Hivatalos: Oroszország saját űrállomás létrehozását fontolgatja

Korábban az orosz sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az űrállomás a Hold körül keringene. A lenta.ru orosz hírportál szerint a Földet kísérő égitest meghódítása a Roszkozmosz alapvető feladatai közé tartozik az elkövetkező néhány évtizedben. Az űrhivatal programjában egy Hold körül keringő űrállomás és az égitesten emberi használatra kialakítandó bázis megépítése is szerepel. Az első ember vezette űrhajót a 2020-as évek végén küldhetik a Holdra. Novemberben még cáfolták a Roszkozmosznál, hogy 2017 után Oroszország saját űrállomást hozna létre, mondván, hogy előbb a Nemzetközi Űrállomással (ISS) kapcsolatos kötelezettségeiket kell teljesíteni. Oleg Osztapenko nem zárta ki, hogy a saját állomásnak az építéséhez felhasználják a Nemzetközi Űrállomás (ISS) számára gyártott modulokat is. Orosz szakértők legalábbis komolyan foglalkoznak ezzel a lehetőséggel.

Igor Marinyin akadémikus, a Ciolkovszkij Kutatóintézet munkatársa szerint a három legyártott modul igénybe vétele reális és meglehetősen olcsón kivitelezhető elképzelés lenne. Ezzel ellentétben Andrej Jonyin akadémikus úgy véli, hogy a saját orosz űrállomásnak nincs gyakorlati célja és Oroszország csak megalapozatlan költségekbe verné magát. A Roszkoszmosz igazgatója azt is bejelentette, hogy már beérkeztek három űrkutatási vállalattól az új, szupernehéz hordozórakéta tervei, és a hivatal januárban választja ki közülük a legmegfelelőbbet.

Az orosz elnök szeptemberben előzetes jóváhagyását adta a szupernehéz hordozórakéták gyártására vonatkozó tervekre. Az Angara nevű hordozórakéta könnyű, középső és nehéz változata után egy teljesen új rakétatípus építésébe fognak. Ennek hordképessége első ütemben 70-80 tonna lesz, és elérheti a 120-150 tonnát is - mondta Dmitrij Rogozin, űrkutatásért és űriparért is felelős miniszterelnök-helyettes. A szupernehéz orosz rakéták gyártása 2020 után valósulhat meg. Az amerikai űrhivatal (NASA) augusztus végén jelentette be, hogy szupernehéz rakéta építésébe kezd, amelynek tesztelése legkorábban 2018 végén lesz. Ennek első változata 77 tonna hasznos terhet szállíthatna.

A Space Launch System (SLS) nevű rakétájával várhatóan 2025-ben ember indulhat a Marsra, és ezt a rakétát használnák a sokat vitatott aszteroidabefogó küldetéshez is.

MTI

Lavrov nem zárja ki, hogy Oroszország atomfegyvereket telepít a Krímbe

Az orosz külügyi vezető az Interfax hírügynökségnek adott exkluzív interjúban arra hivatkozott, hogy szerinte a Krím félsziget a nemzetközi jog értelmében sohasem volt atommentes övezet, hanem Ukrajna része volt, amely nem rendelkezett nukleáris fegyverrel. Lavrov azt mondta, hogy a Krím egy olyan állam - Oroszország - része lett, amely az atomsorompó egyezmény aláírója, és a megállapodással összhangban birtokol is atomfegyvereket. Leszögezte, hogy Oroszországnak a nemzetközi joggal összhangban minden alapja megvan ahhoz, hogy úgy rendelkezzen saját legitim atomarzenálja felett, ahogyan érdekei diktálják, a nemzetközi jogi kötelezettségeinek megfelelően.

Oroszország március 21-re csatolta vissza Ukrajnától a Krím félszigetet. Március 16-án népszavazást tartottak a Krímben. A referendumon a hivatalos adatok szerint a résztvevők csaknem 100 százaléka voksolt az Oroszországhoz csatlakozásra.

Az orosz külügyminiszter az Ukrajnának adható katonai segítségnyújtást és további büntetőintézkedéseket lehetővé tevő amerikai jogszabályt törvénytelennek és Oroszországgal szembeni ellenséges lépésnek minősítette. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a törvény alkalmazása jelentős részben Barack Obama elnökön múlik.

