Kína atom-tengeralattjárókat küld a Csendes-óceánra

Az Amerikai Egyesült Államok és Kína közt odáig fajult a területi vita a Dél-kínai-tengeren, hogy utóbbi atom-tengeralattjárókat küld állandó járőrszolgálatra. Peking így próbálja elrettenteni Washingtont a további katonai terjeszkedéstől.

A The Guardian brit napilap arról számol be, hogy Peking az elrettentés céljával atom-tengeralattjárókat küld a Csendes-óceánra. Ez az első alkalom, hogy a térségben megjelennek a kínai atom-tengeralattjárók, és a lap által idézett kínai tisztviselők kijelentései egyértelművé teszik; ennek célja, hogy

elrettentse az Egyesült Államokat a katonai terjeszkedéstől.

A név nélkül nyilatkozó vezetők szerint azért kerül sor erre az intézkedésre, mert ez az egyetlen lehetséges eszköz arra, hogy Kína biztonságát garantálják az amerikai fegyverek térségükben való megjelenésével szemben.

A kínai hatóságok egyelőre nem erősítették meg a hírt, a The Guardian azonban rámutat; a kínai állami sajtóban megjelentek olyan értékelések, melyek azt állítják, a nukleáris elrettentés az egyetlen módja annak, hogy Kína megmutassa valós csapásmérő erejét az amerikaiaknak. A 2012-es amerikai elnökválasztások előtti kampányban például megjelentek olyan hangok, miszerint Kína nem rendelkezik olyan atomfegyver-arzenállal, mint amit az amerikaiak gondolnak róla. Az egyik elnökjelölt, Herman Cain nyíltan kétségbe vonta Kína katonai lehetőségeit, ezáltal legitimálni próbálta az amerikai külpolitikai törekvés benyomulását az ázsiai országok közti politikába.

A brit lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint az ázsiai ország amiatt kénytelen atom-tengeralattjárókat küldeni a Csendes-óceánra, hogy ezzel helyreállítsa az egyensúlyt a térségi politikában, amit az utóbbi évek során megbontott az USA erőteljes érdekérvényesítése.

http://www.hidfo.ru/2016/05/kina-atom-tengeralattjarokat-kuld-a-csendes-oceanra/

Lengyel miniszter: Brüsszel ne avatkozzon a tagállamok belügyeibe

Az Európai Uniót nem szabad szuperállammá formálni, ehelyett minden döntést a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, a lengyel külügyminiszter szerint. Brüsszel beavatkozására akkor van szükség, ha egy probléma megoldása során patthelyzet áll elő.

Witold Waszczykowski, Lengyelország külügyminisztere a Die Welt német napilapnak nyilatkozva azt mondta, mindig aggodalommal tekint azokra a hangokra, melyek az Európai Unió mélyebb politikai integrációját sürgetik. Nem szabad szuperállammá formálni az uniót, Waszczykowski szerint Brüsszel beavatkozására csak akkor van szükség, ha egy kormány helyi szinten nem tud megoldani egy adott problémát.

“Az Európai Unió ne szövögessen olyan terveket, hogy szuperállamot építene ki. A lehető legalacsonyabb szinten kell megoldjuk a problémákat.”

Waszczykowski azt mondta, a lengyel kormánypártnak határozott állásfoglalása, hogy a jelenlegi káros trendet – az európai központosítást – vissza kell fordítani, és ehelyett a nemzeti szuverenitás fokozására kell helyezni a hangsúlyt.  Az európai vezetők mélyreható dialógust kell folytassanak a nemzeti szuverenitás kérdéséről, és a lengyel külügyminiszter szerint ennek során annak lehetőségét is meg kell vitatni, hogy a nemzeti parlamenteknek több beleszólása legyen az európai ügyekbe. “Ahelyett, hogy Brüsszel döntene a tagállamok belügyeiben, a tagállamok kell közvetlen döntsenek az európai ügyekben”. – mondta.

