2015. július 8., szerda

Egy csapásra eltűnhetnek a létminimum alatt élők milliói

Szociológusok nem látnak kivetnivalót abban, hogy a statisztikai hivatal módszertant vált, és 2015-től másképp számolja a létminimum értékét. Sokkal nagyobb gond, hogy 2011-től nem publikálja, mennyien élnek valójában a küszöbérték alatt. A régi módszertant már 1984 óta használjuk, ezért kár lenne kidobni. Ma még úgy tudjuk, hogy a magyar családok 40 százaléka a létminimum alatt él, de egy új számítási módszerrel máris 14,6 százalékra csökkenne a számuk.
A KSH átdolgozza a létminimum értékének számítási módszertanát. Azt még nem tudni, hogy milyen adatok jelennek meg jövőre, de logikus lenne, ha Magyarország is az európai uniós sztenderdekhez igazodna. Ha így lenne, akkor egy csapásra 14,6 százalékra csökkenhet a létminimum alatt élő háztartások száma a jelenlegi 40 százalék körüli értékről. Mármint a kimutatásokban.
Létminimum alatt élő családok aránya a jelenlegi módszertan szerint (kék) és a mediánjövedelem 60 százalékával számolva (zöld)
stat
Forrás: Infogram
A létminimum már egy jó élet
A KSH szerint sokan tévesen használták a számokat, és úgy állították be őket, mintha a legszegényebb családok számát adná meg, akiknek már ételre sem telik.
Ezzel szemben az 1984 óta létező és létminimum néven publikált összeg
a szükségletek minimális, társadalmilag még éppen elfogadható szintjét számszerűsíti.
játék
Már a szórakozásnak és a kultúrának is bele kellene férnie a létminimumba
A definíció szerint tehát a létminimum elég az alapvető szükségletekre. Ezekbe a szükségletekbe pedig már a kultúra és a szórakozás is belefér, még ha szerény szinten is.
Nem éheznek ennyien
Nem arról van tehát szó, hogy a létminimum alatt élő családok ne tudnák megvenni az alapvető élelmiszereket, és éheznének – érvel a KSH. Szerintük az elnevezés megtévesztő, ezért váltani kell. Ezzel a statisztikusok és a szociológusok sem vitáznak, hiszen az európai országok is másképp számolnak, érdemes lehet átállni a közös módszertanra. Katona Tamás – aki korábban a KSH elnöke, 2010-ig pedig a Pénzügyminisztérium államtitkára is volt – úgy véli, hogy nem a módszertani váltással van gond, hanem azzal, hogy a hivatal nem publikál minden adatot.
Nem tudjuk például 2011 óta azt sem, hány háztartás él a jelenleg még létminimumnak nevezett összegnél kevesebből havonta.
ksta
A jelenlegi magyar létminimum értékei különböző méretű háztartások esetén
Forrás: KSH
Mire elég?
Jelenlegi számítások során a KSH egy átlagos élelmiszerkosárból indul ki. Nagyon leegyszerűsítve a módszer lényege, hogy ezt az élelmiszerkosarat az országra jellemző fogyasztási arány alapján felszorozzák, hogy megsaccolják a fentiek szerint definiált szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzösszeget. Egy átlagos családnak, amely 2 felnőttből és 2 gyerekből áll, ezek szerint 253 318 forint kell egy hónapban, hogy a létminimumon éljen, vagyis kielégítse minden szükségletét egy szerény szinten. Ebbe beletartozik az étkezés, lakhatás, kultúra és minimális szórakozás.
A KSH nem publikál
A KSH 2011 óta nem publikálja, hogy hány család él a létminimum alatt, a mostani jelentésben azt írják, hogy az elmúlt években a háztartások 40 százaléka körül ingadozott a létminimum alatti jövedelemmel rendelkezők aránya.
Kérdésünkre a hivatal megerősítette, hogy ez a létminimum alatt élő háztartások arányát jelenti.
Egy átlagos család nincs messze a létminimumtól
Az eddig alkalmazott módszerrel az átlagos fogyasztási és kiadási szerkezetű háztartásokhoz nagyon közel esnek azok, amelyek már a létminimum alatti csoportba tartoznak – olvasható a KSH jelentésében. Ez azt jelentheti, hogy ez a mutató nem alkalmas itthon a szegénység vizsgálatára, hiszen az átlagos családok sem élnek jobban, vagyis egy átlagos magyar család épphogy csak minimálisan tudja kielégíteni a szükségleteit.
fogat
Túl sokan élnek a létminimum környékén. Ez nem egyenlő a szegénységgel
A konkrét szegénységet viszont nem így érdemes vizsgálni, érvelnek a szociológusok, hanem a leghátrányosabb helyzetűeket kell megtalálni. Az Európai Unió szegénységre és kirekesztődésre vonatkozó összehasonlításaiban a jövedelmi alapú, relatív megközelítés az elfogadott. Valószínűsíthető, hogy ehhez a számítási módszerhez fog közeledni a KSH is.
Ennek a módszernek az a lényege, hogy az ország mediánjövedelmének 60 százalékában határozták meg a jövedelmi szegénység küszöbértékét. Ez 2013-ban Magyarországon egy fogyasztási egységre számítva 67 747 forint/hó volt. Ennél alacsonyabb jövedelemből a népesség 14,6 százaléka élt 2014-ben, ami lényegesen kevesebb, mint a jelenlegi létminimummal számolt 40 százalék. Bár növekedést mutat a 2013-as 14,3 százalékhoz képest.
szsta
Az országos mediánjövedelem 60 százalékánál kevesebből élő háztartások aránya 2013-ban
Forrás: Eurostat
Kolosi Tamás, a Tárki alapítója és elnöke szerint nem szerencsés a jelenlegi mutatót kiemelni a szegénység vizsgálatakor. Nemzetközi gyakorlatban is gyakoribb a mediánjövedelemhez kötött szegénységi mutató.
Mi a medián?
A medián a helyzeti középértéket jelenti. Vagyis azt a számot, amit egy növekvő számsor közepén találunk. Például egy 5 fős országban, ahol sorra 50, 70, 130, 200, 620 ezer forintot keresnek, 130 ezer forint lesz a mediánkereset.
A jelenlegi mutató elnevezése semmiképp sem szerencsés, véli Kolosi Tamás.
Ezzel együtt sem állunk majd jól
Drasztikusan csökkenne tehát a létminimum alatt élők száma Magyarországon, ha áttérnénk az uniós módszerre. Ráadásul nemzetközi összehasonlításban Ausztriával kerülnénk egy szintre.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy utolértük a Nyugatot. Ennek belátásához pedig elég csak ránézni a mediánjövedelmekre. Ezekhez képest mérheti majd később a létminimumot a KSH, ha hasonló módszerre áll át.
még
Egyes országokra jellemző mediánjövedelmi adatok
Forrás: Eurostat
A szegénységet több mutatószámmal mérhetjük. Egyik sem tökéletes, de mindegyik használható a megfelelő magyarázattal kiegészítve. Nemzetközi gyakorlatban a fentiek mellett még számos mutatószámmal dolgoznak.
Az Eurostat jelentése szerint Magyarország egyikben sem szerepel fényesen. A lakosság több mint 33 százaléka van kitéve a szociális kirekesztésnek, a gyerekek esetében ez a mutató még magasabb, több mint 40 százalék. A háztartások 12,6 százalékában rendkívül alacsony a munkaintenzitás. Ezeken a számokon nem változtat az sem, hogy jövőre papíron talán milliókkal lesz kevesebb a létminimum alatt élő Magyarországon.
(origo)