Lavrov egyebek között arra figyelmeztetett, hogy a Roszoboronexport vállalataira vonatkozó korlátozások az orosz fegyverexportőr cég ukrajnai partnereit is sújtanák. Az orosz diplomácia vezetője azt is kijelentette, hogy országa az egyetlen, amely arra törekszik, hogy a szakadár donyec-medencencei területek: az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságok Ukrajna részei maradjanak.

Orosz Hírek

Mégis kellene a Déli Áramlat? - Már visszatáncolna az EU...

Mint már megszokhattuk, ha valamit el kell simítani - jellemzően az orosz-EU konfrontációban - Merkel asszony a jóügyi nagykövet mindig. Merkel a bolgár kormányfővel történt találkozóját követően úgy nyilatkozott, hogy meg kell vizsgálni minden jogi kérdést a Déli Áramlat kapcsán, és ezek alapján tárgyalásokat kell folytatni Oroszországgal. Hozzátette: számos szerződést megkötöttek már, és minden érintett fél számára fontos, hogy megbízható partnerként tartsák számon a jövőben is. A bolgár kormányfő a találkozó után úgy fogalmazott, hogy meggyőződése szerint a felmerült problémákat meg lehet oldani, és reménye szerint sikerül tisztázni Brüsszellel is a nézetkülönbségeket. A bolgár álláspont szerint Oroszországnak és Bulgáriának jogi alapon folytatnia kell a munkát, máskülönben megsértenék azt a szerződést, amelyet még 2006-ban kötöttek. Itt utalt rá, hogy a megállapodást az orosz inkább Bulgáriával írták alá, és nem az EU-val. Így mosdatják a szerecsent.

Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin december 1-jén törökországi látogatásán jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti a Déli Áramlat projektet, és a tervezett vezeték tengeri szakaszát Bulgária helyett - nyomós és jogos érvek miatt - Törökország felé irányítja, majd a török-görög határon gázközpontot hoznak létre és pont. Mit várnak a nyugattérfelű EU-ban? Amikor hátbatámadták Oroszországot.

Gölöncsér Miklós

Merkel még mindig nem tért magához: a Déli Áramlat lehetőségeiről tárgyalna

Angela Merkel német kancellár támogatja a Déli Áramlatról, Moszkvával folytatott további párbeszédet. Ezt a kijelentést egy a bolgár miniszterelnökkel tett közös sajtókonferencián tette; "Németország segítőkésznek találta Bulgáriát abban a tekintetben, hogy megoldható legyen a Déli Áramlat körül kialakult probléma". A közlemény a bolgár kormány weboldalán is megjelent.

A sajtóközlemény szerint Merkel szakértőket és ügyvédek sokaságát kérte fel, hogy elemezzék a Déli Áramlat körül kialakult helyzetet, valamint, hogy egyeztessenek arról az Európai Bizottsággal. A közlemény szerint Merkel szorgalmazza, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és Bulgária együtt találjon megoldást a Déli Áramlat megépítésére.

Éppen csak a legfontosabb érintett felet, Oroszországot felejtik ki a projektből. Vlagyimir Csizov, Oroszország állandó EU-képviselője december 10-én közölte, hogy nem tárgyalnak az Európai Bizottsággal a Déli Áramlatról, mert az csak a projektbe bevont országokat érintette volna. "Mivel a projekt lezártnak lett nyilvánítva, ebben a témában semmiféle tárgyalásnak nincs értelme." Csizov elmondása szerint a Déli Áramlatról lefolytatott tárgyalások egyébként is a projektben érintett országokkal történtek, nem az Európai Bizottsággal, valamint kifejtette, hogy nincs mit magyarázni a projekt lezárásán; ez egy Brüsszel által akadályozott üzlettől való elállás, ami nem fenyegeti az európai intézményeket, így magyarázatot sem kell adni rá.

November végén orosz delegáció ment Törökországba, ahol összeült az orosz-török kormányközi bizottság, és megállapodtak az energetikai együttműködés bővítéséről, majd Vlagyimir Putyin orosz államfő december 1-jén bejelentette, hogy felmondják a Déli Áramlat projektet, és az orosz gáz Törökországon át fog Európába érkezni.

