Az OECD jelentése szerint minden hatodik 15-29 év közötti fiatal kallódik a régióban.
Az OECD legfrissebb beszámolója alapján minden hatodik 15 és 29 év közötti fiatal kallódik a régión belül, azaz se nem tanulnak, se nem dolgoznak.
Magyarország az ifjúsági munkanélküliséget és iskola elhagyási hajlandóságot tekintve az OECD országok 16,5 százalékos átlaga felett van hajszálnyival, de az európai uniós országokat tekintve már sereghajtók vagyunk. Nálunk a 15 és 29 közötti életkorú korosztály 16, 4 százaléka van olyan helyzetben, hogy sem oktatási intézmény diákja, hallgatója, sem alkalmazotti jogviszonyban nincs munkáltatóval.
Az Európai Unió országai közül Görögországban és Olaszországban van ez a korcsoport a legrosszabb helyzetben 26,7 és 26,2 százalékkal. Őket követi Spanyolország 20,7 és Írország 18,1 százalékkal. Magyarország így az ötödik legrosszabb helyen van ifjúsági munkanélküliségben az Unió országai közül.
oecd_160120
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2015. január 1-jén az ország népességének lélekszáma 9,849 millió fő volt. A 2011. évi népszámlálási adatokat tekintve a 15-19 éves korosztályba 593 534 fő esik, a 20-24 évesbe 618 235, míg a 15-29 összesített korcsoportba 1,823 millió fiatal tartozik.
Az OECD számaival összevetve tehát ebből a közel kétmillió fiatalból 298 983 fő nem jár sem iskolába, sem munkába. Ez Magyarország népességének mintegy 3 százaléka.
Az OECD adatbázisa alapján, Magyarországon a 15-19 éves fiatalok arányában enyhe javulás volt tapasztalható 2005 és 2012 között, majd 2013-ban újra megugrott 5,95 százalékra a csellengő fiatalok százalékpontos aránya. Ennek a 2013-as megugrásnak valószínűsíthető oka többek között, hogy 2012. szeptember 1-jével leszállították a tankötelezettségi korhatárt 16 évre itthon, így a korai iskolaelhagyás aránya jelentősen emelkedett.
A 20-24 életkori intervallumba tartozó fiatalok körében 2007-től 2013-ig folyamatosan romlott azoknak az aránya, akik kallódnak a nagyvilágban munka és oktatási intézmény nélkül. Az akkori 16, 91 százalékhoz képest 2013-ra 26,07-re szökött az érintett fiatalok aránya.
Az egész korosztályt tekintve 15-től 29 éves korig, 2008-tól folyamatosan emelkedett a munkanélküli fiatalok száma. A mostani jelentés szerint a 2014-es adatokat tekintve úgy látszik jelentős javulás tapasztalható, ugyanis 16,4 százalékra csökkent ez az arány az előző évi 20,48 százalékhoz képest.
Ennek a csökkenésnek a hátterében állhat az utóbbi években tapasztalt felgyorsult kivándorlási hullám is a fiatok körében. A 2015-ös Demográfiai Portré szerint 2013-ban a 18-40 éves korcsoport mintegy egyharmada mondta, hogy hosszabb-rövidebb időre tervez külföldön tanulni, illetve munkát vállalni. Ebből 12 százalék komolyan fontolgatta a külföldre kivándorlást, ami szám szerint közel 370 ezer főt jelent a fenti korcsoportban.
Fontos hozzátenni, hogy ebben a korosztályban vannak azok, akik leginkább élni tudnak a külföldi tanulási lehetőségekkel és idegennyelv-tudás birtokában is vannak, így ennek tudatában a kallódó fiatalok 2014-es hazai csökkenése már kevésbé meglepő. Valószínűsíthető az is, hogy a külföldön tanuló fiatalok már nem is feltétlenül lépnek majd be a végzést követően a hazai munkaerő-piacra, amennyiben továbbra is jelentős marad a szakadék a hazai és a nyugat-európai bérek között.
inaktifj_20160120
(mfor)