A kormány már csütörtökön próbált elbüszkélkedni azzal, hogy Magyarország produkálta “az egyik leggyorsabb növekedést Európában”. A számok viszont arról tanúskodnak, hogy jó eséllyel nemhogy dobogón nem lesz a magyar gazdaság, de az első tízben sem az Európai Unióban.
Tegnap még “Éllovasok közt – Az egyik leggyorsabb növekedés Európában” címmel hirdetett meg sajtótájékoztatót ma délelőttre az NGM, a reggeli statisztika után azonban nem adtak ki közleményt, nem kommentálták a vártnál rosszabb adatot.
Péntek délelőtt megjelentek az Eurostat friss számai, melyek alapján az éllovasok között biztosan nem lesz Magyarország, sokkal inkább a középmezőnyre lesz elég a második negyedéves teljesítmény.
Magyarország szempontjából az Eurostat által közölt 2,4 százalékos növekedés ugyan nem rossz, de egyértelműen érződik a gazdaság lassulása, ráadásul a relatív helyzetünk is romlott, hiszen a versenytársak nem lassultak a magyarhoz hasonló mértékben. Az Eurostat magyar adata azért alacsonyabb, mint a KSH által közölt 2,7 százalékos fő szám, mert szezonálisan kiigazított statisztikát vesznek figyelembe, ugyanis ebből van minden tagállamnak adata, ami összehasonlítható.
2015.08.14 09:00 Íme, így nőtt a magyar gazdaság!
Éllovasok közt? Az első tízben sincs a magyar növekedés Európában
A 28 tagállamból pénteken 22 közölte a második negyedéves GDP-adatát. Ezek alapján a magyar növekedés év/év alapon a kilencedik helyen áll, az előző negyedévhez képest mért változás szerint pedig a tizenegyedikek vagyunk. A hat ország közül, amelyek még nem közöltek adatokat négyen (Málta, Luxemburg, Írország, Szlovénia) a korábbi teljesítményük alapján jó eséllyel meg fognak előzni minket. Így a végső helyezésünk várhatóan arra lesz elég, hogy a 28 fős lista első felében ragadjunk.
Éllovasok közt? Az első tízben sincs a magyar növekedés Európában
További rossz hír, hogy a régióban az utolsók között kullogunk, hiszen például a csehek 4,4 százalékos növekedése Európában is egyedülálló, a lengyelek és a románok, 3,5 százalék felett, a szlovákok pedig 3,1 százalékkal növekedtek. Ha a tágabban vett régióhoz soroljuk a balti országokat is, akkor annyi örömünk lehet, hogy Litvániát és Észtországot sikerült lepipálnunk.
Az Eurostat adatai szerint az eurózónában 0,3 százalékkal, az Európai Unió 28 tagországában pedig 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság április és július között az előző negyedévhez képest. Éves összevetésben a valutaövezet 1,2 százalékkal, az EU28 pedig 1,6 százalékkal növekedett.
Korábban is megszokott volt, hogy Európa keleti fele zárkózik fel a nyugatihoz, ennek köszönhetően gyorsabban növekedtek ezek az országok. Ez a tendencia folytatódik, hiszen a fejlett tagállamok közül csak Spanyolország tudott 3 százalék feletti bővülést felmutatni. Magyar szempontból azonban rossz hír, hogy a spanyolok mellett már a svédek és a britek is gyorsabban növekednek nálunk.
GDP-adatok: így használjuk mi
A KSH többféle GDP-mutatót is közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (“yoy”) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (“wda”), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (“swda”). Ezek közül a Portfolio következetesen a naptár-hatással igazított indexet tekinti fő számnak (“headline”). Ennek oka, hogy a munkanapok száma – (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Azt tapasztaltuk azonban, hogy ennek a jelenségnek a pontos azonosítása több időt vesz igénybe. Így a szezonálisan is igazított adat utólag többször szokott módosulni, és ezért az első adatközléskor nem nyújt többletinformációt.
Az előző negyedévhez viszonyított (“qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított,- mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs is értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Szerkezetátalakulási időszakokban azonban ez a mutató is bizonytalanná válik, ezzel a hátránnyal számolni kell.
(portfolio)