Nem
tett jót az ukrán gazdaságnak a több mint egy éve tartó konfliktus.
Tavaly körülbelül hét százalékkal csökkent, az idén pedig valószínűleg
ennél is rosszabbul zár majd. Ráadásul tavaly év eleje óta több mint 70
százalékkal esett a hrivnya a dollárhoz képest.
Ebben a helyzetben jelenthet mentőövet Kína - írja a Szabad Európa Rádió. Hivatalos adatok szerint idén januárban 470,047 tonna gabonát szállított Ukrajna Kínába. Tavaly egész évben megközelítőleg egy millió tonnát. A tervek szerint ezt az idén megdupláznák.
Ez egyáltalán nem lehetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére, tavaly 63 millió tonna gabonát termeltek Ukrajnában. Igaz, ehhez szükség van az ottani legendásan jó és nagy mennyiségű (körülbelül 32 millió hektár) termőföldre.
Ez persze önmagában még nem elég, kell hozzá a kínai kereslet is. Az pedig van, amit nem más mozgat, mint a gabonabeszerzések diverzifikációja. Eddig ugyanis szinte kizárólagosan csak az Egyesült Államoktól vásárolt gabonát Peking - állította a Szabad Európa Rádió cikkében Fred Gale az amerikai mezőgazdasági minisztérium közgazdásza. A cél érdekében Kína 3 milliárd dolláros kölcsönt adott Ukrajnának 2012-ben, amiért cserébe gabonája egy részét nekiadja 15 éven keresztül.
Ugyanakkor nem áll meg a gabonánál Kína. Idén márciusban például 15 milliárd dollárt kölcsönzött Ukrajnának 15 évre, hogy újraéledjen az ingatlan piac. Szintén márciusban pedig az ukrán gazdasági és kereskedelmi miniszter, Aivaras Abromavicius bejelentette, hogy Kína az információs technológiába és az IT szektorba is befektetne.
Elemzők szerint Peking és Kijev közeledése jól illeszkedik abba a kínai stratégiába, amely Európával erősítené kereskedelmi kapcsolatait. Ezzel pedig a geopolitika legnagyobb játékosai közé kíván bekerülni.
Nem feltétlenül örül ennek az ukrán válság miatti nyugati szankciókkal sújtott Moszkva. Az elmúlt időszakban Oroszország látványosan közeledett Kína felé geopolitikai és gazdasági szinten egyaránt. Peking hűsége azonban nem egyértelmű és nemcsak az ukrán gabona miatt. Ugyanis egyre nagyobb befolyást igyekszik szerezni magának Közép-Ázsia egykori szovjet tagköztársaságaiban, ahol a rendszerváltás ellenére eddig mégis csak Moszkva volt az első számú partner.
GloboPort
Ebben a helyzetben jelenthet mentőövet Kína - írja a Szabad Európa Rádió. Hivatalos adatok szerint idén januárban 470,047 tonna gabonát szállított Ukrajna Kínába. Tavaly egész évben megközelítőleg egy millió tonnát. A tervek szerint ezt az idén megdupláznák.
Ez egyáltalán nem lehetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére, tavaly 63 millió tonna gabonát termeltek Ukrajnában. Igaz, ehhez szükség van az ottani legendásan jó és nagy mennyiségű (körülbelül 32 millió hektár) termőföldre.
Ez persze önmagában még nem elég, kell hozzá a kínai kereslet is. Az pedig van, amit nem más mozgat, mint a gabonabeszerzések diverzifikációja. Eddig ugyanis szinte kizárólagosan csak az Egyesült Államoktól vásárolt gabonát Peking - állította a Szabad Európa Rádió cikkében Fred Gale az amerikai mezőgazdasági minisztérium közgazdásza. A cél érdekében Kína 3 milliárd dolláros kölcsönt adott Ukrajnának 2012-ben, amiért cserébe gabonája egy részét nekiadja 15 éven keresztül.
Ugyanakkor nem áll meg a gabonánál Kína. Idén márciusban például 15 milliárd dollárt kölcsönzött Ukrajnának 15 évre, hogy újraéledjen az ingatlan piac. Szintén márciusban pedig az ukrán gazdasági és kereskedelmi miniszter, Aivaras Abromavicius bejelentette, hogy Kína az információs technológiába és az IT szektorba is befektetne.
Elemzők szerint Peking és Kijev közeledése jól illeszkedik abba a kínai stratégiába, amely Európával erősítené kereskedelmi kapcsolatait. Ezzel pedig a geopolitika legnagyobb játékosai közé kíván bekerülni.
Nem feltétlenül örül ennek az ukrán válság miatti nyugati szankciókkal sújtott Moszkva. Az elmúlt időszakban Oroszország látványosan közeledett Kína felé geopolitikai és gazdasági szinten egyaránt. Peking hűsége azonban nem egyértelmű és nemcsak az ukrán gabona miatt. Ugyanis egyre nagyobb befolyást igyekszik szerezni magának Közép-Ázsia egykori szovjet tagköztársaságaiban, ahol a rendszerváltás ellenére eddig mégis csak Moszkva volt az első számú partner.
GloboPort
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése