Magyar csoport az OLAF-nál?

Jelenleg tizenhat hazai ügyben nyomoz a Csalás Elleni Európai Hivatal

Az európai uniós fejlesztési források szabályszerű felhasználásával kapcsolatban jelenleg 16 különböző magyarországi ügyben nyomozunk – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF).

Az uniós intézményeken belüli korrupciót, súlyos kötelességszegést, valamint az EU-költségvetés terhére elkövetett csalást vizsgáló szervezet lapunknak kifejtette, hogy valamennyi hazánkat érintő eset az Európai Stratégiai Beruházási Alap, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatási pénzeinek kezelésére összpontosít. Lapunk úgy tudja, az utóbbi években több nyomozó is kimondottan a magyarországi esetek vizsgálatára specializálódott.

Az OLAF ezt nem erősítette meg, azt azonban előrebocsátotta, hogy ha valamely uniós tagállamban az elnyert pályázatok többsége esetében felmerülhet a csalás gyanúja, akkor a 28 országra jutó 169 szakember egy részét átcsoportosíthatják. Ebben a létszámban benne vannak az ügykezelők, a jogi véleményezők és a hírszerzési elemzők is, fejlesztéspolitikai szakértők szerint pedig mindez azt feltételezi, hogy az átlagosnak számító öt-hat OLAF-alkalmazott helyett egyidejűleg 10-15 is hazánkban derítheti fel az uniós támogatásokkal kapcsolatos esetleges visszaéléseket.

Már csak azért sem volna érdemes gyanús beruházások és kétes vidékfejlesztési projektek tekintetében ujjat húzni a Csalás Elleni Európai Hivatallal, mert annak 1999-es megalakulása óta a 3500 lezárt nyomozás 1,1 milliárd eurónyi uniós forrás visszafizetését, illetve 900 évnyi börtönbüntetést eredményezett.

Nem az első eset

Jó néhány esetben nyomozott már korábban is Magyarországon az OLAF, gyanújuk szerint például idehaza szabálytalanság történt a közbeszerzések ellenőrzésére kapott EU-források hasznosítása során is, vagyis a korrupció elleni küzdelemre kapott pénzt nem jogszerűen használták fel. A Heti Világgazdaság beszámolója szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 960 millió forint értékben kötött tanácsadói szerződést a 2013 Quality Control konzorciummal, hogy hatékonyabban tudja feltárni a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat; majd később ezt az összeget megtoldotta további 256 millióval. A konzorcium öt tagja a CEU Tender Kft., a Dezső és Társa Kft., a Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda, az Okean Kft. és a Vépterv Kft. volt. A CEU Tender Kft., Nagy és Pál Ügyvédi Iroda párossal később a fejlesztési ügynökség kötött egy hasonló tárgyú, több mint egymilliárd forint értékű szerződést is. Az OLAF mindhárom ügyletet ellenőrizte, és fiktív számlákra, illetve nagy összegű készpénzes kifizetésekre bukkant, a feltárt szabálytalanságok súlyossága miatt végül a teljes támogatási összeg, közel 2,4 milliárd forint visszafizettetését javasolta a jelentésében.

A HVG ismertetése szerint az OLAF-nak az is feltűnt, hogy bár a tanácsadó konzorcium elég népes csapatból állt össze, mégis alvállalkozókra bízták a munkát. Csakhogy a közbeszerzési törvény szerint a teljesítésben 10 százaléknál nagyobb arányban részt vevőket már az ajánlatban meg kell jelölni, ez azonban nem történt meg. Egy bizonyos Drehor Kft.-nek csaknem 166 millió forintot fizettek a közreműködéséért – ez a teljes szerződéses összeg mintegy 17 százaléka –, ráadásul úgy, hogy a társaság maga is bevont egy újabb alvállalkozót, amelynek 66 milliós értékben adott át tanácsadói órákat. A megbízás pikantériája, hogy az építőipari vállalkozásként indult Drehor egyik munkatársa korábban éppen az NFÜ-nél dolgozott vezető beosztásban. Az ügyben Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt még tavaly nyáron nyomozást rendeltek el, az ügy azóta is nyomozati szakaszban van. A gazdasági hetilap cikke szerint egyébként a súlyos gyanú akkor ébredt az OLAF vizsgálóiban, amikor azt találták, hogy a Drehor készpénzben fizetett a maga alvállalkozójának, mégpedig a vállalkozások számára a törvényben megengedett havi 1,5 millió forintnál nagyobb tételeket.

Több más hazai esetet is vizsgáltak Brüsszelben, volt például olyan magyar pályázó, aki kutyáknak kialakított futópadra kapott több tíz millió forintos támogatást, de bele sem fogott a fejlesztésbe, más olyan, célja szerint vakokat segítő szoftver elkészítésével adós, amely az érintettek szerint eleve felesleges.
(mno)

Bal-Rad komm: Már az Uniónak is föltűnt, hogy a júdáspénz NEM MINDEN JOGOSULTHOZ JUT EL, hanem Döbrögiék elorozzák a javát! A többi jogosult pedig csak szűköl.

Túltolta a biciklit a döbrögista horda e téren is! Az EU-nak már külön csapatot kellett összeverbuválnia a fékentartásukra. Az egyensúly megteremtése érdekében.

Nato olyan mint a pàva. Csak làtszolag veszélyes a farktolazata. Harcban derülki,hogy csak diszlet.

Hétfőn a Balti-tengeren riogatta a szerencsétlen sorsú amerikai rombolót és legénységét az orosz légierő. A Pentagon szerint “szakmaiatlan manővereket végrehajtva, két-fegyvertelen-orosz SzU-24-es harci repülőgép, több alkalommal is támadó manővereket imitálva, nagyon közel repült el a “Donald Cook” felett-mellett!”

Az amerikai hajó fedélzetén egy lengyel helikopter rostokolt, amelynek lett volna dolga, de az “incidens” miatt jobbnak látták ha nem száll fel.

A Pentagon azt is sérelmezte, hogy az esetet végig figyelte egy orosz Ka-27 típusú helikopter is.

A dolog miatt most igencsak durcás az amerikai hadügy! Ez megint bíróságon fog végződni.

http://www.balrad.com/2016/04/14/mar-megint-a-donald-cook/

Moszkal belelendült… Mármint a deszovjetizálásba-deoroszizálásba.

A Jóistenért sem akar/t haladni Kárpátalján a deszovjetizálás-deoroszizálás folyamata. Hiába volt a kijevi Rada ezirányú döntés: megváltoztatni mindennek a nevét ami az egykori szovjet időkre vagy Oroszországra emlékeztet.

Kárpátalja népe rá se bojszált a dörgedelmekre.

Na ebbe unt bele a Donbasszt is “megjárt” Gennagyij Moszkal, Kárpátalja gubernátora. (A Kijev által megszállt luganszki területek kormányzója volt tavaly nyári kárpátaljai visszahelyezéséig.) Rádöbbenve arra a tényre, hogy a kárpátaljaiak az átnevezési ukázt nem nagyon igyekeznek magukévá tenni, lépésre szánta el magát-ez ügyben is-genyeral-gubernator Moszkal.

Ha a népek nem!-majd ő átkeresztel! És át is ment legott Keresztapába. Első nekibuzdulásában Ungvárt-mint székhelyét-kívánja megtisztítani a szovjet-orosz “fertőtől”.

A város “Lazo” nevű utcáját (ha megköveznek bennünket sem tudnánk megmondani ki-mi volt a névadó) keresztelte át Igor Rozultszkij utcára. E jeles úriember Sztanyica Luganszkánál patkolt el 2014 novemberében. Állítólag a Munkácsi 128-asok valakije volt.

A “Jermak” utcát (Jermak Tyimofejevics kozák atamán volt, aki ebbéli minőségében az 1580-as években meghódította Szibériát) egyenesen a Munkácsi 128-asokról nevezte el Moszkal gubernátor. Indoklásában külön is kitért arra, hogy Jermak soha nem kötődött személyesen Ungvárhoz, ott soha nem járt. (Ha járt volna, ma Moszkal aligha lehetne ott gubernátor! Ösmerve Jermak úr buzgalmát…)

De hogy Kárpátalja egészének is megmutassa Moszkal, hogy ki az úr a háznál-no meg lendületet adjon az átnevezéseknek-a szomszédvár Munkács is hamarosan utcanévtáblát cserélhet. Mégpedig a “Szavasztopol” utca lakói szögelhetnek új táblákat házaikra.

Moszkal névadói találékonysága nemigen túltengő, hiszen ide is a Munkácsi 128. Különleges Hegyidandár jutott csak az eszébe.

