Ausztria betiltaná a migránsok munkavállalását

A szárnyas kapu megépítésétől is igen nagy utat tett meg Ausztria bevándorláspolitikája: az osztrák belügyminiszter ma egy német napilapnak arról beszélt, hogy szerinte be kellene tiltani a migránsok munkavállalását az Európai Unióban.

Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter javasolta a migránsok munkavállalásának betiltását az uniós tagállamokban: ezzel azt próbálná elérni, hogy az európai munkavállalás lehetősége ne csábítson még több nem-európai bevándorlót az EU területére.

A belügyminiszter a Die Welt német napilapnak nyilatkozva azt mondta, ezt az intézkedést minden uniós tagállam meg kell hozza, hiszen az országonként eltérő szabályozás “nem megfelelő üzenetet közvetít” a bevándorlás forrásországaiba: ha a migránsok egyes országokban munkát kaphatnak, ez a bevándorlás ösztönzője marad, függetlenül attól, hogy más uniós országok betiltják-e a munkavállalásukat.

Az Európai Bizottság a napokban javasolta, hogy a menedékkérők egyúttal munkavállalási engedélyt is kapjanak az Európai Unióban. Az osztrák belügyminiszter azonban egyértelműen kijelentette: ezzel meghívólevelet küldenek a különböző válságok által sújtott országokban élőknek, hogy mind utazzanak Európába, hiszen itt új életet kezdhetnek.

Az Európai Bizottság javaslata szerint a migránsok lehetőséget kapnának arra, hogy hat hónapon át munkát vállaljanak az EU-ban, ameddig menedékkérelmük elbírálásra kerül. Ugyanakkor, hamis illúzió, hogy az európai gazdaságnak szüksége lenne a nem-európai munkavállalókra: az EU tagállamaiban is húsz százalék fölötti a munkanélküliség, a szakképzetlen munkaerőre egyre inkább nincs szüksége az európai gazdaságnak. A német pénzügyminiszter pedig hetekkel ezelőtt meglepő nyíltsággal beszélt arról: valójában ők sem azért támogatják a bevándorlást, mert az jót tenne a gazdaságnak – hanem abból a célból, hogy a nem-európai migránsok keveredjenek az európaiakkal.

http://www.hidfo.ru/2016/07/ausztria-tiltana-a-migransok-munkavallalasat/

Törökország orosz nyomásra feladhatja expanzív politikáját

Törökország külpolitikája a térségi országok viszonylatában teljes fordulatot vett, és a kormány kijelentette, hogy a továbbiakban törekedni kell a kapcsolatok javítására Irakkal és Szíriával.

A szíriai konfliktus során Ankara volt az egyik leghangosabb képviselője annak a törekvésnek, miszerint Szíria legitim kormányát el kell távolítani a hatalomból. Törökország emellett aktívan támogatta az országban működő kormányellenes fegyveres csoportokat. Az amerikai kormány egészen 2013 óta támogatta a török kormány Szíria-ellenes törekvéseit, és a török államfő, Recep Tayyip Erdogan még a múlt hét folyamán is terroristaként hivatkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökre.

Miután Erdogan még az Iszlám Állam fegyvereseinél is veszélyesebb terroristának nevezte a szíriai elnököt, a török miniszterelnök, Binali Yildirim tegnap már azt mondta: Törökország normalizálta kapcsolatait Izraellel, Oroszországgal, és várhatóan a közeljövőben ez fog történni Szíria esetében is. A kormányfő elismerte, hogy a terrorizmus felszámolásához stabilitásra van szükség, a stabilitás záloga pedig Szíriában és Irakban is a legitim kormány.

Erdogan június végén Vlagyimir Putyinnak küldött üzenetében hivatalosan is “bocsánatot kért” annak az orosz katonának a haláláért, aki tavaly novemberben veszítette életét, miután Törökország lelőtte az orosz légierő egy gépét Szíria felett. Erdogan bocsánatkérése megmutatta, milyen, amikor ténylegesen működnek egy ország ellen hozott gazdasági szankciók: az orosz turisták tömegeinek elmaradása, a török turisztikai ipar mélyrepülése meggyőzte a török vezetőt arról, hogy inkább ne keresse a konfliktust Moszkvával. A török turisztikai ipar hanyatlása emellett közvetlen visszavezethető a terrorszervezetek tevékenységére is: senki számára nem vonzó üdülési célpont egy olyan ország, ami egy szomszédos országba igyekvő terrorista csoportok tranzitországa, emiatt a fővárosban is bármikor történhet egy robbantásos merénylet.

Kapcsolódó: Ezért hanyatlik a turizmus Törökországban

A török külpolitika emiatt teljes fordulatot vett, ma már Bassar el-Aszad hatalmát sem akarják megdönteni. Az Asharq Al-Awsat arab lap szerint Ankara elfogadta, hogy Aszad egy rövid átmeneti időszakban hatalmon marad, és ez teljes mértékben ellentétes a török külpolitika korábbi irányával.

Június végén török és szíriai vezetők titkos megbeszéléseket folytattak az algériai kormány közvetítésével. Ismail Hakki Pekin, a török delegáció egy közvetítőjének elmondása szerint szisztematikusan kidolgozták a két ország közti viszony normalizálásának menetét, és megteremtették a további dialógus alapjait. A kormányfő szerint ugyanez várható Irak esetében is. Irakban a török hadsereg szintén erőfitogtatást folytatott, miután amerikai szenátorok javaslatára bevonultak az országba, és várható volt az ország több részre szakadása.


http://www.hidfo.ru/2016/07/torokorszag-orosz-nyomasra-feladhatja-expanziv-politikajat/

Újraindították a hidegháborús fegyverkezési versenyt

Alexander Grusko, Oroszország állandó NATO-nagykövete a hidegháborús fegyverkezési verseny kiújulásának veszélyére figyelmeztet: azt mondta, a NATO a katonai szféra irányába tolta el a Kelet-Európa és Oroszország közti kapcsolatokat, ami egy egészen új jelenség a térségi politikában.

A NATO vezetőinek a varsói csúcstalálkozón hozott döntése előretolt helyőrségekké változtatta a kelet-európai országokat, ezáltal újra nagyhatalmi érdekszférává nyilvánítja Kelet-Európát – mondta Alexander Grusko, Oroszország állandó NATO-nagykövete.

“A veszélyt az jelenti, hogy a NATO ‘orosz veszély’ mítoszra épülő konfrontatív politikája már a mi határaink mentén ölt formát a katonai tervezésben és konkrét katonai előkészületekben. A szövetség kelet-európai tagállamai frontvonallá nyilvánították magukat, és további haderő-összpontosítás helyszínévé válnak, ami katonai és politikai nyomásgyakorlást jelent Oroszországgal szemben.” – mondta.

Grusko azt mondta, a NATO Varsóban hozott döntése a katonai szféra irányába tolta el a Kelet-Európa és Oroszország közti viszonyokat, s ezzel egy olyan viszonyrendszer jelenik meg, ami eddig nem létezett. Oroszországnak számolnia kell a Kelet-Európában fokozódó katonai fenyegetéssel, és a nagykövet szerint ez újraéleszti a hidegháborús fegyverkezési versenyt.

“Először a NATO döntést hozott a terjeszkedésről, új tagállamok befogadásáról. Majd elkezdte fejleszteni ezeknek az új területeknek a katonai képességeit, azzal az ürüggyel, hogy ezáltal a védelmüket garantálja. Ez olyan helyzethez vezet, hogy éveken belül egy újabb fegyverkezési verseny közepén találhatjuk magunkat, amit egyébként senki nem akart.”

Grusko emlékeztetett, hogy a NATO-Oroszország Tanács minden tagja elismerte és elfogadta, hogy az ukrán válság rendezésére nincs más alternatíva, mint a minszki egyezmény összes feltételének teljesítése. A kelet-európai haderő-összpontosítás azonban az ukrajnai kormányt támogatja, ami jelenleg is háborús uszítást folytat, és területi igényei vannak Oroszországgal szemben.


http://www.hidfo.ru/2016/07/ujrainditottak-a-hideghaborus-fegyverkezesi-versenyt/

Német védelmi miniszter: Európa biztonsága nem garantálható Oroszország nélkül

Bár Németország vezetői szerint az orosz katonai erő kihívást jelent, a német védelmi minisztérium által az imént kiadott Fehér Könyvben az áll; a kontinens biztonsága nem garantálható anélkül, hogy Európa kiterjedt biztonságpolitikai együttműködést folytatna Oroszországgal.

A nap folyamán a német parlament elfogadta az ország biztonságpolitikájával és a Bundeswehr jövőjével kapcsolatos Fehér Könyvet. Az Ursula von der Leyen védelmi miniszter által jegyzett dokumentum szerint “Európában a fenntartható fejlődés és biztonság nem garantálható többé Oroszországgal kezdett kiterjedt együttműködés nélkül.”

A dokumentum szerint “Moszkva a jövőben is biztonsági kihívást jelent a kontinens számára”, de miközben Európa törekszik az orosz befolyással szembeni ellenállásra, bizonyos biztonságpolitikai kérdésekben mégis kiterjedt együttműködést kell folytasson Oroszországgal, hiszen e nélkül nem kezelhetőek az Európában jelentkező biztonsági kihívások.

Ursula von der Leyen májusban előterjesztette a német fegyveres erők megreformálásának tervezetét. 1990. óta ez az első olyan program, ami Németország fegyveres erőinek bővítését irányozza elő. A védelmi miniszter szerint Európa lépéseket kell tegyen az irányba, hogy az Amerikai Egyesült Államoktól függetlenül is garantálni tudja a régió stabilitását.

“Megváltozott a biztonsági környezet, ami az európai fegyveres erőktől gyors reagálást és nagyobb erőt követel meg. Újra be kell fektessünk a védelmi iparba, egy kollektív, lépésről-lépésre megközelítés részeként. Többé nem támaszkodhatunk másokra a saját biztonsági problémáink megoldása terén.”

A védelmi miniszter kijelentései visszavezethetőek az amerikai politika alakulására is; Donald Trump az elnökválasztási kampány során gyakran hangoztatja, hogy a NATO csak az amerikai adófizetőket sújtó teher, emiatt fel kell oszlatni, az USA fegyveres erői pedig nem kellene részt vegyenek olyan országok védelmében, melyek saját magukat megvédeni nem tudják.


http://www.hidfo.ru/2016/07/nemet-vedelmi-miniszter-europa-biztonsaga-nem-garantalhato-oroszorszag-nelkul/

Az USA nem vállalja a felelősséget a demokráciaexport következményeiért

Az Amerikai Egyesült Államok nem kíván részt venni a saját maga által gerjesztett migrációs válság megoldásában – alig fogadnak be menekülteket, és akiket beengednek az országba, azokat is szigorú nemzetbiztonsági átvilágításnak vetik alá.

John Kerry amerikai külügyminiszter kedden megerősítette, hogy az Amerikai Egyesült Államok idén mindössze tízezer szíriai menekültet fog befogadni. Elmondása szerint ebbe a tízezer főbe a “legkiszolgáltatottabbak” – főként özvegy asszonyok, valamint idős, vagy fogyatékos emberek – kerülnek be. Tehát harcképes fizikai-mentális állapotban lévő, fiatal, életerős férfiak tömegeit nem fogadják be. Elgondolkodtató döntés ez, főleg azok számára, akik szerint a fiatal menekültek beengedése jót tesz a gazdaságnak. Az amerikai gazdasági növekedéshez miért nem járulhatnak hozzá a fiatal szíriai munkások?

Az országba beengedett tízezer fő közé bekerülés további kritériuma, hogy előtte az amerikai biztonsági szolgálatok és a hírszerzés azt előbb jóváhagyja. Minden, az országba beengedett személyt szigorú nemzetbiztonsági átvilágításnak vetnek alá, és csak azt követően léphet egy szíriai menekült az Amerikai Egyesült Államok területére, hogy a titkosszolgálatok már visszaellenőrizték személyazonosságát, és igazolták, hogy nem áll kapcsolatban semmilyen terrorszervezettel.

Az USA tavaly alig több mint kétezer szíriai menekültet fogadott be. Az Európai Unió területére ezzel szemben több mint kétmillió menekült és illegális bevándorló érkezett egyetlen év leforgása alatt, miközben német rendőrségi jelentések szerint 90%-uknak ismeretlen volt a személyazonossága. Az Amerika-barát liberális civil szervezetek felháborodásuknak adtak hangot, amikor az Európai Unió elkezdett annak csak a lehetőségével foglalkozni, hogy a terrorveszély miatt a menekültek személyazonosságát még az EU területére belépésük előtt kellene ellenőrizni. Ezt embertelen bánásmódnak, és az emberi jogok sértésének nevezték. Az USA esetében azonban nem hallani ilyet: az amerikai titkosszolgálatok számára megengedett a menekültek várakoztatása.

Kapcsolódó: Rozsdapattintás

Az Európai Unió területére főként észak-afrikai országokból és a Közel-Keletről érkeznek menekültek, de sokan érkeznek ázsiai országokból is (pl. Afganisztán). Valamennyi bevándorló olyan országból menekült el, ahol korábban úgynevezett “demokratikus átmenet” kezdődött, vagyis az ország stabilitását biztosító autoriter vezetőt külső beavatkozással eltávolították, miközben nagy mértékben fokozódott a nyugati liberális demokráciát követelő szervezetek aktivitása. Az úgynevezett “demokráciaexport” kivétel nélkül minden esetben széthullott országot, anarchikus állapotokat eredményezett, és terrorszervezetek megjelenését vonta maga után.

A “demokráciaexport” elsősorban egy amerikai elitcsoportok által képviselt dogma, ami illegális bevándorlók millióit zúdította Európára. Az Amerikai Egyesült Államok most ebből az emberáradatból befogad tízezer főt, de csak szigorú nemzetbiztonsági átvilágítást követően.


http://www.hidfo.ru/2016/07/az-usa-nem-vallalja-a-felelosseget-a-demokraciaexport-kovetkezmenyeiert/

Feloldhatják a líbiai fegyverembargót

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa feloldhatja a Líbiára kivetett fegyverembargót, hogy ezzel segítse az ország reguláris hadseregét a terrorszervezetek elleni harcban.

Martin Kobler, az ENSZ BT líbiai különmegbízottja szerint a Líbiára kivetett embargót fel kell oldani, hogy ezáltal fegyverhez juthassanak a Daes (Iszlám Állam) elleni harc során. A diplomata azt mondta, a kivételezett helyzet azonban csak azokra lehet érvényes, akik közös parancsnoki struktúrában vannak az ország valamennyi részén működő reguláris líbiai hadsereggel, és betartják a politikai rendezésre vonatkozó irányelveket.

Kobler a Szputnyik hírügynökségnek adott interjú során kifejtette, hogy az ENSZ BT a fegyverembargó eltörlése mellett meg kell teremtse azokat a biztosítékokat, melyek lehetővé teszik, hogy a Líbiába szállított fegyvereket ne értékesítsék tovább különféle “ellenzéki csoportoknak”: megfigyelés alatt kell tartani, hogy az átadott fegyvereket később hova szállítják, valamint állandó jelleggel ellenőrizni kell, hogy azokat a terrorszervezetek elleni harcra használják-e.

Líbiában Moammer Kadhafi hatalmának 2011-es megdöntését követően vannak anarchikus állapotok. Az országban két rivális kormány működik; a nemzetközileg elismert Képviselőtanács, és a Tripoli központtal működő Általános Nemzeti Kongresszus. Márciusban létrejött az ENSZ által támogatott Nemzeti Egyetértés Kormánya, ami azonban egyelőre nem tudta újraegyesíteni az országot. A fegyverembargó feloldását követően az ENSZ által elismert kormány ellenőrzése alatt működő reguláris hadsereget látnák el modern fegyverekkel.


http://www.hidfo.ru/2016/07/feloldhatjak-a-libiai-fegyverembargot/

A német baloldal felszólítja a NATO-t a háborús készülődés leállítására

A német Die Linke párt elítéli a NATO varsói csúcstalálkozóján hozott döntést, melynek értelmében a szervezet fokozza katonai jelenlétét Kelet-Európában. A párt szerint ehelyett Oroszország és a NATO egyaránt a feszültség enyhítésére kell lépéseket tegyen.

Andrej Hunko, a Die Linke tagja kedden azt mondta, pártja elítéli a NATO Varsóban hozott döntését; “a varsói csúcstalálkozó döntései eszkalálják a konfliktust, és egyenes folytatása annak, amit az elmúlt két évben láthattunk. A Die Linke elutasítja a fegyverkezési kiadások fokozását, és a NATO-alakulatok Kelet-Európába küldését.”

A múlt hét folyamán – csütörtökön, egy nappal a NATO-csúcstalálkozó előtt – a baloldali párt a parlamentben előterjesztett egy határozattervet, ami javasolta a német külpolitika alapjaiban való megváltoztatását, a NATO feloszlatását, és egy új európai védelmi szövetség létrehozását, melynek Oroszország is részét képezné, az Amerikai Egyesült Államok azonban nem. A szavazás napján az országgyűlési képviselők kétharmada nem jelent meg.

Hunko emlékeztetett: “javasoltuk a NATO feloszlatását, és egy olyan biztonsági rendszerrel való helyettesítését, amelynek Oroszország is részét képezi, mert nem hisszük, hogy a NATO hozzá tudna járulni Európában a béke és biztonság megteremtéséhez. Története is azt mutatja, hogy ez egy agresszív katonai koalíció, és jelenleg is ennek lehetünk szemtanúi.”

Hunko kifejtette, hogy a NATO azonnal fel kell hagyjon a feszültség fokozásával, a konfliktus szándékos eszkalálásával, és az első, ez irányba tett lépés az kell legyen, hogy felhagy a keleti haderő-összpontosítással, és minden hadgyakorlattal, amit közvetlen Oroszország nyugati határain folytat.


http://www.hidfo.ru/2016/07/a-nemet-baloldal-felszolitja-a-nato-t-a-haborus-keszulodes-leallitasara/