Al-Sakina – dialógus vagy terjeszkedés?

Szaúd-Arábia iszlám ügyekért felelős minisztériuma egy új globális projekt megvalósításába kezd, melynek deklarált célja az lenne, hogy összefogja és mérsékelt irányba terelje a világ különböző országaiban szétszóródott muszlim közösségeket. A projekt főként a muszlim fiatalokat célozza, emiatt elsősorban az interneten keresztül történő hírközlést, online közösségi médiafelületek létrehozását jelentené, ami számos kulturális program népszerűsítését is folytatja majd, emellett politikai irányelveket és a szaúdi elit által mérsékeltnek nevezett vallási megközelítéseknek fog teret adni.

A projekt első lépésként török nyelven indul, azt követően több európai nyelven is megkezdené működését a program, ami első körben az iszlám közösségekben jelentkező problémákkal fog foglalkozni. A projekt keretén belül állítólag az iszlám több irányzata megjelenik majd, aminek az lenne a célja, hogy elősegítse a vallási identitás megőrzését, ugyanakkor megakadályozza a radikalizálódást, és elősegítse a különböző irányzatok közti párbeszédet.

Az Al-Sakina kampány figyelemre méltó vonatkozása, hogy nem csak a közel-keleti iszlám közösségeket célozza, hanem célközönségének tekinti az európai muszlim csoportosulásokat. Nem nehéz mindebből levonni a következtetést, hogy a szaúdi terjeszkedés egy újabb formájáról van szó, ami elsősorban a törökországi és európai muszlim közösségeket akarja befolyásolni. Hatásait tekintve azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy mindez milyen következményekkel járhat; a projekt egyik deklarált célja, hogy az európai közösségek radikalizálódását megakadályozza és hátráltassa a terrorizmus terjedését, ami a projekt kezdeményezői szerint az iszlám hibás értelmezésének következménye. Ugyanakkor a projekt önmagában is azt jelenti, hogy a szaúdi elit szoros kapcsolatok kiépítésére törekszik az európai iszlám közösségekkel, ami jelentős kockázatot hordoz magában.

Szaúd-Arábia nem csak a közel-keleti szalafista irányzatok mozgatójának tekinthető, hanem felhozható egy igen közeli példa arra, mi történik, amikor a szaúdi elit kapcsolatokat épít az országon kívüli muszlim közösségekkel. A Szaúd-Arábia által mozgatott, vallási alapon motivált csoportok nagyon hamar fejlődtek fel kiterjedten működő terrorszervezetté az Észak-Kaukázusban, ami az orosz terrorelhárításnak hosszú éveken át komoly kihívásokat jelentett és a mai napig működnek ilyen, a szaúdi elit támogatásai által gerjesztett konfliktusgócok.

Ugyanakkor a szaúdi politika sem kerülhette el a térség geopolitikai átrendeződésének hatásait. Az országban a közelmúltban uralkodóváltás történt, és a stabilizációs folyamat máig tart, melynek során Szaúd-Arábia a globális és térségi politikában is újrapozícionálja magát. Vlagyimir Putyin orosz államfő április 21-én hivatalos látogatásra hívta Moszkvába Szálmán királyt, miután telefonos megbeszélés során előzetes egyeztetést folytattak a jemeni helyzetről. Szaúd-Arábia új uralkodója törekszik arra, hogy Oroszországgal közös álláspontot alakíthasson ki a jemeni konfliktus kapcsán. Ugyanakkor ez egy igen nehéz művelet lesz, tekintve, hogy Moszkva a Közel-Keleten a síita erőkkel ápol szövetségi viszonyt, és a szaúdi befolyás alatt lévő országokban brutális agresszióval lépnek fel a síita közösségekkel szemben. Az orosz hatalmi elit nem felejtette el a szaúdiak destabilizációs törekvéseit, ugyanakkor az uralkodóváltás mindenféleképpen egy lehetőség az újrakezdésre. Moszkva válasz elé állíthatja a szaúdi uralkodót, aki jövedelmező üzletekért cserébe kénytelen lesz enyhíteni a síita közösségekre nehezedő elnyomást, és visszafogni a terrorszervezetek támogatását. A konszenzusra törekvés és Moszkva irányító pozíciójának egyik látványos jele, hogy Szaúd-Arábia a fent említett telefonbeszélgetés napján leállította Jemenben a légi csapásokat, és a szaúdi vezetés átmeneti időszakot jelentett be, melynek során katonai megoldás helyett a politikai párbeszédet jelölték ki új iránynak.

Az ország által meghirdetett globális program lehet ennek a tárgyalási hajlandóságnak és változásnak előjele, vagy épp ellenkezőleg, megállapodás és konszenzus híján Szaúd-Arábia komoly destabilizációs tényezővé válhat Európában, hogy a térségi politikában a kompromisszumhajlandóság hiánya okán elszenvedett pozícióvesztését ellensúlyozza.

http://hidfo.ru/2015/04/al-sakina-dialogus-vagy-terjeszkedes/