Az USA képviselőházának bizottsága felhívta az amerikai vállalatok figyelmét, hogy információik és az ország nemzetbiztonsága érdekében tartózkodjanak a kínai telekommunikációs technológiával foglalkozó cégekkel való üzleti kapcsolattól. A bizottság októberi jelentés befolyással lehet a két ország gazdasági és politikai kapcsolatára nézve.

A kínai telekommunikációs cégek, főképp a Huawei és a ZTE, veszélyt jelentenek Amerikára nézve, ezért nem tanácsos velük üzletelni és az ő termékeiket vásárolni – jelentette ki tizenegy hónapig tartó vizsgálódása eredményeként októberben a washingtoni Képviselőház hírszerzési bizottsága. A Huawei egyik igazgatója a vádakra reagálva kijelentette, hogy csak azért bánnak igazságtalanul a cégükkel, mert kínai. A bizottsági jelentés alapján mindkét társaság termékei és szolgáltatásai hosszú távú nemzetbiztonsági fenyegetést jelenthetnek az Egyesült Államok számára, mivel azok kapcsolata túl szoros a Kínai Kommunista Párttal és a hadsereggel. Egy 2011-es titkosszolgálati jelentés szerint a kínai és az orosz kormány jelenti a legnagyobb veszélyt az USA-ra kiberbiztonság szempontjából – közölte a Reuters.
„Az emberek nem veszik észre, hogy ma is hadban állunk a kibertérben. Úgy gondolom, hogy ez napjaink legnagyobb nemzetbiztonsági fenyegetése, amelynek kezelésére országunk nincs felkészülve” – nyilatkozta Mike Rogers, a bizottság elnöke még október elején. A kiberbiztonság kérdése azért bír nagy jelentőséggel, mert egy internetes támadás során nem csupán titkos információk kerülhetnek illetéktelenek tulajdonába, hanem az adott ország kritikus infrastruktúráját is veszély fenyegeti, mint például elektromos hálózatokat, forgalomirányító rendszereket és egészségügyi ellátóközpontokat.
A modern Kína képekben
Vádak
A bizottság elnöke, Mike Rogers a jelentés közzététele során elmondta, hogy a Huawei termékeit használó cégek több alkalommal jelentették a készülékek szokatlan működését, például routerek adatcsomagokat küldtek Kínába éjszakánként; valamint több amerikai bank jelentette rendszerük szokatlan módú túlterheltségét és összeomlását – amelyek egy kibertámadás jelei lehetnek. Olyan információk is a bizottság tudomására jutottak, amelyek alapján a Huawei ellen zsarolásnak, korrupciónak, diszkriminatív viselkedésnek és a szerzői jogok megsértésének vádja is felhozható lenne. Rogers kiemelte, hogy a cégek nem voltak hajlandóak a teljes együttműködésre a nyomozás során, ami tovább növelte a képviselők aggodalmát. A súlyos vádak ellenére a jelentés nyilvános verziója nem hozott fel semmilyen bizonyítékot állításai alátámasztására. Ezeket a vádakat a bizottság várhatóan tovább fogja utalni az igazságügyi és a nemzetbiztonsági minisztériumok elé.
A bizottság azt is felrótta a cégeknek, hogy nem szolgáltak sem válaszokkal sem pedig bizonyítékokkal az Iránnal folytatott üzleti viszonyukkal kapcsolatban. A Reuters márciusban hozta nyilvánosságra, hogy a ZTE tiltólistán szereplő amerikai telekommunikációs eszközöket adott el Iránnak – a kínai cég nem kívánta kommentálni az ügyet. Irán azóta igyekszik egyre nagyobb figyelmet fordítani kiberbiztonságára, hogy 2010-ben egy, vélhetően amerikaiak által kidolgozott programkód kárt okozott nukleáris programjában.
Tények és következmények

A világ vezető infokommunikációs technológiát gyártó vállalatai:

1.    Ericsson
2.    Huawei
3.    Nokia Siemens
4.    Alcatel-Lucent
5.    ZTE
A kínai telekommunikációs társaságokkal kapcsolatos félelmek azonban korántsem bizonyulnak alaptalannak, hiszen valószínűleg Kínából ered a világon történő kibertámadások túlnyomó többsége. Így nem csoda, hogy többek között az ausztrál döntéshozók is osztoznak az Egyesült Államok félelmében, és az infrastruktúra biztonságának védelmére hivatkozva megakadályozták, hogy a Huawei részt vegyen a nemzeti szélessávú hálózatuk kiépítésében – olvasható a The Economist honlapján.
A bizottság aggodalmai nagy valószínűség szerint vissza fogják vetni a Huawei és a ZTE amerikai terjeszkedését, mindemellett feszültséget okozhatnak a két ország közötti kereskedelemben is. A vádak és a bizottsági jelentés következtében az amerikai Cisco Systems – a világ egyik legnagyobb fogyasztói hálózati és kommunikációs technológiát és szolgáltatásokat tervező és értékesítő vállalata – felmondta régóta tartó kereskedelmi kapcsolatát a ZTE-vel.
Azonban azt is fontos megjegyezni, hogy a bizottság a Huawei és a ZTE azon termékeire vonatkoztatta jelentését, melyek nagy mennyiségű adatok kezelését és feldolgozását végzik, nem pedig a cégek által előállított mobiltelefonokra.
Kínai reakciók

Huawei

- A céget 1987-ben alapította a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg egy volt tisztje
- A gyors növekedés eredményeképp mára több mint 140 ezer embernek biztosít munkát világszerte
- Fő profilja a telekommunikációs infrastruktúra kiépítéséhez szükséges eszközök gyártása
- Igyekszik terjeszkedni az okostelefonok és a tábla PC-k piacán is
- Három milliárd közvetlen és közvetett felhasználója van 140 országban a cég által gyártott termékeknek
Csen Lifang (Chen Lifang), a Huawei egyik igazgatósági tagja kifejtette a BBC-nek, hogy megérti az Egyesült Államok kiberbiztonsággal kapcsolatos fenntartásait, azonban igazságtalannak tartja, hogy a kongresszusi képviselők félelmet keltenek egy céggel szemben csupán a származása miatt. Állítása szerint a Huawei mindig is különös figyelmet fordított arra, hogy biztonságos termékeket szállítson a megrendelőinek.
A Huawei ellen irányuló vádak felháborodást keltettek Kínában, és a többség úgy véli, hogy protekcionista politikájával az USA saját pozícióját akarja megvédeni a telekommunikációs szektorban azáltal, hogy kizárja a kínai cégeket az amerikai piacról.
A ZTE egy, a bizottságnak küldött levélben hangot adott felháborodottságának azon állítások miatt, miszerint a társaság a kínai kormány irányítása alatt áll – írja a Reuters.
Európai Bizottság
A két kínai telekom óriás ellen nemcsak az Egyesült Államokban vizsgálódnak a hatóságok. A Huawei és a ZTE haladékot kapott egy, az Európai Bizottság által indítandó dömping- és szubvenció-ellenes eljárás alól, valószínűleg az év közepéig. Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa bizonyítékokat igyekszik begyűjteni, hogy a Bizottság eljárást indíthasson, azonban európai infokommunikációs technológiával foglalkozó cégek érdekei hátráltatják a folyamatot. A nyomozás megkezdésének előfeltétele lenne egy hivatalos panasz benyújtása, azonban a három legnagyobb európai telekommunikációs társaság – az Ericsson, Nokia Siemens és Alcatel-Lucent – közül egyiknek sem érdeke, hogy kihívja Kína haragját. A kínai piac keresletének dinamikus növekedése jelentős lehetőségeket rejt magában az említett vállalatok számára.
Annak ellenére, hogy Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere, fordítva pedig az első számú, nem feszültségmentes a kapcsolat – ahogy De Gucht fogalmazott, a kínai kormány szinte minden olyan lépést támogat, amellyel a kínaiak előnyére torzíthatja a piaci versenyt. Az Európai Bizottság szerint Kína sorozatosan megkárosítja az európai cégeket azáltal, hogy állami szubvenció segítségével mesterségesen alacsony árakon adják el termékeiket.
Egy korábban nyilvánosságra került, belső használatra szánt bizottsági kutatás péládul azt állította, hogy a két cég közkézben lévő bankokon keresztül jelentős állami támogatásban részesül Peking részéről. Az EU-vizsgálat szerint 2009-ben a 8 milliárd dolláros árbevételt produkáló ZTE 25 milliárd dollár értékben kapott kölcsönöket két állami kézben lévő kínai pénzintézettől, a Kínai Fejlesztési Banktól és a Kínai Export-Import Banktól, míg a Huawei legalább 30 milliárdos hitelekben részesült. A dokumentum szerint a két cég a hiteleknek köszönhetően az exportpiacokon számottevő előnyökre tett szert versenytársaival szemben, miközben befektetéseinek kockázatait a „politikai célokat szolgáló” bankokra hárította, mindez pedig „jelentős állami beavatkozásra utal”. A ZTE és a Huawei ugyanakkor azóta is tagadja a vádakat.

Hírfigyelő Szolgálat