Alekszej Miller, a gazprom vezérigazgatója szerint az Európai Unió általános jelleggel blokkolni akarta a projekt megvalósítását, és a leállítás végleges beszüntetést jelent, mert a projekthez visszatérés esetén nincs semmi garancia arra, hogy az EU nem folytatja az akadályoztatás politikáját. Azt követően Alexandr Novak, orosz energiaügyi miniszter is bejelentette, hogy már folyamatban vannak az előkészületek a projekt megvalósításáról kötött kormányközi megállapodások eltörlésére. Vlagyimir Putyin személyesen döntött a projekt teljes beszüntetéséről, és azt személyesen jelentette be, ami sokkszerű hatást gyakorolt az európai politikusokra. Mint azt Merkel nyilatkozata is mutatja, az Európai Unió azóta sem veszi komolyan se az orosz államfő, se az energetikai miniszter, se a Gazprom vezérigazgató szavait.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/16/merkel-meg-mindig-nem-tert-magahoz-deli-aramlat-lehetosegeirol-targyalna

Akik nem engedik kitűzni a gyarmatosítás zászlaját

Alig egy héttel ezelőtt a különböző célokkal meghirdetett civil tüntetések aktualitása kapcsán végeztünk egy gyors megkérdezést, amiben arról kérdeztük olvasóinkat, hogy hogyan reagálnának, ha egy civil tüntetésen azt látnák, hogy valaki előveszi az Európai Unió zászlaját. Az eredmény a megkérdezés jellegénél és formájánál fogva nem reprezentatív. Ennél fogva nem is mondhatunk olyanokat, hogy a magyarok 19 százaléka provokációnak tartja az uniós zászlót. Emellett olvasóink egy része (53%) azt a választ adta, hogy eleve ki sem menne semmilyen tüntetésre. Aki viszont kimenne, azok között volt 103 ember, aki azt a választ adta, hogy aki az uniós zászlót akarja lobogtatni egy civil tüntetésen, azt megkérné, hogy ne tegye. Emellett volt 118 válaszadó, aki szerint az uniós zászló nyílt provokáció, és ha valaki egy civil tüntetésen uniós zászlót akar a magasba emelni, elvenné tőle. Tehát a potenciális tüntetők közt jelen van 221 ember, aki ugyan kimenne a kormányellenes tüntetésekre, de nem tűri, hogy mindez az Európai Unió zászlaja alatt történjen, és ezért tenni is kész. Az pont harmad annyi, mint amennyien a tegnapi kormányellenes tüntetésre kimentek.

Távolról sem mondhatjuk, hogy ez reprezentatív válaszarány lenne. Ennek ellenére látható, hogy a magyar társadalomban markánsan jelen van egy olyan réteg, ami bár a kormányt elutasítja, arra már nem hajlandó, hogy a nyugat zászlaja alatt tegye mindezt. Ezek az emberek ott lehetnek bármelyik civil tüntetésen. Mint minden más tüntető, elutasítják a kormány valamely intézkedését, vagy a kormány politikájának egészét, de ugyanakkor nem tűrik, hogy az Európai Unió, vagy bármely másik párt az Európai Unió nevében rátelepedjen a kormányellenes megmozdulásokra. Van egy markánsan jelen lévő népréteg, aki részt venne a kormányellenes tüntetésen, de tenni is hajlandó azért, hogy azt utólag ne lehessen egy EU-párti tömegmegmozdulásként felmutatni.

Olyan mentalitás ez, amiről azt gondolnánk, hogy a magyarságban már rég nincs jelen. Az elmúlt 25 év során az embereket terelgették egyik pártból a másikba, és gyakorlatilag bárkit meg lehetett szavaztatni, aki épp nincs kormányon, de elég hangosan szidja a kormányt. Most előállt egy olyan helyzet, hogy a demokratikus váltógazdaság megakadni látszik. Jönne a kormány helyett egy újabb nyugatbarát párt, de az embereknek már nem kell. Ha ezen a 221 tüntetőn múlik a kormányellenes tüntetések sorsa, ha ők lesznek döntéshelyzetben, akkor nem is lesz olyan fotó, amin az Európai Unió zászlaja büszkén leng, alatta pedig birka módjára áll a magyar, egy újabb megvezetés áldozataként. Olyan mentalitás ez, amiről mindenki megmondta nekünk, hogy nincs. Megpróbálják velünk elhitetni a történészek, hogy a magyar nép nem ilyen, és soha nem is volt ilyen, mert ezt a fajta ellenállást kitaláltuk. Pedig van rá történelmi példa.

