Végre
elkezdődött az NB I-es bajnokság: kevesebb csapattal, és a több néző
reményében kevesebb televíziós közvetítéssel immáron az új M4-es
sportcsatornán. Az első fordulóban megrendezett MTK-Puskás Akadémia
mérkőzés a 159 fős nézőszámával valószínűleg már el is hozta az idény negatív nézőcsúcsát. A
Fidesz stadionépítési őrületének köszönthetően egyébként e két
labdarúgó klub csak az új arénájukra összesen 8,3 milliárd forintot
kaptak, a mostani 12 csapatos NB I-es stadionokra pedig közel 75 milliárdot tettünk félre.
Azt
talán nem kell leírni, hogy a stadionokban látható meccsek látványa
biztosan nem ér meg 75 milliárdot, de vajon az NB I-es klubok legalább
nyereségesen működnek-e? A válasz az, hogy nagyon nem, legalábbis ez
derült ki akkor, amikor bemutatták a „Sportgazdasági Nagyítót”, amely
tanulmány az NB I-es csapatok gazdasági teljesítményét elemzi. A nol.hu
kigyűjtötte
a legfőbb adatokat: az NB I-es csapatok az utóbbi öt évben összesen 14
milliárd forintos veszteséget termeltek, csak 2014-ben 3,9 milliárd
mínuszt hoztak össze.
De sebaj, mivel a kormány, egészen pontosan az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem rég dobott meg
öt klubbot további 2,5 milliárd forinttal. „Meglepő” módon a
sportegyesületeknek kiosztott minisztériumi pénzek kétharmadát három
fideszes vezetésű klub kapta.
Az új labdarúgóidény meccseit mostantól csak a közmédia új sportcsatornája, az M4 fogja közvetíteni. Állítólag megfeszített munkával ment a készülődés, hogy elkerüljék az M1 hírcsatorna indításának kínos kudarcát.
Sajnos
az ígéretüket nem sikerült betartani: hiába nézte a focidrukker a
frissen indult M4 sportcsatorna vasárnapi közvetítését a Haladás-Fradi
meccsről, lemaradt
a második, a meccset végleg eldöntő Ferencváros-gólról. Adáshiba miatt
Sesták 95.percben lőtt találatát nem adta a közmédia. Az MTVA elnézést
kért, és megígérte, hogy a későbbiekben láthatják majd a gólt a nézők az M4 Sport csatornán. Szerintük a hiba nem náluk volt.
A csatorna elindítására és (csak!) a féléves fenntartására egyébként a médiaszolgáltatási alap 5,4 milliárd forintot fordított.
Ez az összeg a több mint 80 milliárd forinttal gazdálkodó MTVA-s
büdzsében is nagyon jelentős összeg, hiszen ennek alapján a
sportcsatorna éves szinten 9-10 milliárdot emészt fel.
MTK-Puskás Akadémia: 159 néző, stadionjaik ára 8,3 milliárd
Az MLSZ szerint,
ha kevesebb lesz a TV-közvetítés, több lesz a néző a lelátón. Az első
fordulóban megrendezett MTK-Puskás Akadémia meccset nem közvetítette a
TV, az összecsapásra pedig 159-en voltak kíváncsiak élőben. Szerencsére
mindkét klub nyertese a kormány stadionépítési lázának:
A Pancho Aréna 3,8 milliárd forintból épült.
Az összeg a tao-programon (társasági adókedvezmény sporttámogatási
rendszere) keresztül kapott 2,7 milliárd forintnyi támogatásból,
önrészből, valamint magáncégek felajánlásaiból tevődött össze. A stadion
3500 fő befogadására alkalmas. A Hidegkuti Nándor Stadiont pedig
tavaly ősszel kezdték bontani,
mára porig rombolták. A helyén 5220 néző befogadására alkalmas stadion
épül. A létesítmény 4,5 milliárd forintból fog megvalósulni 2016
júniusára.
Csak a mostani 12 csapatos NB I-es stadionokra egyébként összesen közel 75 milliárd forintot tettünk félre. (Az esetlegesen felépülő Puskás stadion építési költségét nem vettük ide, ami bizonyosan több tízmilliárd forintba fog kerülni, továbbá az új Vasas stadion pontos ára még nem ismert).
Hogy mindezt miért?
Az egy dolog, hogy rendkívül sok pénzt dobunk ki az ablakon a stadionokra, miközben egyre több magyar él a
létminimum alatt, valamint az oktatás és az egészségügy óriási
forráshiánnyal küzd. de a klubok ráadásul évek óta veszteségesen
üzemelnek, legalábbis ez derült ki akkor, amikor bemutatták a
„Sportgazdasági Nagyítót”, amely tanulmány az NB I-es csapatok gazdasági
teljesítményét elemzi. A nol.hu kigyűjtötte a legfőbb adatokat: az
NB I-es csapatok az utóbbi öt évben összesen 14 milliárd forintos
veszteséget termeltek, csak 2014-ben 3,9 milliárd mínuszt hoztak össze.
A
bevételi oldalnál talán az nem meglepő, hogy mindössze a pénz 5
százaléka származik jegybevételből. Kereskedelemből (pl. mezek
eladásából) csak a klubok bevételének 1 százaléka származik. További
érdekesség, hogy a magyar játékosok átlagfizetése 11 millió forint, a
labdarúgók 34 százaléka pedig külföldről érkezett gazdasági bevándorló.
A tanulmány megjegyzi a bevételek kapcsán, hogy alig van olyan
hirdető, amelyik azért reklámoz, hogy termékét, szolgáltatását
népszerűsítse. Az átutalás oka általában a politikai nyomás vagy a
kapcsolati tőke kiaknázása
Hiába veszteségesek, újabb milliárdokat kapnak
Az mfor.hu foglalta össze
az Emberi Erőforrások Minisztériumának első féléves támogatási
szerződéseit, amelyek a kormany.hu-n jelentek meg. Ezekből az derül ki,
hogy öt sportklub összesen 2,5 milliárd forintot kapott a tárcától
különböző jogcímeken.
A
legtöbbet a Deutsch Tamás vezette MTK kapta, 714,5 milliót a stadion és
egyéb infrastrukturális beruházások költségeire, de ehhez még jött
300 millió forint sportszakmai többletfeladatok ellátására és a működés
támogatására. Ezen a jogcímen szintén 300 millió forintot kapott a
minisztériumtól a Vasas, az Újpest és a Fradi is.
A
Ferencváros egyébként még újabb 450 millió forint támogatásban is
részesült a működéssel, utánpótlással kapcsolatos sportszakmai feladatok
ellátására és az ezekkel összefüggő költségek fedezésére. Így
összesen a zöld-fehérek 750 millió forintot kaptak. Érdekesség,
hogy 150 millió forint jutott a BVSC-Zuglónak is, amelynek elnöke
jelenleg szintén fideszes politikus, Szatmáry Kristóf.
Nagy és üres stadionok...
Az egy
dolog, hogy fel sem merült a döntéshozóknál, ha a magyar pályákon ismét
valódi és nem műfutball lenne, akkor a nézők – a TV-közvetítések
ellenére – sokkal többen mennének ki a stadionokba. A nézők
nélküli meccsek eddig is hatalmas veszteségeket termelnek, vajon mi
lesz később, mikor a hatalmas új stadionok fognak majd kongani az
ürességtől. Az új arénák léte ráadásul egyáltalán nem garantálja azt, hogy jó klubfoci is lesz majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése