A bevándorlók országában is kérdés a bevándorlás?

Az amerikai demokraták, akik jelenleg kisebbségben vannak a politikai palettán, csökkenteni akarják az illegális bevándorlók kitoloncolását. Az illegális bevándorlás hatalmas problémát okoz a tengerentúlon is, főleg Mexikó felől. „Valamikor a jövőben lesz egy Ridriguez nevű elnök, vagy egy Chin nevű elnök. Országunk bevándorlók nemzete, végső soron ez határozza meg, hogy kik vagyunk. Ez nem olyasmi, amitől félni kellene” – mondta Barack Obama, az Egyesült államok elnöke. A republikánusok (a legutóbbi választások óta az amerikai törvényhozás mindkét házában többségük van és persze ők sema z öslakos indiánok, tehát bevándorlók),viszont nem így gondolják, legalábbis a jelen érdekeik szerint. A demokraták szeretnének végigvinni egy olyan programot, ami az illegális bevándorlók kitoloncolását akár meg is akadályozná törvényileg, a republikánusok viszont mindent megtesznek, hogy megakadályozzák ezt a felelőtlen engedékenységet - mint fogalmaznak.

Az Obama-program két részből állna. Egyrészt nem toloncolnák ki azokat a gyerekeket, akiket illegálisan vittek az USA-ba. Másrészt nem toloncolnák ki azoknak a gyerekeknek az illegálisan bevándorolt szüleit, akik már az USA-ban születtek az adott vizsgálati eljárás alatt, vagyis így amerikai állampolgároknak minősülnek már. Ez körülbelül 4 millió embert érint. A program végrehajtása jelenleg egy texasi bírósági ítélet miatt áll. A republikánusok fegyvere, hogy egyszerűen nem szavazzák meg a belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security) költségvetését, ami a belbiztonsági minisztérium;a határőrséget, a vámhivatalt, a reptéri biztonsági szolgálatokat, a parti őrséget, és ők intézik a bevándorlókkal kapcsolatos ügyeket intézőket érinti. Ha Obama nem tud megegyezni a republikánusokkal, akkor a minisztérium ma éjféltől kifogy a pénzből. Mindez azt is jelentheti, hogy ezek a szolgáltatások leállnak végső esetben - legalábbis egy sztrájk elejéig. Persze az USA nem marad védtelen, a belbiztonsági minisztérium 230 ezer alkalmazottja közül körülbelül 200 ezernek továbbra is dolgoznia kell majd, mert kulcsfontosságú feladatokat látnak el. Viszont amíg a minisztérium büdzséjét nem szavazzák meg, addig nem kapnak fizetést, leállnak a továbbképzések, nem vesznek fel új embereket, beszüntetnek minden kutatási és fejlesztési tevékenységet.

Bíró Dalma összegzése

Tombol a béke és barátság Donbasszban-köszönhetően a “Minszk-2″ megállapodásnak.

(Бахмуткa)Bahmutkánál és (Новотошковкa)Novotoskovkánál ma délelőtt a 29. és a 31. blokkposztnál a valcmanisták eléggé váratlanul megtámadták a népköztársaságiakat. Tankokat is bevetettek az attak során!-ám kudarcot vallottak mindezidáig. Az összecsapások még most is tartanak.

(Троицкоe)Troickoje és (Красный Пахар)Krasznyij Pahar térségében is eléggé heves összetűzések robbantak ki.

Kijev felé a két Népköztársaság megerősítette tegnapi “javaslatát”! Amennyiben ma este 19-óráig nem kezdik meg a nhézfegyverzet kivonását, akkor…! De megkezdték! Ám hogy Valcmanéknak okozzanak még egy kis fejtörést, ma délelőtt újabb ultimátumot intéztek hozzájuk Donbasszból. Ugyancsak ma este 19 óralor akakarják legföljebb hallani az utolsó latorgránát kilövését lakott településre! Ha még azután is…-akkor bizony…!

Ma a kijevi Radában Nyalókakirály frakciója határozatterverzetet nyújtott be. Ebben az alábbi megállapítás szerepel: “A Debalcevonál végrehajtott sikeres katonai műveletünk bevonul a független és szabad Ukrajna történelmébe, mint országunk első-igen jelentős- katonai győzelme!” (Döbrögisztán Udvari Dicsőségjelentő Stábja-jelentem-a mai nappal lecsúszott a dobogó második helyére!)

Francesco Zombori a valcmanisták donbasszi hősiességéről eképpen regélt:

https://balrad.wordpress.com/2015/02/27/mint-orszagunk-elso-igen-jelentos-katonai-gyozelme/

A tartós béke újabb rendszerváltást hozhat Kijevben - nagyhatalmi érdekegyezés Porosenko eltávolítása

Megkezdték a visszavonulást a kijevi erők a minszki megállapodásban rögzített (határ)vonalról, folyamatosan zajlik a nehézfegyverzet kivonása. Az ukrán államfő, Petro Porosenko azonban pénteken kilátásba helyezte, hogy készen áll visszaküldeni a csapatokat a frontra, ha a helyzet úgy alakul. "Tegnap, összhangban a minszki egyezménnyel, megkezdjük a nehézfegyverzet kivonását a Donbassz vonalról... ez a minszki megállapodás érvénybe léptetésének kezdete, amit nehéz tárgyalásokkal értünk el, és az ellenség rendre megszegte feltételeit. Emiatt csapataink készen állnak, hogy bármelyik pillanatban visszatérjenek a korábbi vonalakra" mondta Porosenko.

Újabb puccs történhet Kijevben?

Korábban Alexander Zaharcsenko, a Donyecki Népi Köztársaság vezetője egy rendkívüli sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a minszki tárgyalássorozaton amiatt hosszú időn át amiatt nem lehetett eredményeket elérni, mert Kijev nem küldött megfelelő jogkörökkel felruházott képviselőket a tárgyalásra. Mivel a térségben közel egy éve zajlik a háború, a donyecki és luganszki vezetés pedig nem volt hajlandó olyan küldöttekkel tárgyalni, akinek nincs felhatalmazása egyezményt kötni a nehézfegyverek kivonásáról. A tárgyalássorozat emiatt kezdetben holtpontra jutott, a további előrelépésekhez európai nagyhatalmak "közvetítőként" történő részvétele volt szükséges. Ez a közvetítő szerep azonban sokkal inkább a közvéleménynek szól, mert a gyakorlatban a nagyhatalmak döntenek az ukrán helyzet rendezéséről, a kijevi kormány csak végrehajtó, a donyecki felkelők pedig szenvedő alanyai a nagyhatalmak geopolitikai konfliktusának.

Az ukrán helyzet mostani állapotát és a konfliktus kezdetének időszakát mindenféleképpen el kell különíteni. Egy év alatt ugyanis hatalmas változások zajlottak le Európában; 2013 augusztusában - amikor a kijevi puccs tényleges előkészítése zajlott - Németországra még jóval nagyobb befolyást gyakorolt az Egyesült Államok, mint napjainkban. Elsősorban az amerikaiak érdeke a háború, és az ukrán konfliktus rendezéséhez emiatt egy olyan politikai átrendeződés vált szükségessé, ami az európai hatalmakat fokozatosan kivonja Washington befolyási övezetéből. Németországnak mostanra nem érdeke az ukrán háború. Ennek az átrendeződésnek mindössze kisebb jelei mutatkoztak, az utóbbi hónapok során meghatározó európai politikusok egyre gyakrabban tettek előre be nem jelentett látogatásokat, többek között Moszkvában, ami egy arra utaló jel, hogy a német és francia vezetők Washingtontól független lépésekre szánták el magukat. Az ukrán háború kezdete óta azonban számos más botrány is kirobbant Európában, ami a közvéleményt az amerikaiak ellen hangolja (pl. lehallgatási botrányok), vagyis lehetővé teszi egy újabb európai nagy háború elkerülését.

A minszki tárgyalássorozaton Washington gyakorlatilag Petro Porosenko személyében képviseltette magát, emiatt az amerikaiak hivatalos bevonására nem is volt szükség. Porosenko pozíciója azonban a konfliktus végső rendezése esetén meginoghat - Németországnak, Franciaországnak és Oroszországnak nincs szüksége egy olyan ukrán kormányra, ami az amerikaiak expanziós politikáját képviseli, és ezzel egy újabb európai nagy háborút akar előidézni.

Más, arra utaló jelek is vannak azonban, hogy Kijev újra anarchiába süllyedhet. A nehézfegyverek kivonásával viszonylag tartós béke is kialakulhat. Mindez azonban azt jelenti, hogy visszatérnek Kijevbe olyan fegyveres csoportok, akiket az ukrán vezetés amiatt küldött a frontra, hogy ne Kijevben legyenek, hanem lehetőleg harcban elessenek és ne legyen velük probléma. Az EuroMajdan lebonyolításához felhasznált, akkor felfegyverzett szélsőjobboldali csoportokról van szó, melyeket a kijevi kormány már több alkalommal fel akart oszlatni, ilyen alkalmakkor rendszerint teljes fegyverzetben Kijevbe vonultak a belügyminisztérium vagy védelmi minisztérium épülete elé, és feloszlatás helyett újabb kedvezményeket kaptak, cserébe azért, hogy visszamenjenek a frontra.

Most, hogy a fronton az európai hatalmaknak köszönhetően beállhat egyfajta átmeneti nyugalom, Kijev szembe kell nézzen azokkal a mozgalmakkal, melyeket eszközként használt fel, de ahelyett, hogy elvéreztek volna a fronton, egy éves harci tapasztalattal most visszatérnek a fővárosba és rendszerváltást akarnak. Porosenko regnálása ténylegesen a vége felé közelít, ha a béke állandósul - az azonban nem egyértelmű, hogy mi következik helyette; szélsőjobboldali hatalomátvétel, vagy újabb választások, és nemzetközi terrorizmus elleni harc Kijevben. A két lehetőség mellett még ott van az a tény is, hogy Viktor Janukovics nemrég a visszatérés lehetőségéről nyilatkozott egy orosz TV-csatornának, Ukrajnából elmenekülésekor pedig szintén szó szerint kijelentette, hogy egy éven belül visszatérhet Ukrajnába.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/27/tartos-beke-ujabb-rendszervaltast-hozhat-kijevben-nagyhatalmi-erdekegyezes-porosenk

Fülöpke jelentett a Bizottságnak

Philip Breedlove amerikai latorgenerális, a NATO európai szövetséges martalócbandáinak főparancsnoka, szerdán meghallgatáson vett részt a washingtoni gépviselőház pribékügyi (katonai) bizottsága előtt.

Felsorolta azon számos amerikai erőfitogtatást, amelyet az orosz határnál hajtottak végre. Kiköhögte a pribékvezér, hogy szerinte mindez nem helyettesítheti azon „hiteles és állandó elrettentő képességek telepítését, amikre a NATO-nevű latorszövetségnek szüksége van”.

Merthogy az amerikai zsiványbandák európai parancsnoksága 67 katonai gyakorlatot tartott Polákiával és a balti miniállamokkal tavaly az április és október közötti időszakban.

(Legutóbb-főleg amerikai és NATO-latorhordák martalócai és járművei – vettek részt egy keddi pribékparádén Észtország bekebelezésének évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében a kelet-észtországi Narva városában, amelyet a Navra folyó választ el Oroszországtól. Ez volt az első alkalom, hogy a három baltikumi kisgyarmaton – Észtország, Lettország és Litvánia – tanyázó amerikai martalócok ennyire közel merészkedtek az orosz határhoz.
A narvai hiénaparádé nem nyerte el Oroszország tetszését, ami ezt provokációnak is fölfoghatta. Észtország lakosságának ugyanis egynegyedét teszik ki oroszajkúak és a közösségnek Narva városa az egyik központja.)

A sakálbanda generálisa Breedlove amiatt is kaffogott egy sort, hogy az „orosz agresszió” Ukrajnán túlterjeszkedve elérheti Moldovát. Az “elszakadó” Dnyeszter Menti Köztársaságban orosz csapatok állomásoznak azzal a céllal, hogy „megakadályozzák Moldova közeledését a Nyugathoz”. A négykeresztes zsiványgenerális sérelmezte, hogy Moldovában Moszkva kiterjedt információs kampányt folytat azzal, hogy rendre fölhívja a figyelmet: róka ólálkodik a tyúkudvar kerítése mellett. Meg különben is! Mit keresnek orosz csapatok Oroszország területein kívül?-hörkent fel a négykeresztes.

Misa Medve-egyelőre és látszólag-nem különösebben izgatja magát a szomszéd portán zajló kakofónia miatt.

https://balrad.wordpress.com/2015/02/27/fulopke-jelentett-a-bizottsagnak/

Baltikumi felforgatás

Az amerikai erők európai parancsnoksága 67 katonai gyakorlatot tartott Lengyelországgal és a Balti államokkal tavaly az április és október közötti időszakban. Az amerikai nukleáris elrettentő kapacitás a régió védelmét szolgálja és a NATO regionális hadgyakorlatait már integrálták az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnoki Központja (US Strategic Command Headquarters, vagyis a Stratcom) struktúrájába - jelentették az amerikaiak. A Stratcom a Nebraska állambeli Omaha városkától délre, az Offutt légierő bázison van és a globális csapásmérés koordinátori szerepköre miatt amerikai katonai körökben egyszerűen világháborús irányító-központnak neveznek.