Viszont komoly indokot fűzött az átkereszteléshez. Tényszerűt! Szevasztopol a Krím-félszigeten van, és mint ilyen, elpártolt Maradék-Ukrajnától. Hűtlensége okán érdemtelen arra, hogy Kárpátalján közterület legyen elnevezve Szevasztopolról!

Moszkal genyeral-gubernator Keresztapálkodásának lakossági visszhangja komoly nyögés lesz majd. Ugyanis az átkereszteléssel járó mindennemű kiadás pénzbe kerül. A járulékos költségeket viszont a Keresztelő Szent Moszkal már nem vállalta magára. Azt az érintett utcák lakóinak kell állni. Nem lesz olcsó mulatság. De hát egy keresztelő kiadásokkal jár.

http://www.balrad.com/2016/04/13/moszkal-gubernator-porog/

Cameron: nem engedjük be a gazdasági bevándorlókat

Az Egyesült Királyság megvédi határait azoktól a migránsoktól, akik gazdasági okokból érkeznek az Európai Unió területére – mondta David Cameron, brit miniszterelnök. Nem engedik be a gazdasági migránsokat, ehelyett a tényleges menekülteknek nyújtanak segítséget.

2015. szeptemberében Cameron nem volt hajlandó részt venni az Európai Unió kvótarendszerében, amivel mintegy 160000 migránst osztottak volna el a tagállamok közt – ehelyett inkább elvállalta, hogy az Egyesült Királyság befogad legfeljebb húszezer menekültet 2020-ig, akiket csak a szíriai határ mentén működő menekülttáborokból engednek be az országba. Szerdán Cameron az országgyűlés előtt felszólalva azt is mondta,

“az Európai Unióba érkező gazdasági migránsoknak nincs joga az Egyesült Királyságba jönni. Nincs európai állampolgárságuk… országunknak határai vannak, ezeket a határokat pedig tartani fogjuk.”

Az uniós határügynökség – Frontex – 2015. folyamán több mint 1,85 millió határsértést regisztrált. A migránsok többsége Németországba és Svédországba utazott, de a szigetország is a migránsok elsődleges céljai közé tartozna. Franciaországnak érvényben van egy megállapodása az Egyesült Királysággal arra vonatkozóan, hogy a migránsokat a csatorna-alagút francia oldalán tartják. Párizs azonban azzal fenyeget, hogy felmondják ezt a megállapodást, ha a britek kilépnek az Európai Unióból.

http://www.hidfo.ru/2016/04/cameron-nem-engedjuk-be-a-gazdasagi-bevandorlokat/

Martin Schulz elismerte, hogy senki nem bízik az Európai Unióban

Bizalmatlansági szavazás Hollandiában, brit kilépési referendum, terjedő euroszkepticizmus – az Európai Unió széthullásának veszélyére figyelmeztet az Európai Parlament elnöke. A tagállamok egy része központosítani akar, mások inkább függetlenednének.

Martin Schulz a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lapnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy az emberek elveszítették bizalmukat a nemzeti és az európai hivatalokban egyaránt; emiatt fennáll az Európai Unió széthullásának veszélye – részben az erősödő euroszkeptikus pártok miatt. “Ha a britek kilépnek az EU-ból, egyre több követelés lesz újabb kilépési referendumokra. Európában csúszós úton járunk, alig akad olyan kormány, ami tényleg meg tudná nyerni az embereket.”

Schulz kijelentése azt mutatja, az európai vezetők valóban megértették, hogy a Hollandiában tartott referendum egy bizalmatlansági szavazás volt az Európai Unió ellen. A referendum során a választók 61%-a leszavazta az ukrán társulási egyezményt, ezáltal az Európai Unió további bővítésére mondott nemet.

Időközben David Cameron brit miniszterelnök az Európai Uniós tagság megtartása mellett kampányol, de saját pártjában is megosztottság övezi ezt a kérdést, valamint az EU-ban valamennyi euroszkeptikus mozgalom várakozva tekint a június 23.-i brit kilépési referendumra.

