A Fenevad Magyarországra kényszerítené Gyurcsány programját

Vera Jourová, az Európai Unió igazságügyi biztosa azzal fenyegetőzik, hogy megvonják a kohéziós támogatásokat Magyarországtól, ha nem veszünk részt az európai ügyészi hivatal működésében.

Az uniós vezető javaslata szerint azok a tagállamok, melyek nem vesznek részt a Demokratikus Koalíció által erőltetett Európai Ügyészség felállításában, 2021-től már nem kaphatnák meg a kohéziós forrásokat, ami 2014 és 2020 közt több mint 60 milliárd eurót jelent.

Az Európai Unió 20 tagállamának igazságügyi miniszterei ma megállapodtak abban, hogy létrehozzák az Európai Ügyészséget. Az újabb uniós hivatal célja, hogy Brüsszel szabályozni tudja, hogy csak az európai integráció tovább mélyítését támogató pártok juthassanak uniós forrásokhoz. Az újabb tagállami jogkörök elvételét „csalással szembeni fellépés”-ként próbálják eladni a választóknak.

Megküzdünk Brüsszellel

A mai találkozón Magyarország mellett Lengyelország, Hollandia, Málta, Svédország, Dánia, Írország és az Egyesült Királyság tiltakozott a kezdeményezés megvalósítása ellen. Előbbi 5 ország jelezte, hogy nem támogatja az Európai Ügyészség létrehozását, utóbbi 3 pedig nem fog részt venni a működésében, de nem fogja megakadályozni a több tagállam mélyebb integrációját.

Vera Jourová igazságügyi biztos egyértelművé tette; lehet nem részt venni a nemzetállamok felszámolásában, de akkor az uniós források sem lesznek elérhetőek egy idő után. Javaslata szerint 2021-től vonnák meg a kohéziós forrásokat azoktól a tagállamoktól, melyek nem akarnak részt venni az Európai Ügyészség működésében.

Ez azt jelenti, hogy a következő parlamenti ciklus végére Magyarországnak valamilyen – pl. orosz – forrásból pótolnia kell a kieső uniós pénzeket, ami elég jelentős összeg ahhoz, hogy a széles nyilvánosság megérezze a hiányát, ha hirtelen eltűnik.

Az Európai Ügyészség felállítására elsőként 2000-ben tettek javaslatot. Gyurcsány Ferenc radikális atlantista pártja már megalakulása óta támogatja ezt a kezdeményezést, ami újabb nemzetállami jogkörök elvonását jelenti, és egy újabb lépés az Európai Egyesült Államok létrehozása felé.

Az ehhez hasonló kezdeményezések miatt Magyarország előtt két alternatíva áll: egyik a nemzetállami jogkörök apránként átadása Brüsszelnek és végül a feloldódás – másik, hogy az ország még a következő parlamenti ciklus során teljes egészében alternatív forrásokkal kell kiváltsa az uniós pénzeket.

http://www.hidfo.ru/2017/06/az-europai-unio-magyarorszagra-kenyszeritene-gyurcsany-programjat/

A Fenevad szankciókat hoz, ha nem engedjük az etnikai arányok megváltoztatását

Az Európai Bizottság figyelmeztetett, hogy szankciókat hozhat Lengyelország, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia ellen, ha a következő hét kezdetéig nem változtatnak azon az állásponton, hogy nem hajlandóak befogadni a kvóta alapján kiosztott migránsokat.

A visegrádi csoport eddig egységesen ellenezte az Európai Bizottság elgondolását, mely szerint színesbőrű migránsokat kellene tömegesen letelepíteni azokban az európai országokban, ahol eddig ilyen etnikai hátterű népek még nincsenek jelen nagy létszámú kisebbségként. A figyelmeztetés szerint azonban Lengyelország és Magyarország még júniusban meg kell kezdje a migránsok letelepítését, ellenkező esetben az Európai Unió szankciókat fog hozni.

Dimitrisz Avramopulosz migrációügyi biztos szerint nemsokára megkezdik az eljárást, mert ezek a tagállamok az elmúlt egy év folyamán egyetlen migránst sem fogadtak be, és nem is tettek ígéretet arra, hogy a későbbiekben megkezdik a betelepítést.

A Bizottság szeptember 2015-én állapodott meg a Görögország és Olaszország hatóságai által beengedett migránsok európai országok közti elosztásáról, többek közt a GDP és számos gazdasági tényező figyelembevételével.

