Magyarország még hétfőn arról értesítette európai partnereit és az intézményeket, hogy mostantól újra kész fogadni a nála nyilvántartásba vett, de más uniós tagállamokba távozott menedékkérőket – írja a BruxInfo.
Körülbelül két hét szünet után Magyarország ismét kész a más tagállamok által visszaküldött menedékkérő fogadására. A BruxInfo értesülései szerint erről tájékoztatta a kormány hétfőn az európai partnereket és az intézményeket.
A kormány június végén az erre létrehozott hivatalos csatornákon keresztül kérte a többi uniós tagállamtól (összesen vagy 11 ország érintett) a dublini transzferek ideiglenesen történő leállítását. Budapest technikai problémákra, közelebbről az ország déli határain kialakult rendkívül nehéz menekülthelyzetre hivatkozva kérte partnereitől, hogy átmenetileg tekintsenek el a Magyarországon regisztrált menedékkérők visszaküldésétől. Szakértők szerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) nem volt elég embere a szállítmányok fogadására és elegendő hely sem volt az elhelyezésükre.
Egy, később a kormány által kommunikációs hibának nevezett malőr miatt kezdetben az terjedt el Európában, hogy Budapest egyoldalúan felfüggesztette a dublini menekültügyi rendszer alkalmazását, amire az uniós jog alapján nincs lehetőség. Később tisztázódott, hogy csak az uniós partnerektől, elsősorban Németországtól és Ausztriától kértek türelmet.
Hazai szakértők szerint Magyarország kapacitásai jelenleg csak 2500 menedékkérő fogadására alkalmasak. Ehhez képest becslések szerint a Magyarországon tartózkodó menedékkérők száma eléri a 4200 főt.
Hazánk az előzetes jelzések alapján attól tart, hogy más tagállamok akár 16 ezer menedékkérőt is visszaküldhetnek hozzánk a következő hónapokban.
A portál úgy tudja, hogy az Európai Bizottság rövidesen tényfeltáró missziót küld Magyarországra a menekültügyi helyzet felmérésére.
A dublini szabályok értelmében a menedékkérőket abban az országban kell nyilvántartásba venni és ujjlenyomatot venni tőlük, ahol először léptek az Európai Unió területére. A menedékkérőket más országokban – ha közben távoztak – ez alapján beazonosíthatják és visszaküldhetik abba a tagállamba, ahol regisztrálták őket. A dublini rendszer azonban ezer sebből vérzik, hiszen a jelenlegihez hasonló tömeges népvándorlás esetén ezek a szabályok azokat az országokat sújtják, ahol a menedékkérők elsőként léptek be az EU területére. Magyarország ráadásul a görög migrációs rendszer működésképtelensége miatt zömében olyan szíriai, afgán és máshonnan érkező menekülteket kell regisztrálnia, akik nem nálunk léptek be először az EU területére.
Az Európai Bizottság 2016-ra ígéri a dublini rendszer felülvizsgálatát.
(napi)