Az Európai Unió egyben tartása az utóbbi egy év során különösen nagy erőfeszítést igényelt, mert a migrációs válság összeadódott az eurozónában jelentkező problémákkal, a megoldások tekintetében pedig a tagállamok minden esetben megosztottságot mutattak. A migrációs válság teljes káoszhoz vezetett, előidézte a schengeni övezet széthullását, miközben a tagállamok vezetése szembefordult a Törökországgal kötött egyezménnyel, melynek részeként az EU egy külső hatalom kezébe helyezte az Európába irányuló bevándorlás ellenőrzését.

Angela Merkel német kancellár intézkedései szintén káoszhoz vezettek, főként, hogy 2015-ben Németország határai nem csak ellenőrizetlenül nyitva álltak minden bevándorló előtt, de a kancellár “emberséges” megnyilvánulásainak köszönhetően a második világháború óta látható legnagyobb népvándorlás kezdődött Európába(n). Ennek hatására számos tagállam – Magyarország, Macedónia, Szlovénia, Ausztria, Bulgária – határellenőrzést vezetett be egyes határszakaszokon.

A 160 ezer migráns Görögországtól és Olaszországtól való átvétele és a tagállamok közti elosztása szintén a tagállamok ellenállását váltotta ki, hiszen a schengeni övezet külső határai nincsenek lezárva, Görögország és Olaszország máig beengedi és/vagy partra hordja a migránsokat, ezáltal a kvótarendszeren keresztül az Európai Bizottság néhány év alatt akár több százezer migránst is letelepíthetne minden tagállamban. Ebből az egyezményből mindössze ezer migráns áttelepítése sikerült, de Csehország ennek kapcsán is jelezte, hogy a gyakorlatban nem működik az intézkedés, mert az átvett “menekültek” Csehországból is menekülni próbáltak; áthelyezésükkor a német határon kellett újra elfogni őket.

Az Európai Unió migrációs egyezményeit eközben nem csak a tagállamok kritizálják, hanem számos nem-kormányzati szerv, nemzetközi emberi jogi csoportok – humanitárius jelszavak mentén – szintén ellenzik a mesterséges lakosságmozgatást.

Az eurozónában konfliktus keletkezett az Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió közt is, mert az IMF fenntarthatatlannak tartja Görögország hitelinfúzión való életben tartását, de Brüsszel ezt tartaná szükségesnek, hogy a függő helyzet által ellehetetlenüljön a tagállam kilépése. Görögországban az adórendszer lett alapjaiban átformálva, megvonják a szociális juttatásokat, és nem csak a migrációs válság, de a nyugdíjrendszer átalakítása miatt is mindennaposak a tüntetések.

Az egyre szaporodó válsághelyzetek közepette Franciaország is egyre erőteljesebb nyomást gyakorol azirányba, hogy létrejöjjön egy új európai parlament, amelyben már csak az eurozóna tagállamok vennének részt, melyek közös politikával próbálnák megtartani az eurót mint “egyetlen európai fizetőeszközt”. Ez az úgynevezett “kétsebességes Európa” elgondolás valójában az Európai Egyesült Államok irányába tett lépés, hiszen az új parlamentben résztvevő tagállamok további állami jogköreikről mondanának le, vagyis újabb lépést tennének egy központosított “európai állam” irányába. Az euró fenntartását azonban szintén számos tagállam kritizálja; a britek már elérték, hogy mentesüljenek az euró mint “egyetlen európai fizetőeszköz” bevezetésének kötelezettsége alól, de az utóbbi évtizedben csatlakozó tagállamok egy része szintén elutasítja az euró használatát; vagy, mert már bevezették és emiatt romlott az életszínvonal, vagy amiért más országok példájából tanulva inkább elkerülnék a bevezetését.

http://www.hidfo.ru/2016/04/martin-schulz-elismerte-hogy-senki-nem-bizik-az-europai-unioban/

Szíria

Szíriában a kormány ma csendet hiretett! Meg választásokat. Ugyanis ma tartják meg a négyévente esedékes parlamenti választásokat az országban. Így aztán érthető, hogy a damaszkuszi kormány csendrendeletet adott ki fegyveres erői számára.

Nyilvánvaló, hogy a felhívás nem igazán hatja meg a kormányellenes bűnbandákat, és a kormányhadsereg sem fogja válasz nélkül hagyni az ellene irányuló támadásokat. Úgyhogy ma is inkább csak zaj lesz. Meg választás.