Az intézkedés ellen leginkább a visegrádi országok tiltakoznak, hiszen ezekben az országokban még nem él a lakosság számára zavaró létszámban fekete és arab kisebbség, ezért az Európai Bizottság kvótarendszere a visegrádi országokban az etnikai arányok mesterséges átrendezését jelentené.

Kiderült: a lakosság fele nem érzi otthon magát a bevándorlók miatt

http://www.hidfo.ru/2017/06/az-eu-szankciokat-hoz-ha-nem-engedjuk-az-etnikai-osszetetel-megvaltoztatasat/

Brüsszel által kitüntetett újságíró támadt kalapáccsal a rendőrökre

Az Európai Bizottság korábban kitüntetett egy újságírót az illegális bevándorlókat védelmező cikke miatt. Később maga is dzsihádista lett, tegnap kalapáccsal támadt a rendőrökre, lelőtték.

Kedden egy algériai származású személy kalapáccsal a rendőrökre támadt Párizsban, a Notre Dame mellett – a támadót a helyszínen meglőtték a rendőrök. Az elkövetőről azonban kiderült: egy olyan újságíróról van szó, akit korábban az Európai Bizottság kitüntetett egy az illegális bevándorlókat védelmező cikke miatt.

Az elkövető, Farid Ikken Svédországban ismert újságíró és tudósító, aki ráadásul uniós kitüntetést is kapott.

Az algériai származású Ikken 2014-ben érkezett Franciaországba, miután több évet élt Svédországban. A svéd sajtó most azt írja, az elkövető korábban mesterfokozatot szerzett és 2009-2010-ben szabadúszó újságíróként működött. Svédországban Massip Farid Ikkennek nevezte magát, és azt állította magáról, hogy algériai berber.

2009-ben az Európai Bizottság kitüntette őt a diszkrimináció ellen tett erőfeszítéseiért, miután a Folket i Bild című lapnak írt egy cikket az illegális bevándorlók emberi jogairól. A cikk olyan menedékkérőkről szólt, akik nem tudnak orvosi segítséghez jutni, amiért nem legálisan tartózkodnak az EU területén.

Farid Ikken ráadásul feleségül vett egy svéd nőt, ameddig az országban tartózkodott, így a migránspárti lapokban a vegyes házasság mintaképe is volt.

Az Európai Bizottság által kitüntetett emberi jogi harcosról végül kiderült, hogy másfajta harcos is, miután kedden kalapáccsal rátámadt a rendőrökre Párizsban, a Notre Dame mellett. A támadás előtt – egy videofelvétel tanúsága szerint – Ikken hűséget esküdött az Iszlám Államnak.

Ikkent korábban nem figyelték meg a titkosszolgálatok – a hatóságok nem számítottak arra, hogy a liberális jogvédő egyszer megmutatja valós arcát, és rendőrökre támad.

http://www.hidfo.ru/2017/06/brusszel-altal-kituntetett-ujsagiro-tamadt-kalapaccsal-a-rendorokre/

Bűnmegelőzés: „nincsenek biztonságban a gyermekek”

Az Országos Rendőrfőkapitányság figyelmeztetése szerint a gyermekek fokozott fenyegetésnek vannak kitéve a nyári szünetben, amiért egyre elterjedtebb az internetes zaklatás.

„Veszélyt jelenthet a gyerekekre az internet a nyári szünetben, ezért érdemes a vakáció előtt elbeszélgetni velük a potenciális kockázatokról” – erre hívta fel a figyelmet az Országos Rendőrfőkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője.

Németh Ágnes szerint „ha otthon hagyjuk a gyereket, akkor érdemes előtte vele elbeszélgetni arról, hogy mit kell tennie, kit kell hívnia, ha baleset történik”. Emellett érdemes megbeszélni vele, hogy a lakókörnyezetben van-e olyan felnőtt, akihez biztonsággal fordulhat – mondta.

Az osztályvezető szerint, ha a gyermek otthon tölti az idejét a szünidőben, talán azt hisszük, hogy biztonságban van, “holott elképzelhető, hogy a világhálón éppen valaki olyannal beszél, akivel nem kellene”, vagy akár a rossz társaság miatt tudatmódosító szerekkel is kapcsolatba kerülhet.

A figyelmeztetés szerint a bűncselekmények elkövetése egyre inkább áthelyeződik a világhálóra. „Az elkövetők is felveszik ezt a ritmust. Azt hiszik, hogy az interneten kevésbé tudjuk kinyomozni, hogy mi történik, pedig ez nem így van.”

Németh emellett azt mondta, fokozott a veszélye annak, hogy az idősebb gyermek a társaság nyomása miatt kábítószerrel is kapcsolatba kerülhet, emiatt el kell vele beszélgetni a kábítószer-használat veszélyeiről.

“El kell beszélgetni vele a tudatmódosító szerek használatáról. Meg kell beszélni vele, hogy fogyaszthat-e alkoholt, és hogyan tud nemet mondani, ha kábítószerrel kínálják.” – mondta.

http://www.hidfo.ru/2017/06/bunmegelozes-nincsenek-biztonsagban-a-gyermekek/

Belügyminiszter: le kell állítani a muszlimok tömeges bevándorlását

Lengyelország belügyminisztere, Mariusz Blaszczak felszólította az Európai Uniót, hogy a „keresztény értékeket” tegye elsődlegessé, és állítsa le a muszlimok tömeges bevándorlását.

A nemrég az Egyesült Királyságban történt terrortámadások kapcsán Lengyelország belügyminisztere kijelentette; közvetlen összefüggés áll fenn a terrorfenyegetettség fokozódása és az Európába érkező muszlimok növekvő száma közt, emiatt az Európai Unió felül kell vizsgálja migrációs politikáját.

„Ez egy tény, a terrortámadásokat muszlim terroristák követték el.” – mondta Blaszczak a TVP.info hírügynökségnek nyilatkozva.

„Nyugat-Európa identitásválságot él át, eltávolodik az európai civilizáció gyökereitől, a kereszténységtől. Ennek tragikus következményei vannak. A multikulturalizmusnak és politikai korrektségnek tragikus következményei vannak.” – mondta.

Vissza a gyökerekhez: a kármentés lehetőségéről szól a francia elnökválasztás

A belügyminiszter egyúttal visszautalt az Európai Bizottság arra vonatkozó terveire, hogy szétossza a Közel-Keletről és Afrikából érkező menekülteket az EU területén – Lengyelország számára „elfogadhatatlan” ez a tervezet, a fentiek miatt.

„Amit az Európai Bizottság megpróbál ráerőltetni Lengyelországra, és amelybe a korábbi kormánykoalíció beleegyezett, teljességgel elfogadhatatlan. Ezek ahhoz vezetnének, hogy amilyen tragikus események most Nyugat-Európában történnek, megtörténjenek Lengyelországban is. […] Szerencsére a választás lehetővé tette a kormányváltást és a migránsok kizárását. A Jog és Igazságosság párt nem enged ennek a nyomásgyakorlásnak.” – mondta.

Blaszczak hozzátette, hogy az EU meg kell változtassa migrációs politikáját, és vissza kell térjen az „európai civilizáció keresztény értékeihez”. A miniszter azzal összegezte a problémát, hogy határozott fellépéssel ki kell irtani a terrorizmust Európából, és ennek a feladatnak egyik aspektusa, hogy le kell állítani az észak-afrikai és közel-keleti muszlimok tömeges bevándorlását.

http://www.hidfo.ru/2017/06/belugyminiszter-le-kell-allitani-a-muszlimok-tomeges-bevandorlasat/

Az USA elkezdi ellenőrizni az újságírók névtelen forrásait

Nehéz időszak jöhet azoknak az újságíróknak, akik gyakran adtak ki a saját nevükön névtelen titkosszolgálati forrásoktól kapott információkat; úgy tűnik, az USA már nem minden esetben tartja tiszteletben a források védelmét, ehelyett fontosabbá válik a nemzetbiztonsági érdek.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium hétfőn bejelentette, hogy vádat emeltek az NSA egy alkalmazottja ellen, mert kiderült, hogy titkosított információkat szivárogtatott ki egy sajtóorgánumnak. A CNN beszámolójában az áll, hogy a 25 éves nő egy kormányhivatalból vitte ki az adatokat, majd e-mailben elküldte egy újságírónak. Az információkat nyilvánosságra hozó Intercept névtelen forrásként hivatkozott a kiszivárogtató személyére, és annak ellenére publikálták az anyagot, hogy tudomásuk volt arról: az abban közölt információkat illegális úton szerezték.

A CNN szintén egy névtelen forrásra hivatkozva azt írta, hogy ezek eredeti dokumentumok voltak.

Az Intercept egy olyan publicisztikát közölt le a kiszivárogtatott adatokra alapozottan, mely szerint Oroszország beavatkozott a választási folyamatba – a cikk szerint legalábbis az amerikai titkosszolgálatok tudtak arról, hogy az oroszok megszerezték a szavazáshoz használt szoftverek egyes elemeit, bár arra nincsenek bizonyítékok, hogy ezt felhasználták volna a választás kimenetelének befolyásolására.

Üzenet forrásoknak és újságíróknak

A kiszivárogtató személy bíróság elé állítása elég nagy zavarodottságot okozhat az amerikai titkosszolgálatokkal együttműködő újságírók közt: hiszen egy olyan újságíró kapta a titkosított dokumentumokat, aki később nem adta ki a forrás nevét, ráadásul egy kellemes oroszozásra használta fel a kapott információt – ami eddig soha nem adott indokot arra, hogy visszanyomozzák a forrást és bíróság elé állítsák a kiszivárogtató személyt. Legalábbis nem nagy nyilvánosság előtt. Üzenet értékű, hogy a titkosszolgálati alkalmazottat ezúttal

a nyilvánosság bevonásával állították bíróság elé – gyakorlatilag példát statuálnak vele.

A letartóztatott Leigh Winner elismerte, hogy szándékosan adta ki a titkosított információkat. A vizsgálat során kiderült, hogy összesen hat személy nyomtatta ki a dokumentumot, és egyedül Winnernek volt e-mailes kapcsolata az újság alkalmazottaival.

A német parlament megszavazta a hírszerzés feletti nagyobb kontrollt

Emellett kiderült, hogy a titkosszolgálat már a cikk megjelentetése előtt felvette a kapcsolatot a sajtóorgánummal, és tájékoztatták őket arról, hogy egy készülő anyagban illegálisan megszerzett titkosított információ kerülhet felhasználásra – a lap ennek ellenére adta ki az anyagot.
Az Intercept igazgatója, Vivian Siu a CNN-nek nyilatkozva elismerte, hogy a titkosított információkat névtelen forrástól kapták. Úgy tűnik, ezek a névtelen források már nem annyira vannak biztonságban, mint Trump megválasztása előtt, amikor még gond nélkül kiadhattak bármit, ha az egy jókora oroszozással végződik. Az amerikai titkosszolgálatnak ez alkalommal fontosabb volt a kiszivárogtató személyének felfedése és nyilvánosság előtt megbüntetése, minthogy a sajtót újabb információkkal lássák el az Oroszország elleni propagandához.

http://www.hidfo.ru/2017/06/az-usa-elkezdi-ellenorizni-az-ujsagirok-nevtelen-forrasait/

A britek többsége fegyveres rendőröket akar látni az utcákon

A brit lakosság háromnegyede szerint a rendőrök állandó jelleggel fegyvert kellene hordjanak az utcákon – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek közül csak minden ötödik személy mondta azt, hogy a terrorfenyegetés közepette sem ért egyet a rendőrök felfegyverzésével.

A Sky News által hétfőn közölt közvélemény-kutatás szerint a britek 5%-a „egyik opciót sem tartja megfelelőnek”, 3%-uk pedig nem tudja, mit gondoljon arról, hogy fel kell-e fegyverezni a rendőröket. A kutatásból azonban kiderült, hogy a társadalom háromnegyede (72%-a) úgy gondolja, minden egyes rendőrnek fegyvert kell hordania.

Az eredményekből ugyanakkor kitűnik, hogy a multikulturális nagyvárossá átformált London lakossága sokkal kevésbé támogatja a rendőrök fegyverviselését, mint a vidéki területeken élők, ahol egyelőre még nem élnek olyan nagy arányban bevándorlók mint a fővárosban. A londoni lakosságnak 68%-a támogatja a rendőrök felfegyverzését, ami jóval alacsonyabb az országos átlagnál.

Hétfőn Theresa May kijelentette, hogy a brit rendőrség megfelelő felszereléssel rendelkezik a terrorfenyegetés kezeléséhez. A kormányfőt azonban számos kritika érte, amiért az évek során jelentős forrásokat vont el a rendőrségtől; sajtóhírek szerint ma sokkal kevesebb fegyveres rendőr teljesít szolgálatot, mint 2010-ben, amikor May belügyminiszterként megkezdte a rendőrség átalakítását.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-britek-tobbsege-fegyveres-rendoroket-akar-latni-az-utcakon/