Bizonyára mindenki emlékszik azokra a tavaszi napokra és hetekre, amikor az áprilisi óraátállítás után, (1 órával előbbre), az ember úgy érezte hogy elvették az életéből azt az 1 órát.
Óraállítás össze-visszaSokaknak drasztikusan felborul ilyenkor a biológiai órája, s sokan szó szerint hetekig nem térnek magukhoz, az egy órával korábbi keléstől, s így az egész felgyorsított napirendtől.
Ugyanígy megzavarják mesterségesen ősszel is az emberek belső időszámítását, (1 órával vissza), – bár ez azért nem annyira súlyos, – s lévén ez az idő a valós, vagyis a “téli időszámítás” Magyarország eredeti időszámítása.
Pénzcentrikus gazdasági elemzők hiába érvelnek azzal;  mennyi pénzt spórol meg azzal az ország,  hogy állítólag kevesebbet kell világítani, – ami nem igaz, hiszen amennyivel tovább tart a világosság este, annyival tovább tart a sötétség is reggel.
Azonban senki nem számolja azokat a kiesett munkaórákat, teljesítmény romlásokat, – mikor az emberek a felborult belső időérzékük miatt hetekig fáradtak, ráadásul még ki sem tudják aludni magukat, – mivel tovább tart a világos, s abban nem igazán lehet aludni. Így rendszeresen megtörténik, – hogy mire elálmosodik a polgár, a régi belső órája szerint normális időben, – ám a hivatalos időszámítás szerint pedig már jócskán bent jár az éjszakában, s nemsokára kelni is kell.
Nemcsak nekünk tűntek föl ezek az anomáliák, – már az Európai Parlamentben is élesen kritizálták a nyári időszámítást
CRI: Október 29-én a strasbourgi plenáris ülésére összeülő Európai Parlament egyik vitájának keretében élesen bírálták az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, amiért nem hajlandók fontolóra venni azon állampolgárok követelését, akik szeretnének megszabadulni a nyári időszámításhoz tartozó tavaszi és őszi óraátállításoktól.
Az Európai Parlament képviselői csütörtök reggel ritka egységben kifogásolták a nyári időszámítás óraátállításait, melyek minden évben heves bírálatok tárgyát képezik a strasbourgi képviselőházban és az európai közvéleményben egyaránt.
A rendszert, ami abból áll, hogy a tavasztól ősz elejéig tartó időszakban a hivatalos időt úgy módosítják, hogy egy órát adnak az időzónához, a hetvenes évek végén vezették be Európában az olajválság miatt, hogy így küzdjenek meg a gazdasági nehézségek következményeivel.
Ezt 1998-ban szabványosították az egész Európai Unióban, hogy a legális idő minden tagállamnak ugyanaz legyen.
Mióta Oroszország 2011-ben felhagyott a „kettős nyári időszámításnak” is nevezett rendszer használatával, az EU-ban is egyre többen kérdőjelezik meg a létjogosultságát, azzal érvelve, hogy gazdaságilag célszerűtlen, az egészségre pedig káros.
SzRTI