A legforróbb pont a török határhoz közeli Aleppo városa. Nagy dolgok készülődnek ott. A várostól délre mintegy 8000 an-Nuszra és vele szövetséges pribék vonult fel, míg a várostóül északi irányban nagyjából 1500. Ezek már most is javában csépelik egymást az ISIS-sel. Akiket a törökök is ágyúznak rendesen. Meg a kurd Népi Önvédelmi Osztagokat, amelyek pedig harcolnak az ilyen-olyan martalócbandák ellen.
Az ISIS meg lövöldöz ágyúival, aknavetőivel körkörösen. Tegnap török területet is lődöztek. A török oldali Kilis települést ismét megszórták. Több helyi civil is megsebesült.

Aleppotól déli irányban pedig fölkészült a kormányhadsereg. Egy már holnap megindítandó offenzívára, amelynek végső célja Aleppo felszabadítása. Ami pedig a dolgok rövire zárását jelentheti. Azaz: végső döntés a háború kimenetelét illetően. Az esélyek egyértelműen a kormányhadsereg oldalán.

Amely azért nem ült az utóbbi napokban sem ölbe tett kezekkel.

Latakia tartományban is támad-lő mindenki-mindenkire. Martalóc-martalócra, martalóc kormányerőkre, kormányerők martalócokra. Általában elmondható, hogy a martalócok húzzák a rövidebbet.

Damaszkusz Kelet-Gura felé eső vidékén tegnap a köztársasági gárda elvágta a rablóhordák fő útánpótlásának számító útvonalát Tal Kurdi-Sawwan között. Az akció pontosan olyan volt, mint amikor a verekedő verebek közé beront a macska. A pribékhordák éppen egymást aprítottál, amikor a nagy lármára fölfigyelő kormányerők rajtuk ütöttek.

Tovább gyilkolásszák egymást a Yarmouk palesztin menekülttábor teljes ellenőrzéséért küszködő latorbandák. Ebben a Daesh sokkal jobb mint az an-Nuszra. Már nem sok hiányzik nekik, hogy végépp fölszámolják az Al-Qaida-szövetséges vetélytársat.

Homsz tartományban az orosz légierő tette a dolgát tegnap.

Deir ez-Zor városának az Eufrátesz-parti nyugati Harabish negyedére csapott le az ISIS bűnbanda. Itt is a vetélytárs an-Nuszra haramiasereglet járt pórul. Mire leszámoltak egymással, megérkeztek a kormánycsapatok. Lerendezték a sebeiket nyalogató győztes ISIS-t, és elfoglalták a kerületet. A “győztesek” pedig csónakokon, meg úszva-kinek milyen eszköz jutott-a Saqr-sziget felé-ha nem is angolosan!-de sietve távoztak.

http://www.balrad.com/2016/04/13/sziria-109/

Előrehozott országgyűlési választások Szíriában

Kezdetét vették az előrehozott országgyűlési választások a Szíriai Arab Köztársaságban; nagyhatalmi paktum áll a háttérben, de a mintegy öt éve húzódó háború során sikerült megőrizni az ország stabilitását.

Bassár el-Aszad szíriai államfő február 22.-én rendelte el az előrehozott választások megtartását, gyakorlatilag percekkel azt követően, hogy Oroszország és az Egyesült Államok megállapodásra jutott a tűzszünetről. A fegyvernyugvás öt nappal később vette kezdetét, és nemzetközi megfigyelők mindvégig figyelemmel kísérték a feltételek betartását, annak ellenére, hogy kiújuló helyi harcokkal számos esetben sértették a tűzszüneti egyezményt.

Az országban mintegy 2500 jelölt indul 250 parlamenti mandátumért. A szíriai választópolgárok országosan mintegy 7000 szavazóhelyiségben voksolhatnak, és a választást számos nemzetközi sajtóorgánum is közelről figyelemmel kíséri. Walid Moallem szíriai külügyminiszter márciusban azt mondta, a választások kimenetele nem fogja befolyásolni a Genfben, az ENSZ közvetítésével zajló béketárgyalásokat. Bassár el-Aszad pedig kijelentette, hogy nem vár jelentős változást a szíriai parlament összetételében, de önmagában a választás sikeres lebonyolítása megerősíti a szíriai államiságot, amit az utóbbi évek során számos terrorszervezet próbált kikezdeni.

A jelöltek magas száma szintén a kormány legitimitását támasztja alá, miközben orosz törvényhozók Szíriában tett látogatásaik során arról számoltak be, hogy a helyi vallási közösségek is támogatják a választást, és el fogják ismerni az eredmények hitelességét. Szíriában legutóbb 2012. májusában tartottak választásokat, amelyen több mint ötmillió választó adta le szavazatát.

http://www.hidfo.ru/2016/04/elorehozott-orszaggyulesi-valasztasok-sziriaban/

Hazugság: Orbán szerint nincs „panamázás” a kormány közelében

MNB, belvárosi ingatlanok, MET (Magyarország Energiakereskedő Zrt.), lepetepedési államkötvény, Andy Vajna kaszinóbiznisze. Hogy mi az, ami mindezekben közös? A kormány és az offshore-cégek.

Orbán Viktor szerint a kormányzat közelében nincs offshore-érdekeltség, hiszen „mindannyiuk [kormánya tagjai] rendszeresen leadja vagyonbevallását, fel sem merült, hogy bármelyikük is érintett lehet”. Pedig a valóság mégiscsak megérdemelné, hogy néha rátekintsen a miniszterelnök úr.

Nem kell ugyanis messzire mennie, elég csak hátrafordulnia a parlamenti patkóban, ha érdeklődni akarna kormányközeli offshore-érdekeltségekről. Rogán Antal offshore-biznisze, a gazdag migránsoknak pénzért letelepedést kínáló letelepedési kötvények osztogatása ugyanis egy évben 50 milliárddal rövidíti meg az államkasszát. De Andy Vajna kaszinói fölött is nagyvonalúan átsiklott a magyar miniszterelnök.

Panamázás: az alapok

Sokan, sokféleképpen leírták már a jelenséget, ezért mi nem is azzal foglalkoznánk igazán, hogy miért óriási jelentőségű a panamai offshore-cégeket keltető Mossack Fonseca adatainak nyilvánosságra kerülése, arról ugyanis bőven elég annyit tudni, hogy a globális offshore-üzletág egyik piacvezető cégéről van szó, és hogy ez az adathalmaz a valaha elkapott legnagyobb fogás: több ezerszerese a 2010-es WikiLeaksnek, de sokszorosa a 2013-ban Edward Snowden által kiszivárogtatott amerikai hírszerzési adatoknak is. A hír24 gyorstalpalója jól körüljárja a konkrét esetet:

Forrás: Hír24.hu

Az offshore-cégekben tartott vagyon egyébként többnyire nem számít jogilag bűncselekménynek, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy olyanoknak hasznos a szolgáltatás, akik kevesebb adót fizetnének, vagy egyszerűen azoknak, akik nem örülnének, ha mások is tudnák, hogy miből és mennyi pénze van valójában. Akárhogyan is, enyhén szólva visszatetsző, amikor politikusainkról, közvetlen környezetükről derül ki, hogy ők is offshore-cégekkel „adó-optimalizálnak”.

Miközben ők döntenek arról is, hogy mennyit kell egy halandó magyar állampolgárnak befizetnie az államkasszába, amelyből aztán többek közt korrupt politikusainkat is finanszírozzuk.

De hát honnan tudjuk, hogy korruptak?

Egyszerű. Vannak közvetett és közvetlen bizonyítékaink. Igen, az ellenzékből és a kormánypártból egyaránt, de a mézes bödönhöz jelenleg igazán csak a Fidesz-KDNP fér hozzá, így nem csoda, ha az utóbbi hat év legnagyobb korrupciós botrányai is hozzájuk kötődnek.

Kezdjük a közvetett bizonyítékokkal: egy új kutatás 120 ezer közbeszerzés anyagát nézte át 2009-2015 időszakából, amelyből kiderült, hogy akár 140-320 százalék közötti túlárazás is előfordulhat, és 2009 óta meredeken nőtt az ártorzítás a magyar közbeszerzéseknél.

Forrás: CRBC I a túlárazás folyamatosan nő

Nincs min csodálkozni, mindennek tanúi voltunk. Az elmúlt 6 évben szinte nem telt el úgy hét, hogy ne borult volna ki egy-egy újabb bili a Fidesz-közeli korrupciós ügyek körül: trafikmutyi, földmutyi, ormótlan ingatlannövekedések, elcsalt EU-s pályázati pénzek, kaszinómutyi, letelepedési államkötvények, gázmutyi és sorolhatnánk tovább az ügyeket, amelyeknek közös nevezője, hogy az egyik oldalon a közvagyon általában el, a másikon pedig a magánvagyon feltűnik.

A közbeszerzések kapcsán tehát általános tendencia, hogy a verseny fokozatosan csökken, miközben a transzparencia is egyre alacsonyabb szinten van. Jelenleg az átláthatóság szintjében Chilével (!!) versenyzünk, és az adatok egyre romlanak. A pályázatok közel egyharmadát versenyeztetés nélkül adják oda a nyerteseknek, akik kilétét sokszor titkolná az állam. Néha pedig közbeszerzés sincs, egyszerűen kijelölik a piacon lévő cégeket. Nem véletlenül.

Közvetlen bizonyítékok:

Miközben Orbán Viktor szerint a kormányzat közelében nincs offshore-érdekeltség, hiszen „mindannyiuk rendszeresen leadja vagyonbevallását, fel sem merült, hogy bármelyikük is érintett lehet”, a valóság mégiscsak megérdemelné, hogy néha rátekintsen a miniszterelnök úr.

Itt van például rögtön Rogán Antal offshore-biznisze, a gazdag migránsoknak pénzért letelepedést kínáló letelepedési kötvények osztogatása, amelynek haszna az állam jóváhagyásával offshore-cégeken keresztül vándorolt a kijelölt zsebekbe. És vajon, kikhez megy az offshore-pénz? Van a listán Bibós kollégiumi szobatárs és expolitikus is. De mostanra biztosan nem ismeretlen senki számára a Quaestor-csoport tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója, Tarsoly Csaba sem. Az eredmény: csak tavaly 50 milliárdot vittek ki Magyarországról ezek az offshore-cégek.

De itt van a MET-biznisz is, amelynek keretében a kormány megkerülte a földgázvásárlásra vonatkozó szabályokat, majd ahelyett, hogy a jóval olcsóbban vásárolt földgáz az államot gazdagította volna, vagy a rezsicsökkentés része lett volna a kizárólagos hozzáférés, az állam a MET nevű, offshore hátterű céggel fölöztette le a olcsó gázból származó profitot. Így tudott az állami Magyar Villamos Művek (MVM), az állami megtakarítás helyett az offshore hátterű MET óriási magánprofitot termelni, 2012-ben például 50 milliárd forintot.

Andy Vajna birodalma is jól teljesít, miközben kormánybiztosként is funkcionál, az államtól ajándékba kapott kaszinóbirodalma offshore-céghálóban végződik. Vajna egyszerűen azért lett kaszinómogul, mert a Fidesz a kaszinópiacot is a képére szabta. 2014 májusában Fidesz-közeli milliárdosok kezébe vándoroltak a kaszinók üzemeltetésének koncessziós jogai. Ezek után a kormány további engedményeket adott a „szerencsés” nyerteseknek. A koncessziós díjat áfamentessé tették, ráadásul levonhatóvá vált a játékadó díjából. Azóta már Vajnáé az online kaszinópiac és a TV2 is. Utóbbi persze gazdaságilag inkább teher, de hát van honnan visszacsorgatni, ugyebár.

Mit is gondol erről valójában a kormány?

A kormánytöbbség 2015. november 17-én leszavazta az arra irányuló javaslatot, hogy állami beruházások ne kerülhessék el az adófizetést offshore-cégeken keresztül. A Fidesz-KDNP ezzel egy olyan kezdeményezést kaszált el, amelynek értelmében a közpénzek kezeléséből kizárta volna az offshore-vállalkozásokat, az államigazgatásból pedig az „offshore-lovagokat”.

Két éve Orbán még azt nyilatkozta a Kossuth Rádióban, hogy offshore-spekuláns nem lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A korábbi éles offshore-ellenes retorika dacára saját embere, Matolcsy György vezetése alatt álló jegybank is több százmilliós, esetenként milliárdos értékben vásárol különböző ingatlanokat alapítványain keresztül, részben offshore-cégektől. Érdekes, hogy míg az offshore vonatkozások az előző jegybankelnöknél, Simor Andrásnál még felháborították Orbán Viktort, Matolcsy esetében már elnéző, ha az, az adóparadicsomokat kihasználó vállalatoktól vásárolgat töménytelen mennyiségű közpénzen villákat.

Kell még tovább ecsetelnünk, hogy mit gondol erről valójában a kormány?

TényTár