Antonio Bonfini „A magyar történelem tizedei” című művében így írta le a nándorfehérvári győzelem egy részletét:  "A törökök akkora lendülettel másznak fölfelé a falakon, hogy sokan felhágnak az oromzatra és a párkányra, úgy látszik, hogy több falszakaszon kitűzik a zászlójukat, de aztán a városbeliek visszavetik őket. Megemlékeznek egy magyar ragyogó hőstettéről, aki észrevette, hogy egy török ki akarja tűzni a császári jelvényt az egyik toronyra, mire a magasból a támadóval együtt levetette magát a mélybe, hogy továbbra is Corvinus zászlaját lássa mindenki."

Ez a hőstett a maga valóságában egy látszólag elfelejthető cselekedet. A mai világban azt mondanák rá, hogy öt perc hírnév. Csakhogy az évszázadok rácáfoltak erre, és hiába bizonygatja a történészek egy része, hogy meg sem történt, rengeteg magyar számára még mindig példaként áll, hogy volt egyszer egy Dugovics Titusz, aki a vár védelmekor megpróbálta kicsavarni a török kezéből a megszállás zászlaját, majd miután nem bírt vele, magával együtt a mélybe rántotta. Ahogy akkor volt egy tettrekész magyar a forgatagban, ugyanez ma is előfordulhat. Egyszerűen azért, mert ilyenek vagyunk.

Meg lehet félemlíteni, félre lehet állítani konkrét személyeket, akár egész csoportokat, de a régi magyar virtus még mindig él, és soha nem tudhatják, hogy hol és kiben fog egy történelmi pillanatban újra felszínre jutni. Talán egyik tüntetőben, talán a másikban. Elvégre, aki az Orbán-kormány ellen tüntet, az a kormány ellen tüntet, nem az Európai Unióért.

Egyetlen cselekedet, ami az idegen hangok szerint meg sem történt, mégis emlékszünk rá, és ha ott lennénk, megtennénk újra és újra, ameddig az utolsó idegen zászló is le nem hullik a várfalról. Ez a régi magyar virtus, amit vissza kell vinni a politikai életbe, hogy ez az ország a miénk legyen. Nem személyek, nem szervezetek felelőssége, ez a magyar nép kollektív felelőssége, hogy így legyen. Öt perc hírnév? Nem. A történelmi emlékezet megőrzi az ilyen tetteket. Festmények, elbeszélések születnek róla, és az eljövendő generációk erőt merítenek belőle. Ameddig a magyar nép akár szórványaiban is megmarad, mindig előállhat valaki, aki a mélybe hajítja a megszállás zászlaját. Bizonyára voltak olyanok, nagy harcosok, neves vezetők, akikkel számolt a török, mint ellenféllel, akit lehetőleg semlegesíteni kell. De azt ők sem gondolták volna, hogy épp egy olyan valaki, akivel nem számoltak, a kritikus pillanatban hőstettet fog elkövetni.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/15/akik-nem-engedik-kituzni-gyarmatositas-zaszlajat

Medvegyev: Ukrajna meg kell tanulja fizetni a számlákat

Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök felszólította Ukrajnát, hogy fizesse rendesen a számlákat - különösen Oroszország számára -, ha európai életszínvonalon akar élni. "A legfőbb bizonyítéka annak, hogy mi itt Oroszországban elismerjük Ukrajna függetlenségét az, hogy elismerjük a választáshoz való jogát. De Ukrajnának emlékeznie kell arra, hogy minden választás, elsősorban és főként nagy felelősséggel jár. A jóllakott európai jövőért keményen meg kell dolgozni, ahelyett, hogy csak úgy beleugorhatnának. Európai módon akartok élni? - tanuljátok meg fizetni a számlákat. Kezdhetitek mindjárt az orosz számlákkal."

Medvegyev szerint Ukrajnában sokak még mindig forradalmi eufóriában vannak. "Úgy tűnik, elegendő a történelem szemetes-kosarába dobni a múlt századot, és minden tiszta lappal kezdődik, minden kényelmes lesz és boldog. Csakhogy ez a lap mocskos. Vér tapad hozzá." A miniszterelnök szerint az ukrán társadalom nap mint nap megfizet azokért az illúziókért, amit elsősorban az a hatalmi elit táplál, ami reménykedik benne, hogy nemsokára az európai útlevél ott lapulhat majd a zsebében. "Ennek az illúziónak az áldozatairól nap mint nap hallunk. Katonák és civilek, akik golyó általi halált halnak, annak ellenére, hogy látszólag tűzszünet van. Lesznek további áldozatok is, - mindez elkerülhetetlen egy olyan országban, ahol az embereknek nincs elég pénzük gyógyszerre, ételre, gyermeknevelésre és oktatásra."

Ukrajna meghozta a döntést, és ez magában hordozza annak lehetőségét is, hogy az ukránok a teljes katasztrófát választották. Medvegyev elmondása szerint Ukrajna Oroszországhoz történő, önkéntes csatlakozása óta (1654) Ukrajnát családtagnak kezelte az orosz vezetés, emiatt történhetett meg, hogy bár voltak viták, az áldozatokat együtt hozták meg és a győztes csatákat együtt vívták. Kijev mindezt felszámolná, hogy a nyugati útleveleket megkaphassa.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/15/medvegyev-ukrajna-meg-kell-tanulja-fizetni-szamlakat

Megy a vonat…

Ezt a videot már láthattuk. Litvániában készült, öt nappal ezelőtt.

De az alábbi videon látható amerikai technika mintha ismerős lenne. Bizony – bizony! Tegnap már Lembergnél járt. És Rovno felé haladt!

Donbasszban egyébként eléggé visszafogott a “csendes üzemmód” – ami a háborút illeti.

A Donyecki repülőtérre ma délután beküldött néhány gránátot a valcmanista latortüzérség. A milicisták ebből megtudhatták, hogy Valcman zsoldosai még mindig a közelben vannak.

Donyeck “Kijev” – kerülete is “értesítve” lett újfent ma kora délután.

Prisib mellett viszont a népköztársaságiak hozták a pribékhorda tudomására: tudjuk hol vagytok!

Olhovata térségében az oda – vissza üzengetésnél több is történt. Nyalókakirály bűnbandája valami komolyabb “akciózgatásra” készülhetett, mert két tank, három “Ural” és három BMP felvonultatásával indultak volna valahová. De útjukat állta a milícia. A tizenkilenc kitikkasztott lator között hét “gyanúsan sötét” figura volt.

A technika sem bírta a megpróbáltatásokat. Ugyanakkor két milicista megsebesült. Na meg Olhovata négy lakóháza is megsínylette a találkozót.

Mariupol külvárosaiban – körkörösen – serény aknamező telepítési munkálatokba kezdett ma reggel a latorhorda. Vad iramban munkálkodnak.

Ma késő délelőtt elindult Noginszkból a “Fehér Konvoj X.” A hírre Szemjon Szemjoncsenko latorzászlóalj (“Azov”) egyeztetett jobbszektoros puszipajtásával – Jarossal. Megállapodtak, hogy martalócaik nem fogják Donbassz területére engedni a segélyszállítmányt! (Nekünk valami pedig azt súgja, hogy a két latorvezér akarata ellenére is célba fognak érkezni.)

https://balrad.wordpress.com/2014/12/15/megy-a-vonat/

Megtiltja a kormány, hogy a sportcsapatok támogatásáról információt kérjenek (Kommentet csak személyesen, de akinek nem fordul fel a gyomra, az véleményünk SOHA NEM VOLT MAGYAR)

Kikerülnek a látványcsapatsportok szakszövetségei az információszabadságról szóló törvény hatálya alól – írta meg a Népszabadság.

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslat indoklása szerint az érintett öt sportág – a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong – szakszövetségei a tagok (sportegyesületek) által létrehozott, önálló felügyelőbizottság által ellenőrzött és a Fővárosi Törvényszék által nyilvánosan felügyelt közgyűlésen beszámoló civil szervezetként működnek. A kormány szerint ezért nem indokolt „alanyi alapon” előírni az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozásukat.