2016. január 3., vasárnap

CSOK-osok, avagy már megint ki jár jól?


“…bármilyen törvényt hoz ez a kormány, nem az a kérdés merül fel, hogy miért jó ez az embereknek, hanem az, hogy miképp keres rajta a fideszes gazdasági hátország? Mert sajnos mindenről az derül ki, hogy a törvények végső célja mostanában ez…”- írtam már évekkel ezelőtt ugyanitt, és a FIDESZ azóta is szállítja erre a tételre a bizonyítékokat. A legfrissebb példa épp most bontakozik ki a szemünk előtt.
Mindenki hallott már arról, hogy a kormány ingyentízmilliót ad új lakás vásárlásához a háromgyerekes családoknak. Elvileg ez illeszkedik a kormány családbarátnak mondott politikájához, és a célba nem is köt bele senki. Persze a kivitelezés már a szokott vonalon zajlik, vagyis a részletekből az derül ki, hogy, csakúgy, mint a családi adókedvezménnyel meg a hitelkiváltással, megint csak a felső-középosztályt támogatják a valóban rászorulók helyett, és hogy megint sikerült úgy bejelenteni egy potenciálisan százmilliárdokba kerülő programot, hogy semmi előzetes számítás nem készült a végszámláról.
De van ennél érdekesebb is, mint ahogy erről az alábbi friss hír tanúskodik:
Közel egyéves tárgyalássorozatot követően megvásárolta a Kopaszi Gát Kft.-t a Market cégcsoporthoz tartozó Market Asset Management Kft. és a River Dunainvest Kft. (…) Az új tulajdonos a Kopaszi-gát parkot változatlan feltételekkel üzemelteti: a terület a továbbiakban is a fővárosi lakosság kikapcsolódását szolgálja majd, az eddig használaton kívüli területeken pedig lakó- és irodaövezet kialakítását tervezik. (…) A Market Építő Zrt. Orbán Viktor miniszterelnök “kötélbarátja”, Garancsi István – többek közt a Videoton fociklub többségi tulajdonosa, ingatlan- és építőiparban, gázüzletben érdekelt – milliárdos üzletember többségi tulajdonában van. Garancsi cége, a Garhartt Invest 2014 Zrt. tavaly novemberben szerzett többségi befolyást a Market Építőben. Ez a társaság építi fővállalkozóként, több mint nettó 38 milliárd forintért az új fővárosi úszópalotát is a 2017-es úszó vb-re. Garancsi vagyonát 19 milliárd forintra becsülte a Napi.hu gondozásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2015-ös kiadványa.
A Céginfo.hu adatai szerint a River Dunainvest Kft. üzletrészein az állami Magyar Export-Import Bank Zrt.-nek (Eximbank) zálogjog van bejegyezve 2015. december 1-jétől. E kft. többségi tulajdonosa a CEPEI Vagyonkezelő Zrt. (tulajdonos Kóbor Miklós, volt wallisos), valamint az Unione-C Ingatlanfejlesztő Kft. (ez a Market Építő kisebbségi tulajdonosához, Scheer Sándorhoz köthető cég).
A Market Asset Management Kft. a Market Építő tulajdonában van, az üzletrészén szintén az Eximbank zálogjoga van bejegyezve 2015. december 1-jétől a cégadatokban. Ez alapján feltételezhető, hogy hitelt kaptak a cégek az állami banktól.
Tehát alig pár héttel ezelőtt az újlakásépítést felpörgető intézkedés bejelentése előtt – bizonyára isteni sugallatra – Garancsi István (akiről majdhogynem nyilvános adat, hogy Mészáros Lőrinc mellett ő a másik strómanja a miniszterelnöknek), állami pénzeket is felhasználva beszáll egy lakásokat építő megaprojektbe.
Van még kérdés?
(fedor)
Bal-Rad komm: A dolgokban nem a lopás a legszembetűnőbb. Hanem a lopás hihetetlenül precíz megszervezettsége. Gondosan-előre kimódolva-egy HOSSZÚTÁVÚ RABLÁSI KONCEPCIÓ mentén, amelyhez hozzáigazítják a “törvényhozás” munkáját.
Döbrögi neve SEHOL FÖL SEM MERÜL, mint kedvezményezett! Lőrinc havertól, Garancsi kötélbaráttól a pénzek “elköltődnek”! Hogy mennyi? Nincs jelentősége, mert PAPÍRON MINDEN RENDBEN!
Hogy hová? Kihez? Döbrögihez PAPÍRON sehogyan! A szóbeszéd pedig csak szóbeszéd!
Pontosan ez a dolgok veleje! Lehet kérdezgetni.

Erdogan példája Hitlerrel, mint a török politikai vezetés szándékainak megfogalmazása

Recep Tayyip Erdogan török államfő egy újságírói kérdésre válaszolva a hitleri Németország példáját hozta fel egy általa szorgalmazott alkotmánymódosítással kapcsolatban, amely elnöki jogkörét a végrehajtói hatalom teljes jogkörével ruházná fel.
Az újságírói kérdés úgy szólt, hogy lehetséges-e a végrehajtói elnöki rendszer úgy, hogy közben fennmarad az állam központosított jellege. Erdogan válasza pedig az volt, hogy „Erre már voltak példák a világon. Láthatja, ha megnézi a hitleri Németországot. De voltak későbbi példák is több más országban.”
A híroldalak mint jó kis botrányt kavaró hírt kapták fel a nyilatkozatot, és mindenki értetlenül áll a kijelentés előtt, de a mögöttes szándék és jelentéstartalom vizsgálata minden esetben elmaradt, pedig az egyszerű – és közhelynek tűnő – mondat mögött a jelenlegi török vezetés konkrét bel- és külpolitikai szándékai nyilvánulnak meg.
A központosított államforma eltökélt hangsúlyozása azt jelenti, hogy Erdogan semmilyen szinten nem hajlandó a lassan polgárháborúba fajuló törökországi kurdok elleni akció mérséklésére, vagy a tárgyalásos alapon való rendezésre. Az unitárius államszerkezet fontosságának sorozatos felemlegetése egyet jelent a föderációs, vagy konföderációs típusú berendezkedés elméleti lehetőségének ideológiai síkon történő elutasításával. Így a kurd autonómia jogköreinek kérdésében a merev állásponthoz való ragaszkodást, és a török-kurd etnikum közötti konfliktusok további felvállalását jelenti, amely a török nemzetgazdaságra és biztonságpolitikára nézve ma még csak irányban, de nem nagyságrendben felmérhető negatív következményekkel fog járni.
Az, hogy Erdogan nem a török nemzeti hagyományban létező példát, a Mustafa Kemal Atatürk elnöksége alatt létező unitárius elnöki irányítású rendszert hozta fel példának, az a kemalista politikai örökséggel való leszámolási akaratnak épp az elhallgatásban megnyilvánuló retorikája, a fogalmak ellentététől függetlenül, amelynek konkrét indokai vannak. Egyrészt, a gyakorlatban ugyancsak a központosítás jellegét mutató Atatürk-éra politikai ideológiájának pántürk, nacionalista és turanista vonalait megőrizve, de az iszlamista társadalompolitikai alapokat követő autoriter rendszer kialakítása a cél, melyben nem a katonai vezetés szempontjai, hanem az iszlám retorikát hangsúlyozó civil politikai elit személyes érdekeiből következő akarat és annak expanzionista kivetítése a meghatározó. Másrészt, a kemalista politikai vonallal való egyezési pontok elhallgatása ráutalás arra is, hogy az AKP vezetése felsőbbrendű ideológiának tekinti saját politikáját, és semmilyen konszenzusra nem hajlandó a török belpolitika egyéb szereplőivel, ebben az esetben különösen a kemalista örökséget alapjainak tartó CHP-t értve.
A hitleri Németország példájának felhozatala a bújtatott oroszellenes jellegen, és az izraeli-török diplomáciai együttműködés gyakorlati újraindításának retorikai ellensúlyozásán kívül még két logikai összefüggést takar. Az első az a nyilvánvaló, Erdogan és az AKP vezetés által is felmért tendencia, amelyet az európai össztársadalom krízisek hatására történő radikalizálódása, és jobbra tolódása jellemez.
Az erre az időszakos folyamatra irányuló populáris alájátszással kíván Erdogan az európai országok fiatal népességrétegeiben szimpátiát kelteni saját politikai rezsimje felé.
Ezt a pontot illetően érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy az extrémnacionalista jellegű, fasiszta ideológiai alapokat is valló Szürke Farkasok szervezet – amelyet a Gladio-művelet keretében az USA hírszerző szervei támogattak ideológiai és fizikai kiképzésben, láttak el anyagi és fegyverzettechnikai eszközökkel – a legtöbb tagot számláló szélsőjobboldali szervezet Németországban.
A második pedig az a kevéssé ismert tény, hogy a II. világháborúban a britek által kivitelezett Szíria és Irak tengelyhatalmaktól való visszafoglalását célzó Exporter-műveletet lezáró Acre-i béke után Szíria hivatalosan hadat üzent Németországnak, és a békekötés technikailag a mai napig nem történt meg a felek között. Erdogan így egy a legitim szír vezetéssel a mai napig technikailag hadban álló ország hadüzenettel terhelt – tehát a mindenkori legitim szír vezetés szempontjából ellenséges – érájának vezetését hozza pozitív példaként saját elképzelésének igazolására. Ez pedig átvitt értelemben egyet jelent azzal, hogy a jelenlegi török vezetés továbbra is megsemmisítendő ellenségként tekint a legitim szír hatalmat képviselő damaszkuszi kormányra.


http://www.hidfo.ru/2016/01/erdogan-peldaja-hitlerrel-mint-a-torok-politikai-vezetes-szandekainak-megfogalmazasa/

Egy 50 évvel ezelőtt tartott beszéd, ami napjainkban is nagyon aktuális!

Eiffel

De Gaule 50 évvel ezelőtt tartott beszéde napjainkban is nagyon aktuális! A tábornokot a tények még mindig igazolják!

de
De Gaule 1962 –ben adta vissza Algériának a függetlenséget. Több mint 50 év eltelt és az ország (Franciaország) nem tudja és nem is fogja tudni integrálni a muzulmánokat. Ha azt az ominózus beszédét napjainkban tartaná meg minden bizonnyal Európa szerte lelkes támogatást élvezne. Alábbiakban a beszéd szabad fordítása:
„Nagyon jó dolog, hogy léteznek sárga franciák, feketék, vagy barnák. Ez azt bizonyítja, hogy Franciaország nyitott minden faj számára és egy világegyetemes szemlélettel rendelkezik. Viszont ez csak egy feltétellel lehetséges: hogy ők a lakosság egy csekély hányadát képezzék. Ha ez nem így lenne, azt jelentené, hogy Franciaország már nem lehetne Franciaország. Mindenekelőtt mi egy európai fehérbőrű népcsoport tagjai vagyunk, akiknek gyökerei a görög-latin kultúra alapjaiból erednek és keresztény a vallásuk.
Ne gyertek nekem gyermekmesékkel! Muzulmánok? Jártatok ott, hogy lássátok őket? Láttátok őket turbánjaikkal és burnuszaikkal? Teljesen nyilvánvaló, hogy azok nem franciák! Azok, akik az integrációt propagálják, kolibri eszük van, még ha nagy tudósoknak is hiszik magukat.
Próbáljátok integrálni az olajat az ecettel, öntsétek össze egy üvegbe, aztán rázzátok jól össze és mégis egy idő elteltével ismét szét válnak. Az arabok, azok arabok, a franciák pedig franciák. Valóban azt hiszitek, hogy Franciaország népessége magába tudna szívni tízmillió muzulmánt, akik holnap már húszan lesznek és holnapután negyvenen? Ha most megvalósítjuk Algéria Franciaországhoz való integrációját, ha Algéria minden arabja és berbere franciának fog számítani, hogyan fogjuk tudni megakadályozni őket abban, hogy ne jöjjenek a kontinentális Franciaországba, ahol sokkal magasabb az életszínvonal?
Szülőfalvam mostani neve Colombey-A-Két-Templomnál, hamarosan Colombey-A-Két-Mecsetnél lenne…” Itt az eredeti francia nyelvű szöveg:
>> « C’est très bien qu’il y ait des Français jaunes, des Français noirs, des Français bruns.
>> Ils montrent que la France est ouverte à toutes les races et qu’elle a une vocation universelle. Mais à condition qu’ils restent une petite minorité. Sinon, la France ne serait plus la France . Nous sommes quand même avant tout un peuple européen de race blanche, de culture grecque et latine et de religion chrétienne.
>> Qu’on ne se raconte pas d’histoire ! Les musulmans, vous êtes allés les voir ? Vous les avez regardés avec leurs turbans et leurs djellabas ? Vous voyez bien que ce ne sont pas des Français. Ceux qui prônent l’intégration ont une cervelle de colibri, même s’ils sont très savants. Essayez d’intégrer de l’huile et du vinaigre. Agitez la bouteille. Au bout d’un moment, ils se sépareront de nouveau. Les Arabes sont des Arabes, les Français sont des Français. Vous croyez que le corps français peut absorber dix millions de musulmans, qui demain seront vingt millions et après-demain quarante ? Si nous faisions l’intégration, si tous les Arabes et les Berbères d’Algérie étaient considérés comme Français, comment les empêcherez-vous de venir s’installer en métropole, alors que le niveau de vie y est tellement plus élevé ? Mon village ne s’appellerait plus Colombey-les-Deux-Églises, mais Colombey-les-Deux-Mosquées..
CHARLES DE GAULLE

(B-R olvasó. Köszönjük neki.)
A görögországi Korinthosz migránstáborában tegnap lázadás tört ki. Megorrintották ugyanis a migránsok, hogy nem akarják őket továbbengedni Európa felé, hanem visszatoloncolni szándékozzák őket Törökországba.
Emiatt tört ki a ramazuri. Vagy harminc kanmuszlim gyújtogatni kezdte a szálláshely matracait, a biztonságiakat pedig kövekkel dobálták.
A fölfordulásnak a hatóságok viszonylag gyorsan véget vetettek. A tüzeket eloltották, a fölforgatók meg sebeiket nyalogatva várják a menetparancsot.

Szíria

Szíriában a terrorbandák sírva nosztalgiázhatnak akár az egy esztendővel ezelőtti, boldog zavartalan gyilkolászással köszöntött újesztendei murikra. Nagyot változott azóta a helyzet. Ráadásul tegnap a szír kormányhadsereg ott folytatta az újesztendőt, ahol abbahagyta az óévet! Bősz latorirtással.
Homsz tartományban a “Dzshabhat en Nusra” latorjai nyögik a kormánycsapatok és a szövetséges milíciák folytatódó féregirtó műveleteit.
Hama provinciában Ramlától nem messze egy banditafészket pusztítottak el a kormánykatonák, míg Maartik település mellett egy tíz terepjáróból álló latorkonvojt semmisítettek meg, a hozzá tartozó nem csekély számú banditaegyeddel együtt.
Aleppo tartományban a szír kormányerők is már modern technikát alkalmaznak. “Távirányított” rajtaütésben irtották tegnap a dzsihadistákat. Fölöttébb fényes eredménnyel. A rajtaütést egyetlen pribék sem élte túl. Pedig hatvannál többen voltak. Négy tankjuk is leolvadt, meg egy csomó autójuk pusztult el.
A tartomány északi részén Tel Mseybin, Azzaz és al-Bab
Daraa tartományban a szír légierő intézett el egy latorbandát Sheikh Miskin település mellett. Itt legalább ötven sátánfajzat lett kinyújtóztatva.
Kelet-Gutut aknavetővel lőtték a “Jaish al-Islam” martalócai tegnap. Rossz ötlet volt, mert a kormánycsapatok keresték őket. A lövöldözésre föl is figyeltek. Oda is csaptak rendesen.
http://www.balrad.com/2016/01/03/sziria-28/