Waszczykowski egyúttal pozitív példaként említette David Cameron brit miniszterelnök tevékenységét, aki komoly engedményeket tudott kikényszeríteni az Európai Uniótól, és elérte, hogy országa mentességet élvezzen a mélyebb integráció bizonyos vonatkozásai alól. Szerinte Cameron ezzel helyes irányba tett lépéseket, ami követendő példa; ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Varsó nem akar kilépni az Európai Unióból, ehelyett arra törekszik majd, hogy az unió irányvonalát a tagállamok határozzák meg, és ne Brüsszel döntsön a nemzetállamok belügyeiről.

http://www.hidfo.ru/2016/05/lengyel-miniszter-brusszel-ne-avatkozzon-a-tagallamok-belugyeibe/

“Egy nap rá kell jöjjünk, hogy az amerikai katonák örökre itt maradnak”

Amerikai katonai konvoj lépett be a Cseh Köztársaság területére, hivatalosan abból a célból, hogy részt vegyenek egy hadgyakorlaton a balti országokban. Egy cseh szenátor azonban attól tart, hogy az amerikaiak később sem fognak önként távozni.

“Ezek a konvojok provokáció a cseh néppel szemben, akik mindig is ódzkodtak a külföldi csapatok beengedésétől. Egyúttal egy Oroszország elleni provokáció is, és attól tartok, ezek a konvojok abból a célból vonulnak szándékos feltűnést keltve, hogy hozzászokjunk a látványukhoz.” – mondta Jaroslav Doubrava cseh szenátor. Napokkal ezelőtt Bohuslav Sobotka – miniszterelnök – arról biztosította litván kollégáit, hogy a cseh légierő orosz katonai agresszió esetén készen áll védelmet biztosítani a balti országoknak. Doubrava azonban emlékeztet, hogy miközben a nyugati sajtó Oroszországot mutatja fel ellenségképként, Oroszország nem működtet katonai bázisokat távoli országokban, az amerikai hadsereg azonban több mint 800 bázist működtet világszerte.

Doubrava elmondása szerint az európai sajtó egyfajta mesterséges paranoiát épít fel az emberekben, amikor annak lehetőség latolgatja, hogy az orosz hadsereg hány nap alatt tudná megszállni a Baltikumot. “A társadalom többsége nem tekint úgy Oroszországra, mint ami ellenséges lenne akár Csehországgal, akár Európával szemben.” A politikus azt mondta, elég ránézni egy az amerikai bázisok globális kiterjedését összegző térképre, hogy az emberek lássák, ki jelent valós fenyegetést a békére. Ugyanis, ha ezt összehasonlítják a vélt orosz katonai befolyási övezettel, azt láthatják, hogy az USA a világ összes régiójában saját katonai létesítményeket üzemeltet, haderő-összpontosítást folytat és hadgyakorlatokat kezd Kelet-Európában, miközben az “orosz katonai fenyegetést” az jelenti, hogy erre válaszként Oroszország fokozza aktivitását saját határain belül.

Doubrava szerint semmivel nem indokolható a NATO fokozott katonai aktivitása Kelet-Európában, mert ez csak fokozza egy esetleges háború kirobbanásának esélyeit, amiben mi lennénk az ütközőzóna.

Dana Feminová, a “Háború és Erőszak Nélküli Világ” humanista mozgalom vezetője szintén nyílt levelet fogalmazott meg az amerikai konvoj Cseh Köztársaságon való átvonulásával kapcsolatban, amiben felszólítja a kormányt, hogy ne engedje be az amerikai csapatokat. Feminová egyúttal az amerikai katonákat is arra kéri; gyakoroljanak nyomást saját kormányukra annak érdekében, hogy ne küldjenek amerikai fegyveres erőt Európába, és ne törekedjenek az európai gyermekek gondolkodásának militarizálására. Elmondása szerint az amerikai konvojok érkezése azt a néhány évtizednyi törékeny békét sodorja veszélybe, ami lehetővé tette, hogy egy egész generáció anélkül nőjön fel, hogy háborút látott volna.

http://www.hidfo.ru/2016/05/egy-nap-ra-kell-jojjunk-hogy-az-amerikai-katonak-orokre-itt-maradnak/

Külföldi fegyveresek ellenőriznék a donyecki választásokat

Ukrajna vezetői továbbra is úgy gondolják, hogy a Donyeck és Luganszk régiókban akkor lehet választást tartani, ha lezárják a határokat, és jelen van az EBESZ fegyveres missziója.

