A nagy hazaszállítási lázban kiderülhet, hogy van-e (elég) arany a Fed széfjeiben

2015-ben Németország összesen 120 tonna aranyat szállított haza Franciaországból és a Fed-től

Az aranyfelhalmozás üteme igencsak felgyorsult az utóbbi időben, miközben egyre több ország és amerikai tagállam akarja hazaszállítani az Egyesült Államokban, illetve a Fednél tárolt aranyát.

A székfoglaló tehát elkezdődött, a kérdés csupán az, hogy ki marad hoppon a végén.

Texas állam a legújabb a jelentkező, a tét pedig 1 milliárd dollár.

A marháiról, a cowboy-okról és olajkutairól ismert amerikai állam egy merőben más termék által került a címoldalakra a napokban.

Ez a termék az arany.

Az egyik helyi képviselő ugyanis azzal a javaslattal állt elő, hogy hozzanak létre egy saját aranytrezort, ahol a University of Texas Investment and Mining Co. jelenleg New Yorkban tárolt 1 milliárd dolláros aranykészletét tárolhatnák.

Texas példája persze eltörpül más nemzetállamok hazaszállítási kísérletei mellett, mégis jól szemlélteti a tendenciát, vagyis azt, hogy egyre többen veszítik el bizalmukat a fiat valutákban és az azokat gyártó hatalmakban és új, szó szerint szilárdabb megtakarítások felé kacsintgatnak.

A kínai valuta készen áll a globális tartalékvaluta státuszra, ami hihetetlen következményekkel járhat az egykor hatalmas petrodollár számára, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Kína soha nem látott mértékben halmozza aranykészleteit.

Elméletben rövid időn belül egyenlő szinten lehetnek e téren az Egyesült Államokkal, már amennyiben hinni lehet a papíron nyilvántartott adatoknak, értve ezt mindkét országra.

A központi bankok aranyat vesznek… ami nagyon kivételes jelenség… a mi életünk során még nem fordult elő… mindig eladtak, most pedig vesznek… Azt hiszem, hogy a pénzvilág átállása érkezik…

Azt hiszem, hogy az amerikai kormány szándékosan hagyja, hogy Kína aranyat halmozzon fel… Úgy gondolom, hogy Kínának az Egyesült Államokkal megegyező mennyiségű aranyat kell felhalmoznia a reset előtt. Úgy látom, hogy  a színfalak mögött valamilyen megállapodás van születőben a központi bankok között és ezért látjuk azt, hogy a kormányok aranyat vesznek. (forrás)

Azzal a kivétellel, hogy a többség szerint a szóban forgó arany nem létezik. A nyomai felbukkannak néha itt-ott, némi rálátást adva arra, hogy hol lehet, vagy hová tűnhetett, de ez nem változtat azon a feltételezésen, hogy a Fed New York-i széfjei, ha nem is üresek, de sokak szerint lényegesen kevesebb aranyat tartalmaznak, mint amennyit papíron ott tárolnak. Ahhoz tehát, hogy a Fed visszaszolgáltassa Texas vagy bármelyik gyanakvó és aranyat hazaszállítani kívánó nemzetállam aranyát, először be kell szerezze azt.

Egyes szakértők szerint az ország sokkal több arannyal rendelkezik, mint amennyit az utoljára 2009-ben frissített hivatalos adatokból sejteni lehet. Mi történik majd, ha az adatokat nyilvánosságra hozzák?

Valószínűleg ez a bizonytalanság is hozzájárul ahhoz, hogy mindenki megpróbálja hazaszállítani az aranyát, amíg még lehet, hogy legyen mit letennie az asztalra az új globális valuta indulásakor.

Bár történelmi horderejű lépésekről van szó, a közvélemény általában vagy nem értesül róluk, vagy nem tulajdonít különösebb jelentőséget nekik.

Németország, Svájc, Hollandia és számos dél-amerikai és közel-keleti ország követeli aranytartaléka hazaszállítását. Vajon ki marad üres kézzel a végén? Kik lesznek kénytelenek arany helyett elfogadni a számukra felajánlott tartalékvalutát, például SDR-ok formájában, a hatalom által meghatározott értéken?

Németország például egyre erélyesebben követeli, hogy a Francia Nemzeti Bank a nála tárolt teljes mennyiséget, azaz 374 tonna aranyat szállítson vissza, a New York-i Fed-től pedig 300 tonnát kérnek vissza az (elvileg) ott tárolt 1500 tonnából.

Schacht, Benjamin Strong, a New York Fed akkori elnöke, Montague Norman és Charles Rist, a Francia Nemzeti Bank elnöke a New York Fed előtt 1927-ben

Hol van Németország aranya című, igen alapos és érdekfeszítő cikkében Vernon Silver leírja, hogy amikor Németország központi bankjának elnöke, Hjalmar Schacht a 20-as években meglátogatta a New York Fed hivatalát, hogy szemrevételezze országa aranykészletét (akkoriban ez még lehetséges volt), a Fed munkatársai hosszú várakoztatás után a következő üzenettel tértek vissza hozzá és a vele együtt várakozó Benjamin Stronghoz, aki a Fed elnöke volt akkoriban:

„Mr. Strong, nem találjuk a Reichsbank aranyát.”

Schacht nagylelkűen közölte velük, hogy „Semmi gond. Én hiszek Önöknek, amikor azt mondják, hogy az arany megvan, és ha esetleg nem is találják, az Önök személye garancia, hogy szükség esetén pótolják.”

A németek türelme azóta elfogyott. Amikor 2013-ban Németország, több évig tartó tárgyalások után, a tervezett 300 tonnából 5 tonnát végre hazahozhatott aranykészletéből, az aranyrudak egy részét újra kellett önteni, tehát az eredeti jelölések, amelyek segítségével azonosítani lehetett volna, hogy valóban az eredeti német aranyat küldik-e haza, megsemmisültek. A hivatalos magyarázat szerint erre azért volt szükség, mert az eredeti rudak nem feleltek meg a londoni szabványnak (London good delivery). Ennek a magyarázatnak már csak azért sincs értelme, mert a Fed elvileg 120 000 aranyrúd közül válogathatott (ennyi német aranyat tárolnak), tehát miért választott olyan rudakat is a Németországba való hazaszállításhoz, amik nem feleltek meg a hivatalos szabványnak? (Blomberg)

Sokan úgy gondolják, hogy a Fed azért húzza az időt, hogy beszerezze a hiányzó aranyat.

A CNBC cikke szerint egyes központi bankok spekulánsoknak és aranybánya tulajdonosoknak adják hitelbe a náluk tárolt aranyat, akik ebből finanszírozzák a bányáikat, tulajdonképpen kockázatmentesen, hiszen a kölcsönvett aranyat az újonnan kibányászott aranyból is vissza tudják fizetni, függetlenül attól, hogy mi történik közben az arany árfolyamával. Ez igen nyereséges vállalkozás a központi bankok számára, hiszen az arany különben csak tétlenül porosodna széfjeikben.

A CNBC azért hozzátette, hogy tudomásuk szerint a Bundesbank és a Fed nem folytat ilyen üzleteket. ( )

A nagyágyuk persze mindig először távoznak a játékból. Amennyiben további országok csatlakoznak a hazaszállítási lázhoz előbb utóbb mások is gyanút fognak.

Vajon így hal meg a dollár?

Forrás: shtfplan.com