2015. július 7., kedd

Ismét befogadjuk a Nyugatról visszaküldött menekülteket

Magyarország még hétfőn arról értesítette európai partnereit és az intézményeket, hogy mostantól újra kész fogadni a nála nyilvántartásba vett, de más uniós tagállamokba távozott menedékkérőket – írja a BruxInfo.
Körülbelül két hét szünet után Magyarország ismét kész a más tagállamok által visszaküldött menedékkérő fogadására. A BruxInfo értesülései szerint erről tájékoztatta a kormány hétfőn az európai partnereket és az intézményeket.
A kormány június végén az erre létrehozott hivatalos csatornákon keresztül kérte a többi uniós tagállamtól (összesen vagy 11 ország érintett) a dublini transzferek ideiglenesen történő leállítását. Budapest technikai problémákra, közelebbről az ország déli határain kialakult rendkívül nehéz menekülthelyzetre hivatkozva kérte partnereitől, hogy átmenetileg tekintsenek el a Magyarországon regisztrált menedékkérők visszaküldésétől. Szakértők szerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) nem volt elég embere a szállítmányok fogadására és elegendő hely sem volt az elhelyezésükre.
Egy, később a kormány által kommunikációs hibának nevezett malőr miatt kezdetben az terjedt el Európában, hogy Budapest egyoldalúan felfüggesztette a dublini menekültügyi rendszer alkalmazását, amire az uniós jog alapján nincs lehetőség. Később tisztázódott, hogy csak az uniós partnerektől, elsősorban Németországtól és Ausztriától kértek türelmet.
Hazai szakértők szerint Magyarország kapacitásai jelenleg csak 2500 menedékkérő fogadására alkalmasak. Ehhez képest becslések szerint a Magyarországon tartózkodó menedékkérők száma eléri a 4200 főt.
Hazánk az előzetes jelzések alapján attól tart, hogy más tagállamok akár 16 ezer menedékkérőt is visszaküldhetnek hozzánk a következő hónapokban.
A portál úgy tudja, hogy az Európai Bizottság rövidesen tényfeltáró missziót küld Magyarországra a menekültügyi helyzet felmérésére.
A dublini szabályok értelmében a menedékkérőket abban az országban kell nyilvántartásba venni és ujjlenyomatot venni tőlük, ahol először léptek az Európai Unió területére. A menedékkérőket más országokban – ha közben távoztak – ez alapján beazonosíthatják és visszaküldhetik abba a tagállamba, ahol regisztrálták őket. A dublini rendszer azonban ezer sebből vérzik, hiszen a jelenlegihez hasonló tömeges népvándorlás esetén ezek a szabályok azokat az országokat sújtják, ahol a menedékkérők elsőként léptek be az EU területére. Magyarország ráadásul a görög migrációs rendszer működésképtelensége miatt zömében olyan szíriai, afgán és máshonnan érkező menekülteket kell regisztrálnia, akik nem nálunk léptek be először az EU területére.
Az Európai Bizottság 2016-ra ígéri a dublini rendszer felülvizsgálatát.
(napi)

Oroszországba vándorol a szaúdi tőke

A Közvetlen Orosz Befektetési Alap és a Szaúdi Köz-befektetési Alap megállapodott arról, hogy összesen 565 milliárd rubel értékben új befektetéseket kezd Oroszországban, és lefektetik egy új nemzetközi együttműködés alapjait.
Kirill Dmitrijev, az orosz befektetési alap vezetője a Ria Novosztyinak nyilatkozva elmondta, hogy a szaúdi befektetőkkel kötött megállapodás egy hosszú távú együttműködés megalapozását jelenti, melynek részeként nem csak Oroszországba hozzák a szaúdi tőkét, de folyamatosan vizsgálják annak lehetőségét, hogy a világ más országaiban milyen téren tudnak tovább közös befektetéseket intézni.
Dmitrijev nyilatkozata szerint a szaúdi alap első lépésként 565 milliárd rubel értékben fog befektetéseket kezdeni Oroszországban, amit 4-5 év leforgása alatt tesznek meg, az első tranzakcióra azonban már 2-3 hónapon beül sor kerül. Az alaphoz később csatlakoznak befektetők az Egyesült Arab Emírségekből is. A tervek szerint a szaúdiak még idén 10 különböző közös projektben fognak részt venni, elsősorban a mezőgazdaság, gyógyászat, logisztika és ingatlanpiac terén. Dmitrijev elmondása szerint ez az eddigi legnagyobb együttműködés, amivel az orosz befektetési alap külföldi befektetőket hoz az országba. Az alap korábban mintegy 320 milliárd rubel értékben kötött hasonló megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel.
Az orosz befektetési alap vezetője szerint a szaúdiak hosszú távú stratégiai együttműködésben érdekeltek, és a közeljövőben újabb megállapodások köttetnek majd. Alekszandr Ivlev befektetési szakértő szerint ez jelentős mértékben stabilizálhatja az orosz piacot még a jelenlegi, geopolitikailag igen nehéz helyzetben is.
A szaúdiak elsősorban olyan téren fognak befektetéseket intézni, ami az orosz kormány számára is prioritás. Ennek részeként a szaúdi befektetők pénzéből olyan projekteket valósítanak meg, melynek eredményeként javul az egészségügy helyzete, csökkennek az élelmiszerárak, és hosszú távon jelenleg igen drága gyógyszerek is megfizethetőbbé válnak. A két kormány ezen felül tervez befektetéseket a high-tech iparág támogatására és kiterjedt infrastruktúra projektek megvalósítására is.
Miközben a szaúdi vagyonok olyan helyre vándorolnak, ami az orosz kormány számára is prioritás, ez a jelentős tőkemozgás kiterjedt változások előszelét jelenti Szaúd-Arábia részéről. Az új együttműködés ugyanis azt jelenti, hogy a szaúdi elit nem valamilyen nyugati országban tárolja magánvagyonait, hanem olyan helyen kamatoztatja azt, ahol a nyugati elitnek nincs döntési vagy beavatkozási képessége (pl. nem tudják lefoglalni). Ez az ország külpolitikájának radikális és tartós változását vetíti előre – olyan változásokat, ami miatt szaúdi pénzembereknek már veszélyes lenne nyugati országokban tárolniuk magánvagyonuk nagy részét. Az ehhez hasonló együttműködések olyan változást vetítenek előre a térségi politikában, ahol a szaúdi elit várhatóan egyre több téren fog nyíltan szembemenni az amerikai külpolitikai törekvésekkel, emiatt szükségessé vált vagyonaik egy részének átmentése a rivális nagyhatalom pénzügyi központjaiba.


http://hidfo.ru/2015/07/oroszorszagba-vandorol-a-szaudi-toke/

Piketty: A németek ne prédikáljanak, soha nem fizették vissza az adósságaikat!

Zseniális interjúban mutatott rá a sztárközgazdász, Thomas Piketty a németek történelmi feledékenységére a görög tragédia kapcsán. Átfogó európai adósságrendezés kell, különben szétesik az unió.
Stockholm, 2015. január 1. 2014. június 30-i kép Thomas Piketty francia közgazdászról Stockholmban. Piketty, akinek a gazdagságról és egyenlőtlenségekről írt könyve nemzetközi eladási listákat is vezetett, 2015. január 1-jén bejelentette: nem fogadja el a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Becsületrendet. A 44 éves közgazdász azt mondta, azért utasítja el a jelölést, mert álláspontja szerint nem a kormányoknak kellene megmondaniuk, ki méltó a kitüntetésekre és ki nem. Szerinte a kormánynak inkább a gazdasági növekedéssel kellene foglalkozni. (MTI/EPA/Pontus Lundahl)
Stockholm, 2015. január 1.
2014. június 30-i kép Thomas Piketty francia közgazdászról Stockholmban. Piketty, akinek a gazdagságról és egyenlőtlenségekről írt könyve nemzetközi eladási listákat is vezetett, 2015. január 1-jén bejelentette: nem fogadja el a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Becsületrendet. A 44 éves közgazdász azt mondta, azért utasítja el a jelölést, mert álláspontja szerint nem a kormányoknak kellene megmondaniuk, ki méltó a kitüntetésekre és ki nem. Szerinte a kormánynak inkább a gazdasági növekedéssel kellene foglalkozni. (MTI/EPA/Pontus Lundahl)
A világ bonyolultabb a „nincs ingyenebéd” neoliberális mantrájánál: a sarokba szorított görögök érdekében olyan kiváló – egyébként más-más iskolákat képviselő – közgazdászok szólaltak meg az elmúlt napokban, mint Joseph Stiglitz, a Világbank korábbi vezető közgazdásza, a Nobel-díjas Paul Krugman és most Thomas Piketty, akinek A tőke a 21. században című tavalyi könyve eladási rekordokat döntött a nyugati világban.
Piketty a Die Zeitnek adott interjúban arra figyelmeztette a németeket, hogy engesztelhetetlenségük a görögök ügyében szétveri az egész Európai Uniót, és hogy elfelejtették a saját történelmüket.
„Amikor azt hallom, hogy a németek szigorú morális álláspontot képviselnek az adósságok ügyében, és szilárdan hisznek benne, hogy minden tartozást vissza kell fizetni, eszembe jut: ez egy vicc! Németország az, amelyik soha nem fizette vissza az adósságait! Nincsenek abban a helyzetben, hogy másokat kioktassanak.”
És valóban. A németek nagyon büszkék rá, hogy szembenéztek a történelmükkel, de úgy látszik, lényeges elemeiről teljesen megfeledkeztek. Piketty emlékeztet rá, hogy a német államadósság 1945-ben elérte a GDP 200%-át, 1953-ban viszont a londoni egyezménynek köszönhetően elengedték a 60%-át, és a belső adósságállományt átstrukturálták. Ennek köszönhető, hogy az 50-es évek közepétől beindult a német gazdasági csoda, és a szétvert, eladósodott ország újra Európa motorja lett.
Mindez nem változtat a tényen: Németország soha nem fizette ki sem az első világháborús jóvátételt a franciák felé, sem a két világháború közötti időszakban felvett hiteleit. És nagyon jó, hogy nem fizette ki, mert különben nem tudott volna talpra állni.
„Ha azt mondtuk volna a németeknek az 50-es években, hogy nem ismertétek be a tévedéseiteket, még ma is fizethetnétek az akkori hiteleiteket. Szerencsére, intelligensebbek voltunk ennél”, mondja a francia Piketty.
A történelemlecke üzenete egyértelmű: a németeknek be kellene látniuk, hogy a görög államadósság egy részének elengedése nélkül Görögország soha nem tud talpra állni, és ha egy országot a kilábalás reménye nélkül örökös adósrabszolgaságra kényszerítenek, abból a történelem tanúsága szerint nagy bajok származnak. Az első világháború után ezt tették a németekkel is a versailles-i békében rájuk rótt jóvátétellel, ami fontos szerepet játszott a nácizmus hatalomra jutásában. A második világháború utáni rendezés már bölcsebb volt:
„Európát az adósság-elengedésre és a jövőbe való befektetésre alapozták. Nem a végtelenségig tartó bűnhődésre. Emlékeznünk kell erre”, mondja Piketty.
Különben az Európai Unió középtávon rámegy a görög betegség félrekezelésére:
„Ha elkezdünk országokat kirugdosni [az unióból], az eurozóna mai bizalmi válsága súlyosbodni fog. A pénzpiacok azonnal a sorban következő ország ellen fordulnak.”
A görögökön tehát nem romantikus, szentimentális érzékenykedésből kellene segíteni, hanem azért, mert végső soron mindenkinek ez az érdeke.
Sőt, Piketty ennél is messzebbre megy, és azt mondja, hogy össze kell hívni egy nagy konferenciát, ahol az egész európai adósságkrízist rendezik, mert nemcsak Görögországot fenyegeti súlyos adósságválság, hanem más államokat is.
„Akik ma ki akarják zárni a görögöket az euróövezetből, a történelem szemétdombján fogják végezni”, mondja Piketty.
Elég egyértelmű, hogy a szavait kinek címezte: Angela Merkel kancellárnak, a görögökkel szembeni engesztelhetetlenség nagyasszonyának.
(válasz)

Tegnap eltörölték a svájci frank euróval szembeni árfolyamküszöbét

Sokan katasztrófát emlegetnek, a független szakértők jelentős része azt sem tudja, hogyan születhetett ilyen átgondolatlan döntés, s nem kevesen a globális pénzügyi rendszer összeomlásának egyre jelentősebb esélyeit latolgatják.

A svájci jegybank kedden úgy döntött, hogy szabadjára engedi a szellemet, lesz ami lesz. Zsiday Viktor, befektetési szakértő szerint olyan mértékben maradtak nyitva a kapuk a spekulációs lehetőségek előtt, hogy innentől kezdve senki nem lesz képes megállítani a spekulánsok működését. Ennek köszönhetően előfordulhat, hogy a frank és az euró értéke naponta ingadozhat majd 30-40%-okat is, ami katasztrófához vezethet.

A döntés után a devizakereskedők máris megkezdték a játékot, ennek köszönhetően az árfolyamküszöb megszűntét követően másodpercenként változtak az árak 5-10%-kal. Persze teljes fejetlenség lett úrrá a svájci jegybank központjában.

Zsiday Viktor arról ír elemzésében, hogy a döntés hatására valószínűleg világszerte mennek majd tönkre a közeljövőben a különféle brókercégek, ráadásul teljesen értelmetlenül, hiszen a jegybank elhatározása mögött valószínűleg nem húzódik más, mint végiggondolatlanságok láncolata.

Persze az is elképzelhető, hogy egy hatalmas manipulációs összefogás rejlik a döntés hátterébe, minek köszönhetően tegnap óta szabad a frank, az euró pedig az eddigieknél is labilisabb.
Ha minden jelentős hatalommal bíró spekuláns úgy dönt, hogy részt vesz a játékban, akár országok teljes gazdasága is összedőlhet.
Jelen pillanatban úgy fest, hogy a legnagyobb játékosok kezében lehet rövid időn belül a globális pénzvilág, s nem igazán lesz mi gátat szabjon a manipulációnak.

Eddig részben összeesküvés elméletek táplálták annak kérdéskörét, hogy a frank árfolyamát mi, vagy ki befolyásolja, s miféle módszerekkel. A keddi döntés értelmében egyáltalán nem biztos, hogy elméleti síkon marad az akár egyes személyekhez köthető, manipulációs tevékenység, mely néhány telefon és ajánlat eredményeképpen tízmilliók sorsát döntheti el. Ez már nem játék.


Civil7es

A doktornő üzenete egy rokkantnak: „Remélem, minél előbb jó létre szenderül”

dokt
V. Zs. doktornő üzenete kiverte a biztosítékot a Facebookon, amikor egy rokkantnak ezt a kívánságot küldte: „Kezelésre szorul, kedves hölgyem. A természet a legjobb orvos, szelektál. Remélem, minél előbb jó létre szenderül”.
Az ominózus poszt óta hullámokban érkeztek a panaszos levelek a szerkesztőségünkbe a korhatár alatti rokkantaktól. Mivel régóta kapcsolatban állunk a szervezettel, azt kérték írjunk erről, tudja meg a világ, hogy mi folyik hazánkban a korhatár alatti rokkantak felülvizsgálata körül. Tudja meg mindenki, hogyan válnak a súlyos betegek a politikai akarat áldozatává. A sors furcsa fintora, hogy az orvosok leleplezésében éppen egy orvos kommentje segített.
Egy, a Korhatár Alatti Rokkantak Országos Szervezetének (KAROSZ) honlapján megjelent, Hová tűnt az orvosi tisztesség című cikk a komplex minősítés körüli aggályokat taglalja, és sok szó esik egyes orvosok hozzáállásáról is, konkrét példával alátámasztva az elképesztő módszert.
Sokan panaszolták el a súlyos betegek közül, hogy a felülvizsgálatuk során milyen mondvacsinált ürügyekkel és hamis szakvéleményekkel távolították el őket az ellátórendszerből. Hozzáértő orvosok, szakorvosok, munka-alkalmassági igazolásokat kiállító orvosok, orvos-szakértők, de a háziorvosok is elmondták már a betegeiknek, hogy mi folyik ellenük kormányzati parancsra. Az érintett rokkantak nem mernek megszólani az ügyben, de pontosan tudják, hogy ki van adva az ukáz az orvos-szakértőknek: jogtalanul kell visszaminősíteni a rokkantakat a felülvizsgálatokon, hogy elvehessék, vagy lecsökkenthessék a pénzellátásaikat.
Olyan orvosok is állítják ezt, akik nem mernek kiállni a megfélemlítések miatt, mert féltik az állásukat – erről írtak a hozzánk intézett panaszos leveleikben azok a rokkantak, akik megkerestek minket. Azon is elképedtek, hogy miközben a kormányprogram erre a csalásra és bűnrészességre kényszeríti a súlyos betegek ellen az orvosokat, mégis a kiszolgáltatott betegeket nevezi csalónak.
A cikk alatt rengeteg a hozzászólás, személyes tapasztalatok, sorstörténetek jelentek meg, mind-mind alátámasztva az írást. A felháborodott betegek mellett, akik személyesen megtapasztalták ezeket a szörnyűségeket, megjelent V. Zs. doktornő kendőzetlen őszinteséggel írt posztja a másik oldalon lévők, egy orvos szemszögéből nézve.
dok