Porosenko szerint “a minszki egyezmény előírja a megszálló erők kivonását Ukrajna területéről, az államhatár feletti ukrán ellenőrzés helyreállítását, és az EBESZ nemzetközi fegyveres rendőri missziójának behívását… az ukrán törvények szerint csak ilyen feltételek mellett, nemzetközi választási megfigyelőkkel, ukrán pártok részvételével és az ukrán média képviselőinek beengedésével lehet úgy választást tartani, ami egyértelműen megfelel az EBESZ nemzetközi standardjainak.”

Kijev 2014. áprilisában indított fegyveres megtorlást a civil lakosság ellen az ország délkeleti régióiban, miután az emberek nem akarták elismerni a puccsal hatalomra jutott új kormány legitimitását. 2013-2014. fordulóján atlantista puccs történt Kijevben, majd az új kormány 8 hónapon át demokratikus legitimitás nélkül kormányzott. Ebben az illegitim időszakban került sor a NATO- és EU-integráció megkezdésére, valamint a nyelvtörvény eltörlésére, ami kiprovokálta az orosz többségi lakosságú megyék függetlenedési törekvéseit.

A kijevi atlantista kormány a puccsot követően nem akarta engedni, hogy az emberek megválasszák saját vezetőiket, ehelyett az erőszakkal hatalomra juttatott nyugatbarát irányvonalat képviselő kormányzókat nevezett ki a függetlenedő régiók élére. Közülük többen akkor frissen érkeztek meg az Amerikai Egyesült Államokból, Svájcból és Izraelből, és amerikai magán katonai vállalatok alkalmazásával próbáltak a gyakorlatban érvényt szerezni kormányzói kinevezésüknek. A közel egy évi függetlenségi harcot követően került aláírásra a minszki egyezmény, de addigra Ukrajna orosz többségű megyéi saját országgyűlési választásokat tartottak, valamint önálló államok szervezésébe fogtak.

A 2015. februárjában aláírt minszki egyezmény előírta, hogy minden külföldi fegyveres erő el kell hagyja Ukrajna területét. Ukrajnában azóta több ezer amerikai és brit katona tartózkodik. Miközben az országban jelen lévő nyugati haderő létszáma egyre nő, Porosenko azt állítja, hogy az atlantista kormányt el nem fogadó népfelkelők orosz katonák, akik el kell hagyják Ukrajnát.

http://www.hidfo.ru/2016/05/kulfoldi-fegyveresek-ellenoriznek-a-donyecki-valasztasokat/

Németország eltörölné az Oroszország elleni szankciókat

A Der Spiegel német lap szerint a német kormány egy olyan terven dolgozik, ami enyhítené az Oroszország elleni szankciókat, cserébe azért, hogy Moszkva közreműködjön a kelet-ukrajnai szakadár régiókban a választások lebonyolításában.

Németország mostanáig csak abban az esetben tartotta lehetségesnek a szankciók eltörlését, ha a minszki egyezmény feltételei maradéktalanul teljesülnek. A Der Spiegel azonban rámutat, hogy Berlin ma már hajlandó engedményeket tenni, ha a minszki egyezmény legalább részben teljesül. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter azt mondta, “mindig is az volt az állásfoglalásom, hogy önmagában nem a szankciók a cél. A szankciók feloldására kell törekedni, ha a minszki egyezmény megvalósításában előrelépés tapasztalható.”

A lap szerint Berlin hajlandó arra, hogy részben eltörölje az Oroszország elleni szankciókat, ha Moszkva segít megszervezni az országgyűlési választásokat Kelet-Ukrajnában. Ez azonban eleve csak akkor lehetséges, ha eltörik a beutazási tilalmat, vagy hatról három hónapra csökkentik a szankciók meghosszabbításának idejét. A Der Spiegel szerint “Németország ilyen módon Európa egységét próbálja fenntartani, mert a szankciók ellenzői és támogatói közti megbékélésre törekszik.”

Kapcsolódó: Steinmeier: Európa már nem támogatja az oroszellenes szankciók fenntartását

Hetekkel ezelőtt maga Steinmeier mondta, hogy az Európai Unióban megnövekedett a szankciókkal szembeni ellenállás, és ma már ez egy megosztó tényező az európai országok számára, mert nem lehet közös álláspontot kialakítani ebben a kérdésben.

A lap szerint azonban a német kormány számára nem az Oroszország ellen hozott kényszerítő intézkedések fenntartása a fontos, hanem, hogy megőrizze az Európai Unió egységét, és így az orosz államfőnek ne támadhasson az a benyomása, hogy megoszthatja az európai országokat.

http://www.hidfo.ru/2016/05/nemetorszag-eltorolne-az-oroszorszag-elleni-szankciokat/

Steinmeier: el kell törölni az oroszellenes szankciókat

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter hétfőn megismételte korábbi kijelentését, miszerint fontolóra kell venni az Oroszország elleni szankciók eltörlését.

A külügyminiszter hozzátette, hogy szerinte Berlin konstruktív párbeszédet kellene folytasson Moszkvával az európai értékek védelméről. Steinmeier a Berlinben tartott orosz-német fórumon felszólalva azt mondta, “az én javaslatom, amit múlt héten tettem, hogy vegyük fontolóra a szankciók lépésről lépésre eltörlésének lehetőségét, ha konkrét előrelépés mutatkozik a minszki egyezmény végrehajtásában.”

Az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és néhány szövetséges ország azt követően hozott kereskedelmi korlátozásokat és egyéb “büntető célzatú” intézkedéseket az orosz gazdaság egyes szektorai ellen, hogy a Krím-félsziget egy népszavazást követően újracsatlakozott az anyaországhoz, és az Oroszországi Föderáció részévé vált. A nyugati országok a referendumot követően azzal vádolták Oroszországot, hogy beavatkozik az ukrán válságba, majd gazdasági szankciókkal próbálták “kikényszeríteni” az általuk elvárt változásokat az orosz külpolitikában.

A Nyugat legutóbbi “büntető intézkedése” július 31-én jár le. Meghosszabbításukat támogatja valamennyi európai politikus, aki a hazai gazdaságnak való károkozás ellenére is követi az amerikai külpolitika intézkedéseit. A kereskedelmi korlátozások a munkanélküliség növekedéséhez és vállalkozások tömeges csődbe jutásához vezetnek az Európai Unióban, mert a külpiacok egy részének elvesztése miatt bent rekedtek az uniós piacon azok a termékek, melyeket korábban orosz exportra gyártottak. Ennek hatása leginkább a tejipar terén szembetűnő, de Franciaországban a mezőgazdasági szektor egésze válságba jutott, ill. Németország is jelentős károkat szenved a szankciók miatt.

Oroszország csak azokra az országokra vonatkozóan tartja érvényben a szankciókra hozott ellenintézkedéseket (importtilalom), melyek ragaszkodnak a szankciók meghosszabbításához. Steinmeier korábban kijelentette, hogy az Európai Unió egysége megtört, ma már lehetetlen közös álláspontot kialakítani a szankciók támogatói és ellenzői közt.

http://www.hidfo.ru/2016/05/steinmeier-el-kell-torolni-az-oroszellenes-szankciokat/

A V4 vezetői támogatják a háborús készülődést

A Visegrádi Csoport támogatja a NATO kelet-európai haderőépítését – ez derült ki Antoni Macierewicz lengyel védelmi miniszter csütörtöki közleményéből, aki láthatóan a V4 egésze nevében nyilatkozik a háborús készülődésről.

Szerdán a Visegrádi Négyek (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) egy cseh faluban találkoztak, hogy egyeztetést tartsanak a Varsóban július 8.-án kezdődő NATO-csúcstalálkozó előkészítése kapcsán. A Liblice területén tartott találkozó eredményeiről a lengyel védelmi miniszter azt mondta, hogy ott valamennyi visegrádi ország miniszterei egyetértésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Varsóban döntést kell hozni a NATO kelet-európai jelenlétének további bővítéséről.

Macierewicz nyilatkozatáról a Telewizja Republika számolt be. A védelmi miniszter kijelentése szerint Oroszország ártani akar a NATO-országok és Európa biztonságának, és erre a legjobb válasz, ha a NATO fokozza katonai jelenlétét az orosz határ mentén, ennek részeként pedig amerikai katonák érkeznek térségünkbe.

Kapcsolódó: A Visegrádi Csoport rohadt almája

Varsóban július 8.-án kezdődik a NATO csúcstalálkozója. Lengyelország hatóságai a találkozó előkészületeinek részeként őrizetbe vettek és az oroszoknak kémkedéssel vádoltak meg egy ellenzéki vezetőt, aki a NATO-csúcstalálkozó idején szakszervezeti demonstrációkkal egybekötött ellentüntetést szervezett volna, tiltakozván a NATO háborús készülődése ellen, amiben a visegrádi országok lengyel vezénylet alatt részt vesznek.

Korábban számos európai vezető emelte fel hangját a Kelet-Európában zajló káros folyamatokkal szemben. Sahra Wagenknecht, a német Die Linke párt politikusa szerint a NATO vezetői nem beszámíthatóak, és az Amerikai Egyesült Államok szembefordította a lengyel kormányt Európával, hogy így megosztottságban tarthassa európai vetélytársait.


http://www.hidfo.ru/2016/05/a-v4-vezetoi-tamogatjak-a-haborus-keszulodest/

Megkezdődik Soros György civiljeinek kiszűrése

Soros György álcivil szervezetek sokaságát működteti Magyarországon, hogy ezáltal befolyásolja, irányítsa hazánk közéletét. Gyöngyösi Márton mai sajtótájékoztatóján azonban közölte: a Jobbik ismét javasolni fogja a civil szervezetek átvilágítását. A nem-kormányzati szervek átláthatósága nemzeti érdek, annak hiánya pedig nemzetbiztonsági kockázat.

“Az Információs Hivatalt is felügyelő kancelláriaminiszter a migráció kapcsán fölvetette Soros György felelősségét, illetve meglebegtette azt, hogy bár bizonyítékok rendelkezésre állnak, ezek nem nyilvánosak. A Fidesz képmutatását, kétszínűségét, opportunizmusát és hiteltelenségét mi sem mutatja jobban, minthogy képes korábbi bőkezű mentorával is szembefordulni, hogyha az érdekei éppen ezt diktálják.” – mondta Gyöngyösi Márton mai sajtótájékoztatóján. A kormánypárt politikusai az utóbbi hónapok során visszatérő jelleggel hangoztatják, hogy Soros György pénze fellelhető minden balliberális párt és számos civil szervezet mögött. Utóbb a 888.hu közölt egy rövid összesítést azokról a magyarországi szervezetekről, melyek Soros alapítványain keresztül kapják működési forrásaikat. Ennek kapcsán azonban tudható, hogy hazánkban nem csak a balliberális ellenzéket és a fél civil szférát fizeti Soros György: Magyarországot ma is olyan politikusok irányítják, akik közül sokan Soros pénzén váltak politikussá.