2016. január 2., szombat

Vihar készül – az amerikai évszázad véget ért

A nyugati szellemi elitnek nincs rálátása arra az erőközpontra, ami többek közt Oroszország cselekedeteit is meghatározza. Washington hiányt szenved szakértői gárda terén, emiatt többé nem értik, nem képesek előre jelezni a felemelkedő hatalmi pólusok lépéseit.
A Washington Post értékelésében arra hívta fel a figyelmet, hogy mára számos amerikai tisztviselő elismerni; az Egyesült Államok hatalmi struktúrája többé nem képes előre jelezni Oroszország lépéseit, emiatt Moszkva külpolitikai stratégiája fokozott nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az Egyesült Államok számára. Az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok már nem rendelkeznek kellően kiterjedt szakértői gárdával ahhoz, hogy globális szinten felvegyék a versenyt egy felemelkedő világhatalommal – jelen helyzetben Oroszországgal, és több, az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok képességhiányait kihasználni kezdő térségi hatalmi pólussal. A lap emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a hidegháború idején még magasan képzett specialisták sokaságát foglalkoztatta a Szovjetunió lépéseinek előrejelzésére, és ezek a szakemberek közvetlen kapcsolatban álltak a legmagasabb amerikai döntéshozói szinttel. A szerző ezzel kontrasztot vonva kijelenti, hogy ma tömeges oktatásban végzett, futószalagról érkezett fiatalok sokaságát foglalkoztatják (a publicista a loser – azaz vesztes – szót használta), akik nem képesek közvetlen befolyást gyakorolni a külpolitikára. A szakértőhiány eredményeként pedig az Egyesült Államok képtelen előre jelezni, valószínűsíteni Oroszország várható lépéseit, és ez a visszásság az utóbbi néhány év eseménysorozata kapcsán látványos méreteket öltött.
John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke a Washington Postnak nyilatkozva maga is elismerte ezt a tényt. A szenátor úgy fogalmazott, hogy “minden egyes fordulaton meg kellett lepődnünk. Meglepődtünk, amikor bevonultak a Krím-félszigetre, és meglepődtünk, amikor megindultak Szíriában.” A szerző a szakértői gárda hiányát a posztszovjet országokkal folytatott kulturális csereprogramok leállítására vezette vissza, ami lehetetlenné tette, hogy a fiatal szakértők kellő megértéssel rendelkezzenek a másik nagyhatalom kultúráját illetően. Emellett indokként említette az egyetemeken az idegen nyelvű kurzusok finanszírozásának csökkentését, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai egyetemek ne tudjanak kiképezni olyan szakértőket, akik kellően átfogó és mély megértéshez képesek jutni saját szakterületükön. A leépülés eredményeként az Egyesült Államok nem tudott összeállítani egy megfelelő létszámú és minőségű, “Oroszország-szakértőkből” álló gárdát. A folyamat közepette az amerikai külpolitikai irány maga is nehezítette a szakértők képzését, hiszen a mind ellenségesebbé váló viszony felszámolta a kiterjedt kulturális csereprogramok működtetésének lehetőségét – az ellenséges viszony miatt a fiatal amerikai szakértők számára közel lehetetlenné vált, hogy huzamosabb ideig Oroszországban tartózkodjanak.
Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete a Washington Postnak nyilatkozva kijelentette; “20 évvel ezelőtt hibát követtünk el azzal, hogy Oroszországot gyenge, hanyatló hatalomnak gondoltuk.” A diplomata szerint az vitatható, hogy Oroszország középhatalom vagy nagyhatalmi státuszú ország-e, ellenben az amerikai szakértők azzal kellett volna számoljanak, hogy súlyos válság idején is a világ 10 legnagyobb gazdasága közt van, a világ egyik legnagyobb atomhatalma, és Putyin intenzív befektetéseinek köszönhetően a világ legerősebb katonai hatalmainak egyikévé vált. “Ezek a trendek nem is változnak meg a következő 20-30 évben.” McFaul eközben elismerte, hogy Oroszország a globális információs térben is többnyire váratlan lépéseket tesz, amit az amerikai szakértők szintén képtelenek előre jelezni.
Egy másik amerikai lap, a Washington Times hasábjain december végén megjelent publicisztika szintén arról árulkodik, hogy az amerikai szakértőket meglepetésként érte Oroszország betörése a globális médiapiacra. A szerző kijelentette, hogy Oroszország újraszervezte és fokozta a nemzetközi propagandát – elmondása szerint olyan hatékonysággal, hogy az Egyesült Államok tétlenül nézi, amint vereséget mérnek rá egy nem várt információs villámháborúban. Ennek részeként a Russia Today előretörését említi, ami elmondása szerint nemcsak néhány év alatt a BBC globális vetélytársává vált, de mostanra 100 nemzet több mint 700 millió tagjához ér el, miközben a nézők a Fox News megszokott stílusához hasonló adást angol, arab és spanyol nyelven követhetik figyelemmel. A szerző ráadásként említi a Szputnyik hírügynökséget, ami egy évvel ezelőtt indulása óta “behatolt az amerikai társadalomba”, és – egy év leforgása alatt – több társadalmi réteg számára a fővonalú amerikai sajtó alternatívájává vált. A lapnak nyilatkozó szakértő kifejtette, hogy miközben Oroszország minőségileg magasan a hidegháború idejében tapasztalható feletti szintre fokozta a globális médiajelenlétet, az amerikai nemzetközi sajtó stagnálni látszik az elérések számában. A szakértő úgy gondolja, hogy Vlagyimir Putyin vihar szerű médiaoffenzívát indított Kelet-Európa, Közép-Európa és Dél-Amerika ellen, amit a nyugati sajtó nem tud ellensúlyozni, mert valamennyi régióban és széles társadalmi rétegek körében elveszítette hitelességét.
Az amerikaiak következetesen a propaganda-kiadások fokozásával akarják ellensúlyozni a látványos sikertelenséget, pedig rendre olyan sajtóorgánumaik mutatnak visszaesést, melyek dollármilliókból újságírók százait foglalkoztatják, valós idejű hírközvetítést folytatnak, és általuk a hitelesség szándékával felmutatott szakértőket szólaltatnak meg. Ugyanakkor, a globális médiapiac átrendeződése nem vezethető vissza egyszerű anyagi tényezőkre; amennyiben lehetőségük van rá, az emberek olyan sajtóorgánumokat követnek figyelemmel, melyek szellemisége közel áll a sajátjukhoz. Az amerikai hegemónia központú világrend megbomlásával, a további hatalmi pólusok felemelkedésével Washington többé nem tudja megakadályozni, hogy más hatalmi pólusok kivívják jelenlétüket a globális hírközlésben. A multipoláris világrend kialakulásának részeként a globális információs tér többpólusúvá válásának lehetünk szemtanúi. Az amerikai hegemónia által igazgatott “új világrend” megbomlott. Megkezdődött a világ egyensúlyi állapot felé elmozdulása, – s mert ez a rend lényegét tekintve természetellenes volt, létének alapja volt a képmutatás és a valóság kizárása, az új egyensúlyi állapot szükségképpen kaotikus, az állóvizet erőszakkal fenntartók számára pedig vihar-szerű változás.


http://www.hidfo.ru/2016/01/vihar-keszul-az-amerikai-evszazad-veget-ert/

Pénzügyi szolgáltató lett a MÁV!

Megmagyarázza a MÁV, miért nőtt vezetőinek béralapja két és félszeresére

máv
A MÁV-nál is érzik a felháborodást, ami a társaság vezetőinek béremelése miatt tört ki a társaságnál, ezért az MTI-n kiadott közleményben magyarázzák el, mi is a helyzet a vezetői bérekkel. Először azt hangsúlyozzák, hogy vezetőik béralapja egy kormányrendelet miatt ugrott két és félszeresére. Utána gyorsan rátérnek arra, hogy az egyszerű alkalmazottak is jól jártak. Ilyen jól:
1. MÁV-csoportnál a vállalat vezető állású munkatársai nem vettek fel sem prémiumot, sem jutalmat az év végén, miközben a többiek félhavi alapbérnyi bónuszt kaptak karácsony előtt, ami 4,2 százalékos bérfejlesztésnek felel meg.
2. Ezen felül 2016-ban jön egy 0,5 százalékos differenciált bérfejlesztés, illetve a jelenlegi 2 százalékon felül az alapbér további 0,5 százalékának megfelelő mértékű nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítés.
3. Ezen felül a vezetőség támogatja a vasutas életpályamodell kialakítását, és a munkavállalók jövedelmi helyzetének javítását a fluktuáció csökkentése és a munkaerő-állomány megtartása érdekében.
ha
Ez a vasúti dolgozók képzésében, és kedvező munkába-állítási feltételekben nyilvánul meg.
Hogy miről nem szól a terjedelmes közlemény? Az eredeti problémáról: sokan sérelmezték, hogy a MÁV-ot -több nagyvállalattal együtt – egy kormányrendelet átsorolta a “pénzügyi szolgáltató” kategóriába, ezzel kétmillió forintról ötmillióra emelte a vezetők maximális alapbérét.
pü
(index)
Bal-Rad komm: “…a MÁV-ot -több nagyvállalattal együtt – egy kormányrendelet átsorolta a “pénzügyi szolgáltató” kategóriába…”
-Ez viszont mindent megmagyaráz! Hogy értsük: pénzügyi szolgáltató pl. a “Provident”! Vagy a “Quaestor”! És ez jó! A MÁV vezéreknek. Akik havi alapapanázsa így két és félszeresére NŐTT! Kétmillióról ötmillióra.
A VASUTASOK BÉRE viszont 6,7 százalékkal! Nyolcvanezer nettoról 85360 forintra! Plusz az ÉLETPÁLYAMODELL KIALAKÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA!
Aki a kicsit nem becsüli…

Alvó terroristák ezrei? – egy hét múlva eldőlhet a menekültkérdés

A legutóbbi közel-keleti vereségek után az Iszlám Állam Európát szeretné csatatérré változtatni – állítja az egyik legtekintélyesebb német lap. Ehhez ezerszám létező alvó terroristák szolgáltatnának segédkezet. Vagy nem? A német politikusoknak is sok közük lehet ehhez, mert egy hét múlva nagy esemény jön.
terr
Január 8-9-én a német nagykoalíció túlnyomó részét – és Angela Merkel kancellár asszonyt – adó CDU pártnapokat tart, talán ezért is aktivizálódtak mostanában igen erősen a német közvéleményben és a menekültkérdésben. A németeket mindenesetre az ünnepek alatt is nagyon aktívan foglalkoztatja a menekültkérdés – és persze sok függ tőlük.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung január másodikai vezércikke szerint „a közel-keleti kudarcok után az Iszlám Állam Európát szeretné hadszíntérré tenni”. „Ennek érdekében több ezer alvó harcosra tud visszanyúlni” – írják. A lap a „Dabiq“ nevű dzsihádista, keresztény-ellenes oldalra hivatkozik, amelyet már ugyan nem sikerült elérnünk tegnap délután, de sok más oldal is említi. Állítólag Róma, a Vatikán és a kereszténység lenne a célkeresztben.
terr
A menekültkérdés miatt elég sok népszerűséget veszítő CDU (Keresztény-Demokrata Unió) az utóbbi időben nagyon aktív. Karácsony alkalmából például azzal sokkolták a német közvéleményt, hogy nem szeretnének több olyan menekültet befogadni, akiknek nincsenek hivatalos papírjaik (azonosító okirataik).
Állításuk szerint ez épp a menekültek érdekében történne, akik így sokkal kevésbé lennének kitéve az embercsempészeknek. Nagyon nem világos, hogy mi lenne a papírok nélkül érkezőkkel, hagynák-e őket a német határok előtt megfagyni? Az ellenzéknek persze ez egy magasra feladott labda.
Csak napokkal korábban azzal is fenyegetőztek a CDU-nál, hogy a menekültkérdésben külön utakon járó Magyarországtól, Lengyelországtól megvonnák az EU-s támogatások egy részét – hogy miért is, erről itt írtunk. De arról is volt szó, hogy a németórákat vagy az „integrációs órákat” kihagyó menekültektől megvonnák a szociális támogatásokat, vagy azok egy részét.
Pro és kontra – a CSU (a CDU testvérpártja) nemrég azt is követelte, hogy az úgynevezett “gyűlöletüzeneteket” (“Hassbotschaften”, magyarul inkább gyűlöletbeszédet) minél előbb irtsák ki a közbeszédből – lehetőleg még mielőbb a nyilvánosság elé kerülnének. Vagyis, mielőtt egyáltalán valaki is tudna róluk.
(privatbankar)
Bal-Rad komm: “…A német politikusoknak is sok közük lehet ehhez, mert egy hét múlva nagy esemény jön…”
-Ha jön nagy esemény az nem biztos hogy egy hét múlva következik be, az sem biztos hogy a német politikusoknak sok közük lesz hozzá, viszont az biztos a német politikusokon-elsősorban is Bundesmuttin-múlt, hogy bármi is bekövetkezett/bekövetkezhet.
A német politika már csak kulloghat az események után, és ez mindenképpen meghatározza mozgásterüket-intézkedéseiket. Többezer-már Európában rejtőzködő-mindenre elszánt dzsihadistával a hátuk mögött a német politika már nem tehet meg bármit. Mint ahogyan a többi “közös piaci” ország sem!
MÁR MINDENKÉPPEN TOLERÁLNIUK KELL A MUSZLIM AKARATOT!