A bejegyzésre folyamatosan érkeztek a megdöbbent rokkantak reakciói: véleményük szerint a doktornő az orvostársadalom nevében elismerte, hogy parancsra minősítik át a rokkantakat. A válaszolók nem sok jót kívántak a további munkájához, és habár több mint 100 komment érkezett még az ő posztjára, az oldalon többé nem jelentkezett. Egy rokkant hölgy azonban levélben, privát üzenetben kereste meg a doktornőt, alább a levelét és a választ is láthatják:
dok
A KAROSZ honlapján még mindig szerepel a doktornő kommentje, onnan pedig el lehet jutni a közösségi oldalon lévő profiljára is. Az általa megosztott cikkek és egyéb bejegyzések alapján arra lehet következtetni, hogy szélsőséges nézeteket vall pl. menekült-kérdésben is, illetve nemrégiben az ügy kapcsán nyilatkozó Toroczkai Lászlóról azt írta: “Most ő az ország első embere! FRONTVONALBAN…Minden tisztelet Toroczkai Lászlónak, amit a magyar Hazáért eddig is, és jelenleg is tett! Támogassuk őt MINDENBEN!!!!!!!”
A KAROSZ képviselői is jelezték felháborodásukat, hiszen egy orvostól etikátlan az a viselkedés, amiről V. Zs. doktornő az első bejegyzésében írt. A vallomása sokkoló az érintettek számára. A súlyos beteg korhatár alatti rokkantak nem térnek napirendre a kijelentése felett.
(hirhatar)

Elképesztő arányú veszteség Szijjártó Kereskedőházánál

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) tavaly 427 millió forintos forgalmat produkált, de közben csaknem 2,4 milliárd forintos veszteséget hozott össze.
A kereskedőházakat elvileg azért hozták létre, hogy a Szijjártó Péter által felügyelt állami külkereskedelem központjai legyenek. Először a keleti, majd a déli nyitás jegyében 2013 óta összesen 29 kereskedőházat nyitottak a világ számos országában.
Az MNKH Zrt. 2014-es mérlege szerint azonban a cég katasztrofálisan gazdálkodott. Az MSZP-s Tóth Bertalan keddi tájékoztatója szerint ötször annyi veszteséget termelt, mint amennyit forgalmazott, így valóságos pénztemetővé vált.
A zrt. mérlege szerint a veszteség azért lehetett ekkora, mert az elmúlt évben 739 millió forintot fordítottak például szakértőkre, a 90 alkalmazott bérköltsége pedig 668 millió volt.
kerh
A kereskedőház jelentős összeget költött utazásokra is, egy év alatt 86 millió ment erre a célra, de a 281 milliós hirdetési keret egymaga is több, mint a teljes forgalom fele.
Az MSZP szerint ezzel a mérleggel eljött a „redőnyhúzás ideje”, azonnal fel kell számolni a céget, amelynek egy 72 milliós kínai gyapjúszállítmány volt a legnagyobb tavalyi üzlete.
A Magyar Nemzeti Kereskedőházról már eddig is tudható volt, hogy jelentős állami pénzeket nyelt el. A Quaestor-botrány idején például az derült ki, hogy a cég alapítása után a 9 milliárd forintos tőkéje a brókercéghez került. A 100 százalék állami tulajdonban működő cég azonban néhány év alatt felélte a pénz egy részét. Idén márciusban, a Quaestor bedőlésekor már csak 3,8 milliárd forint volt meg az indulótőkéből. Szerencsére ezt az összeget az MNKH még időben, a csőd bejelentése előtti órákban kimentette Tarsoly Csaba brókercégéből.
Tízmilliárdos segítség
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. nem a veszteségeket kell nézni, hiszen több tízmilliárd forintnyi üzlet megkötéséhez segítette a magyar kis- és középvállalkozásokat. A tavalyi üzleti eredményt nagyban befolyásolta, hogy 2014-ben 20 kereskedőház nyílt világszerte, és sikeres üzleteket bonyolítottak többek közt Kínával, Oroszországgal, Szerbiával, Azerbajdzsánnal és Vietnammal is, mely ügyletek gyapjúexportot, szivattyúkivitelt és vegyes élelmiszerportfoliók külpiacra juttatását jelentik elsősorban.
Az MNKH állami feladatot lát el, szolgáltat, eredményessége nem csak a saját számain mérhető le, hanem az általa segített magyar vállalkozások külpiacokon elért sikerein is.
Példaként említendők a Dél-Koreába és Kazahsztánba szervezett miniszterelnöki utak és a hozzájuk kapcsolódó, összesen közel 200 hazai cég képviselőjével megvalósuló üzleti fórumok. A résztvevő magyar kkv-k a dél-koreai utat követően közel 23 milliárd forint értékben, a kazahsztáni utat követően közel 37 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket.
(index)