“Mit tudunk a Fidesz és Soros György kapcsolatáról? Azt például, hogy egy régi, egy szövevényes és egy igencsak sokrétű kapcsolatról beszélhetünk, hiszen már a ’80-as években Soros Györgynek óriási szerepe volt abban, hogy a kommunizmus/szocializmus idején már antikommunista követelésekkel fellépő Fidesz mint politikai mozgalom szárba szökhessen”. – mondta Gyöngyösi. “Ilyen módon rendszeres találkozókra is sor került a Fidesz alapítók – Kövér László és Orbán Viktor -, valamint Soros György közt. 1987-ben Soros György mint befektető és mint támogató támogatta a Századvég tanulmánysorozatoknak a megjelenését, amivel a Bibó kollégiumot támogatta, és ilyen értelemben maga Orbán Viktor és maga a Fidesz volt felelős annak a támogatásnak az elköltéséért, amit a Soros Alapítvány utalt ki nekik.”

A politikus azt mondta, nem csak Soros György volt a szponzora Orbán Viktor oxfordi tanulmányainak, de ugyanígy Soros György volt a szponzora a jelenlegi kormánykommunikációért felelős kormányszóvivőnek, Kovács Zoltánnak, akinek a teljes egyetemi tanulmányait a Közép-Európai Egyetemen (CEU) Soros György finanszírozta.

“Aki az elmúlt 25 évben követte a Fidesznek a politikáját, az jól láthatja, hogy ezt a pár millió forintot a Fidesz nagyon nagylelkűen meghálálta és megszolgálta. Hol liberális pártként, hol álnemzeti pártként, hol kormányon, hol ellenzékben, de mindent megtett a Fidesz azért az elmúlt 25 év során, hogy Magyarországot kiszolgáltassa mind politikai, mind gazdasági, mind biztonságpolitikai értelemben a Nyugatnak.”

Gyöngyösi szerint Soros György egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarországot és az egész közép-kelet-európai régiót a Nyugat gyarmataként, az egypólusú világrend szolgálatában a Nyugat gyámsága alá vonja – ebbe az irányvonalba illeszkedett a Fidesz két évtizednyi politikája, ami most egyik hónapról a másikra csapott át Soros György elleni sajtóoffenzívába. Ugyanakkor, a politikus emlékeztet, hogy a Jobbik korábban már javasolta a nem-kormányzati szervek (NGO-k) teljes átvilágítását, amit a Fidesz akkor elutasított.

Gyöngyösi Márton a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a Soros Györggyel kapcsolatos vádak újbóli középpontba kerülése miatt a Jobbik nemsokára ismételten javasolni fogja a nem-kormányzati szervek átvilágítását. “Kíváncsian várjuk, hogy ebben az új helyzetben a Fidesz hogyan fog erre reagálni, és a támogatást biztosítani fogja-e ehhez a kezdeményezéshez, hiszen úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi világban az NGO-knak, a nem-kormányzati szerveknek az átláthatósága nemzeti érdek, annak a hiánya pedig nemzetbiztonsági kockázatokat is jelenthet.”

Soros György szponzori tevékenységének újbóli előtérbe kerülése eközben arra mutat rá, hogy nem csak a balliberális oldalt finanszírozza az amerikai zsidó milliárdos, hanem az elmúlt két évtized során a politikai paletta tekintélyes hányadát Soros György pénzén nevelték ki. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a rendszerváltás során nem demokratikus átmenet, hanem bőkezű társadalmi mérnökösködés történt.

A valódi civil szféra mint társadalmi tényező megmaradása érdekében szintén fontos Soros György álciviljeinek kiszűrése, hiszen a valódi civil szervezeteket is hitelteleníti, ha egy amerikai milliárdos valós támogatása miatt a külföldről finanszírozottság vádját lehet általánosítani az ország összes civil szervezetére.

http://www.hidfo.ru/2016/05/megkezdodik-soros-gyorgy-civiljeinek-kiszurese/