Maradék Ukrajnában tömegesen tagadják meg a behívóparancsot

Maradék-Ukrajnában tömegesen tagadják meg a kijevi kormány behívóparancsát, mert nem akarnak sem meghalni, sem mások életét kioltani. A kárpátaljai falvakból eltűntek a fiatalok – hangzott el azon a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón, amelyet kárpátaljai magyarok és ruszinok, köztük a behívóparancs elől Magyarországra szökött férfiak tartottak.

Dupka Nándor, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke elmondta, hogy húszéveseket hívnak be, és háromtól öt évig terjedő börtönbüntetéssel, újabb parancsmegtagadás esetén pedig akár golyó általi halálbüntetéssel is megtorolható a dezertálás. A fiatalok tömegesen szöknek az Ukrajnával szomszédos országokba, köztük Magyarországra. Háborúellenes véleményükért is üldözik az embereket. Példaként hozta föl saját magát. Dupka értelmetlennek nevezte az ukrajnai háborút, és közölte, hogy nem hivatalos adatok szerint eddig 14 magyar halt meg a kelet-ukrajnai fronton. Orbán Viktor miniszterelnöknek és a parlamenti pártoknak címzett levelükben leszögezik: Kárpát- Ukrajna békét akar, a behívottakat meg kell védeni, segíteni kell a lakosságon, mert a gazdasági katasztrófa miatt felütötte fejét az éhezés. Dupka testvérnépnek nevezte az oroszt és az ukránt, és azt mondta, hogy a háború tőlük idegen célokat szolgál.

Bottyán Zoltán, a Magyarok Világszövetségének alelnöke figyelmeztetett, hogy mindkét világháború Közép-Európából indult ki. „Nem akarunk áldozataivá válni egy harmadik konfliktusnak is” – mondta. Utalt az ENSZ Alapokmányának népek önrendelkezésével kapcsolatos elveire, és azt mondta, hogy Amerika lábbal tiporja őket. Kárpát-Ukrajnának semmi köze ehhez a konfliktushoz, Kijevnek semmilyen erkölcsi alapja sincs a behívóparancshoz. A magyarság élete és léte múlik a békén. Bottyán Zoltán az MVSZ egyetértett a Magyar Békekör kezdeményezésével Európai Civil Békekonferencia összehívásáról.

Vaszil Dzsuhán, a Kárpátaljai Ruszinok Világszövetségének elnöke a ruszin nemzeti kisebbség támogatásáról biztosította a kárpátaljai magyar autonóm törekvéseket, mert – mint mondta – az autonómia nem csak népeik békéjét, hanem a fennmaradásukat is szolgálja.

Seres Tamás Fehérgyarmatról annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „ez a háború az Egyesült Államok háborúja, és Oroszország nyersanyag kincseinek megszerzéséért folyik”. Etnikai tisztogatásnak minősítette, hogy Kárpátaljáról, a lakosság lélekszámához viszonyítva kétszer annyi embert akarnak besorozni, mint máshonnan. Ukrajna két legfőbb gondjának a kényszersorozást és az élelmiszerhez jutást tartotta. Élelmiszersegélyezésre kérte a magyar kormányt. A katasztrofális helyzetből van kiút – vélekedett -, Ukrajnának rengeteg lehetősége volna gazdasági, környezetvédelmi és turisztikai téren a fellendüléshez. A kárpátaljai magyarság pedig – többnyelvűségével – hídszerepet tölthet be a népek között.

Vass Zoltán Tekeházáról a behívóparancs elől menekült Magyarországra, és elmondta, hogy nagyon sok kárpát-ukrajnai férfi volt kénytelen elhagyni a földjét, mert nem akarja kioltani mások életét. „Ukrajnát senki sem támadta meg, tehát honvédelemről szó sem lehet” – mondta. A kijevi kormány terroristának minősíti, aki a népek jogaiért küzd, és nem akar háborúzni. Ukrajnában a szabad véleménynyilvánítás a büntető törvénykönyv hatálya alá tartozik. Mindenki terrorista és szeparatista, aki nem ért egyet Kijev politikájával – fűzte hozzá. Értesülése szerint 16 ezer fiatalt akarnak elvinni a legközelebbi besorozáskor Kárpátaljáról. Tudatta még, hogy az ukrán kormány 250 ezer halott befogadására alkalmas katonai temetőt alakított ki Odessza mellett. Mindent meg kell tenni, hogy a háború véget érjen, és a temető ne teljen meg – mondta.

Mihail Tyaszkó, a Kárpátaljai Ruszinok Világszövetségének alelnöke teljes szolidaritásáról biztosította a háború ellen tiltakozó magyar fiatalokat. „A ruszinoknak nincs anyaországuk, a magyaroknak viszont van. Kijevnek teljesítenie kell, amit 1991-ben megszavaztak: autonómiát kell adnia Kárpátaljának” – jelentette ki. Petro Porosenko ukrán elnökhöz írt levelükben erkölcsi és vallási okokra hivatkozva ellenzik a katonai behívást, és a parancs visszavonását sürgetik.

A sajtókonferencia résztvevői támogatásukról biztosították a Magyar Békekör tervét Európai Civil Békekonferencia megrendezéséről Budapesten, az idén
(mszf)