Brüsszel az osztrák határzárral zsarolja Magyarországot, miközben a jobboldali radikalizmus szétforgácsolására törekszik, hogy ne legyen számottevő ellenállás a migránsok letelepítésével szemben. A kormány szintén kellemetlen helyzetbe került: az osztrák határzár és a kvótarendszer kombinációjával Brüsszel bármit megkövetelhet Magyarországtól, akár további tagállami jogkörök feladását is.
Átmeneti határellenőrzést vezetett be Ausztria a magyar határon, hogy “korlátozza a migránsok beáramlását az ország területére”. Az Österreich osztrák napilap szerint fokozottan körültekintő ellenőrzést folytatnak a kamionforgalom terén, amire azért van szükség, hogy ellehetetlenítsék az embercsempészek működését. Az intézkedés nem csak uniós szabályozásba ütközik, de súlyosan sérti a magyar nemzeti érdeket, mert ezáltal Brüsszel felszámolja azt a strukturális akadályt, ami lehetetlenné tenné, hogy a kötelező kvóták által, erőszakkal betelepített migránsokat Magyarországon tartsák.
Egy évvel ezelőtt a magyar kormány rendkívüli sebességgel határozott a déli határzár megépítéséről, ami gyors ütemben meg is épült, és elterelte Magyarország határairól a bevándorlás fő csapásvonalát. A szerb-magyar határzár megépítése összhangban állt a magyar nemzeti érdekkel, hiszen a lakosság abszolút többsége támogatja a migránsok beözönlésének magakadályozását, és nem akarja, hogy hazánkban a nyugat-európaihoz hasonló migrációs válság alakuljon ki. Különösen a december végén, Kölnben történtek igazolták a határzár megépítésének helyes voltát, amikor a szilveszteri utcai programok során több fiatal nő vált nemi erőszak áldozatává, és egyetlen este alatt több mint félezer szexuális zaklatásról kapott bejelentést a rendőrség. Később a rendőrségi jelentésekből kiderült, hogy mindegyiket közel-keleti és afrikai migránsok követték el, akik akár Budapest utcáin is vadászhattak volna a magyar nőkre, ha a kormány nem építtet kerítést a szerb-magyar határra.
A Szerbiával közös határ elkerítése eközben összhangban állt az Európai Unió kiterjesztésére törekvő érdekközösség céljaival is. A magyar határkerítés egy olyan geopolitikai tényezővé vált, ami hatással volt a migrációs útvonalak későbbi alakulására, és lehetővé tette, hogy Brüsszel a Szerbia-Horvátország-Szlovénia útvonalon egyetlen határszakasz ellenőrzésével kontrollálni tudja a bevándorlást, és migrációs nyomást helyezhessen Szerbiára, vagy csökkenthesse azt. A magyar-szerb határzár megépülését követően Brüsszel kezébe került a döntés azzal kapcsolatban, hogy mennyi bevándorló torlódjon fel Szerbia területén – és ezt fegyverként használta Szerbia Európai Uniós csatlakozásának kikényszerítésére. Mivel a déli határzár egyszerre volt magyar nemzeti érdek és Brüsszel érdeke, a kormány rekord sebességgel megvalósította azt.
Nem ugyanez a helyzet az osztrák határzárral, ami kizárólag Brüsszel érdeke, de a magyar nemzeti érdeket súlyosan sérti.
Csehország feltételekkel ugyan, de elfogadta az Európai Unió kvótarendszerét, és megkezdte a migránsok átvételét Németországtól. Cseh vezető politikusok azonban több alkalommal arról számoltak be, hogy a migránsok nem akarnak Csehországban maradni. Az iraki bevándorlók csoportjait több alkalommal a német határon fogták el, mert átadásukat követően még aznap visszaszöktek volna Berlinbe. Szlovákia korábban szintén hasonló tapasztalatokról számolt be: a migránsok letelepítése nem lehetséges, mert erőszakkal kell őket az adott országban tartani, ha egy szegényebb uniós tagállamba helyeznék át őket.
A Csehországba kvótával áthelyezett migránsok még aznap újra Berlinbe érkeztek volna, ha Németország nem működtet határellenőrzést a kérdéses szakaszokon, és a német határ mentén el nem fogják őket a rendőrök. Ez a tény azt mutatja, hogy
a schengeni övezeten belüli határzárak létesítése a migránsok erőszakos letelepítését segíti.
Az osztrák-magyar határzár a schengeni övezet egy belső határszakaszán épített kerítés, ami így lehetővé teszi, hogy az osztrák rendőrök elfogják és visszaküldjék azokat a migránsokat, akik esetleg Magyarországról akarnának visszaszökni Németországba. Ha Brüsszel megkezdi a migránsok tömeges betelepítését Magyarország területére, ez a határkerítés lehetővé teszi, hogy az Európai Unió erőszakkal hazánk területén tartson tetszőleges számú, kvóták alapján idetelepített afrikai és arab migránst.
Akarunk Köln 2-t csinálni Budapestből? Brüsszel ezt akarja.
Nem tekinthető véletlennek, hogy a magyar radikális jobboldalon éppen abban az időszakban kezdődik ilyen mértékű felbolydulás, amikorra Magyarország gyakorlatilag minden szakaszon körbe van kerítve az Európai Unió irányába, ezáltal kezd lehetővé válni a migránsok erőszakos betelepítése. Egy ilyen mesterséges lakosságmozgatás soha nem válna lehetővé, ha a schengeni övezet belső határain nem épülne határkerítés. Ezért az osztrák-magyar határzár Brüsszel érdeke, a multikulturalizmust ránk kényszeríteni akaró liberális ideológiai kisebbség érdeke, és Magyarországnak egy egységes, acél szilárdságú nemzeti radikális ellenzékre van szüksége, hogy a kormány a választói nyomás, az ellenzék részéről ránehezedő belpolitikai nyomás miatt a jövőben se tudja engedélyezni Magyarország erőszakos újranépesítését nem-európai migránsokkal.
Azt láthatjuk ugyanis, hogy miközben az Orbán-kormány azonnal határzárat épített délen – ami az EU és Magyarország érdeke volt egyszerre -, mindvégig azt hangsúlyozta, hogy támogatja a schengeni övezet külső határainak lezárását, de nem támogatja a belső határok ellenőrzésének visszaállítását. Érdekes módon, abban az esetben, hogy egy olyan határzár épül Magyarország és egy szomszédos ország közt, ami nem magyar érdeket, ehelyett tisztán Brüsszel érdekeit képviseli, nem láthatunk a kormány részéről intenzív diplomáciai tiltakozást, amiért Ausztria üzembe helyezte a “szárnyas kaput”.
Az osztrák-magyar határzár egy újabb kard Brüsszel kezében, amivel nem csak a magyar nép érdekét sérti, de a mindenkori kormányra is nyomást tud gyakorolni. Már csak idő kérdése, hogy Brüsszel előírja egy nagyobb migráns-csoport Magyarországra telepítését, és abban a helyzetben az osztrák-magyar határzár egy olyan tényező, amit Brüsszel a magyar kormány zsarolására tud felhasználni:
  • a határzár lehetővé teszi, hogy Brüsszel tetszőleges engedményeket megköveteljen a magyar kormánytól, elutasítás esetén pedig a kvótarendszerrel migránsok ezreit, tízezreit, százezreit küldheti ide, amivel lerombolja a kormány ma még stabil szavazóbázisát.
Ebben a helyzetben egy erősödő nemzeti radikális ellenzék jelenléte is sérti Brüsszel érdekeit, hiszen a kormánnyal szemben alkalmazott zsarolás annál könnyebben éri el célját, minél inkább nincs jelentős belpolitikai akadálya annak, hogy a migránsok betelepítését a kormány elfogadja. Amennyiben számolnia kellene a szavazók átpártolásával és a Jobbik kormányra erősödésével, az Orbán-kormány zsarolás esetén kétszer is meggondolná, hogy merje-e engedélyezni a migránsok betelepítését: ahogy történt az a második helyre felerősödő, szavazóbázis szempontjából már veszélyessé váló Jobbik jelenléte idején. Ha a Jobbik kettészakadása megtörténik, Brüsszel megkezdi a migránsok betelepítését Magyarországra, és újabb 4-8 évbe telhet, mire egy másik jobboldali párt olyannyira megerősödik, hogy azzal a kormánynak és Brüsszelnek egyaránt számolnia kelljen. Addig akár Köln 3-at is lehet csinálni Budapestből, és semmilyen belpolitikai következménye nem lesz.

http://www.hidfo.ru/2016/04/brusszel-az-osztrak-hatarzarral-zsarolja-magyarorszagot/