A „Kiberberkut” közzétette az „Ajdar” nevű martalóc horda MINDEN EGYES EGYEDÉNEK NEVÉT – megadva személyes adataikat is (lakcím, telefonszám, igazolványának vagy útlevelének száma).

A bűnbanda népes: mintegy másfél ezer egyedről van szó.

A bennszülött tömeggyilkosok mellett szép számmal vannak külföldiek is – afgánok, tadzsikok, üzbégek, grúzok – továbbá svédek, és, bizony-bizony, a mi drágalátos lengyel barátaink is.

A lengyel náci, SS-altiszt unokája által irányított Európai Unióból, bizony, a mi drágalátos barátaink adják a legtöbb fizetett hóhért és gyilkost! „Wenger, polák, dwa bratanki”… Barátotok ám nektek mostantól a radai rosseb!

Az „Ajdar” talán a leghírhedtebb hiénafalka. Tavaly nyáron azzal kezdték, hogy amikor felvonultak Luganszk megye országútjain, négy, balszerencséjére éppen arra járó autóst egyszerűen lelőttek. Szitává, a volán mögött. Aki látta a videót, soha nem felejti el a középkorú asszonyt, aki megkövülten ül az úttesten, legényfiának holtteste mellett (akit a volán mögül rángattak ki, és lőttek agyon).

Az „Ajdarra” még Nyugaton is fölfigyeltek – az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelentései is megemlítik. El lehet képzelni, mit műveltek, ha még Nyugaton is rosszallóan emlékeztek meg róluk.

Ebben az „Ajdarban” szolgált az az elvetemült némber is, Nagyezsda Szavcsenko, akit – remélhetőleg – utolért megérdemelt büntetése. Két orosz újságíró megölésében találta bűnösnek az orosz bíróság – de sok donyecki szemtanú, áldozat (közöttük egy pravoszláv pópa) is beszámolt ennek a vérfarkas nősténynek a szadista tobzódásairól. (Nyugaton máris sivalkodnak miatta – némely nyugati államférfi tárgyalási tematikájában külön napirendi pontként szerepelnek e nőstényördög miatti aggódó sirámok. De hát már megszokhattuk. Hiszen ez a máglyára való haramia két „nagyszerű” dolgot is művelt: 1. OROSZOKAT, „oroszbarát szeparatistákat” kínzott és gyilkolt, ami csak istennek tetsző cselekedet lehet. 2. A nyugati liberálfasizmus alaptétele, hogy az áldozatokkal szemben mindig a bűnözőket, a gyilkosokat – az ő „emberi jogaikat” – kötelező védelmezni.

Egy időben úgy tűnt, hogy még a juntának is elege lett belőlük. Luganszk megye „kormányzója” (mármint az a bandita kinézetű hájpacni, akinek tiszte: a Luganszki Népköztársaságtól elfoglalt területek igazgatása) például bepanaszolta őket kijevi főnökeinél. Úgy tűnt, ezt a hiénafalkát szét is zavarják. Nem is tudom, hogy ennek realitásában hogyan lehetett akár fél percig is hinni.)

A listát közzétevő „Kiberberkut” – földalatti csoport. Tagjai az egykori különleges rendőri egység, a „Berkut” („Szirti Sas) harcosaiból – közülük is számítógépes szakemberekből – áll, mely egység tagjai 2013 novemberétől, a puccs győzelméig, életük, testi épségük árán is próbálták védeni az alkotmányos rendet (és az őket lefegyverző, cserben hagyó, eláruló Janukovics elnököt is).

A listát, hírek szerint, a harkovi ellenállók szerezték meg – egy, az ukrán gestapónál dolgozó valakitől (úgy látszik, ott még nem mindenkiből veszett ki az emberség). Ők adták azután tovább a „Kiberberkutnak” – amely már eddig is sok, a juntát leleplező kellemetlen tényt hozott nyilvánosságra.

Nos, partizánok, lehet kezdeni a hiénavadászatot! Reméljük, jól jön majd azután a lista az ukrán háborús bűnösök perében is. (Már ha az orosz vezetés is úgy akarja, hogy egyszer végre eljöhessen a számonkérés órája!)

„KIBERBERKUT: Nem felejtünk – és nem is bocsájtunk meg” (Cs. S.)