakítani az államadósságról. E “trükkök százainak” keretében például állami vállalatok állampapír-állományát veszik vissza időlegesen, valamint a jegybanknál vezetett kormányzati folyószámlát is megcsapolják állampapír-visszavásárlás céljából. Természetesen az innen levett százmilliárdokat a következő év legelején vissza kell pótolni, hisz különben komoly bajba kerülne a központi költségvetés a havi kifizetésekkor.

Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adataiból kiderül: ezeket a trükköket 2014-ben is alkalmazta a kormányzat, mégis kudarcot vallott az adósságcsökkentésben. Az elszámolási játék hatásait azonban már idén januárban ellensúlyozni kellett, így a tavaly december végi 23,8 ezer milliárdnyi államadósság csupán egyetlen hónap leforgása alatt 1000 milliárddal forinttal emelkedett. Idén január végére már 24,7 ezer milliárdot tett ki a nominális államadósság mértéke. Nagyságrendeket tekintve ugyan ezt a folyamatot láthattuk 2013 és 2014 fordulóján. Igaz, a mai szint megegyezik immár a tavaly mért legmagasabb adósság-mennyiséggel – és a trendeket figyelve az adósságállomány növekedésének folyamata nem áll le, sőt.
(Stop

A kérdés mindösszesen annyi, hogy ez a gyakorlat meddig folytatható még? Mert azért ezer milliárdos adósságnövekmény nem semmi ám egy hónap leforgása alatt! (Persze tegyük hozzá: a trendet 31 év -de van olyan adatunk is, hogy 42 éve- kemény-megfeszített egyre gyorsabb ütemű-rablássorozata és hazaárulása alapozta meg!)