Mintegy 1400 észt katona és különféle nemzetiségű egységek - főleg amerikai és NATO-ezredek katonái és járművei - vettek részt a héten egy katonai felvonuláson a balti állam függetlenné válásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében a kelet-észtországi Narva városában, amelyet a Navra folyó választ el Oroszországtól. Ez volt az első alkalom, hogy a három balti államban - Észtország, Lettország és Litvánia - állomásozó amerikai katonák ennyire közel húzódtak az orosz határhoz. Oroszország ezt provokációnak is fölfoghatná. Észtország lakosságának ugyanis egynegyedét teszik ki oroszajkúak és a közösségnek Narva városa az egyik központja.

Gölöncsér Miklós

Élénk éjszakai élet Kijevben is

Majdanozgatnak Kijevben ismét! Most-a tavalyi évfordulóján-spontán és kevésbé szervezett módon, de a bevált gyakorlat mentén. Vannak sátrak, zajongás, gumiabroncsok, akad egy kis gumibotozás is.

A mostani majdanovcikat a kutya sem kívánja Kijev központjába! Nem is hívta őket egyetlen politikai erő sem, és mégis összeverődnek Valcman Nyalókakirály alattvalói. Igaz, ezt a Majdant “Pénzügyi Majdan”-ként emlegetik. És az üres zsebű alattvalók spontán összejövetele ez. Akik a “fizetőeszközük” elértéktelenedése, az irtózatos infláció, a megszorítások, a növekvő munkanélküliség, és az egyre csak terjedő áruhiány miatt csoportosultak össze tegnap délután Kijevben, és maradtak éjszakára is. Némi rendőri állománnyal dúsítva. (Azokat meg a majdanovcik nem hívták.) Szóval ismét zajlik az élet Kijevben!

Donbasszban szintén csatazajoktól volt hangos az éjszaka.

Donyecket éjfél után kezdte lőni a valcmanista latortüzérség. A város “Kujbisev”-kerületének lakói ismét a pincékben kerestek menedéket. Két helyi lakosnak ez nem sikerült időben. Egyikük belehalt a terrorba, a másik súlyosan megsebesült.

Pervomajszk is a martalócok tüzérostromától szenvedett mára virradóan ismét.

Peszkiben időnként kiújították a felek a “Ki ér előbb a fedezékbe mint ahogy becsapódik az aknagránát?”-nevű társasjátékot.

A Novoazovszk-Sirokino vonalon éjszaka tüzérségi párbaj zajlott.

Mariupol-környékén tankok ágyúival lődöztek egymás felé a szembenálló felek.

(Водяное)Vodjanoje közelében ma kora reggel furcsa önjáró lövegekre bukkant a milicia. Négy tucatnyi valcmanista lator társaságában. Az egyébként a “Minszk-2″ hatálya alá nem tartozó jószágokról azt állították a valcmanisták, hogy azok nem az övék! “Ezek a harmadik oldalé”!

https://balrad.wordpress.com/2015/02/27/elenk-ejszakai-elet-kijevben-is/

Még tíz évig akarják csinálni…!

Ilkotity István képviselővel mi is bejutottunk az Országos Roma Önkormányzat által a „Híd a munka világába”-projekt keretében vásárolt kétszázmilliós Gellérthegy utcai irodaházba. Kérdeztünk, és próbáltunk forgatni is.

Az Országos Roma Önkormányzat ügyeire rálátó roma vezetők hónapok óta beszélnek a szervezet által bonyolított felzárkózási programokkal kapcsolatos gyanúikról. Nemcsak arról van szó, hogy egyes projektekkel kapcsolatban szokatlanul drága beszerzésekről lehet hallani, hanem haszontalan képzésekről, illetve az egyes programok tényleges eredményei iránti kétségekről is. Pedig nem jelentéktelen összegek mennek el roma felzárkóztatási programokra: az ORÖ az elmúlt három évben közel 8 milliárd forintnyi pályázati forrást nyert el – ehhez képest például a „Nő az esély – ezer roma nő képzése” (TÁMOP 5.3.1.B-1) messze a várakozásokon alul teljesített a célcsoport foglalkoztatottsága tekintetében. Ez a projekt 1,5 milliárd forintból valósult meg.

Az ORÖ következő nagy dobása a foglalkoztatási szövetkezet létrehozását célzó TÁMOP 2.4.3.D.3-13/1 – Szociális gazdaság nevű program. A program elsődleges célja magának a szövetkezetnek a megalapítása és beüzemelése. A projekt a Farkas Flórián és Orbán Viktor által aláírt roma felzárkóztatási megállapodás részeként került kiírásra: a 2011-es dokumentum erre az évre százezer munkanélküli roma foglalkoztatását tűzte ki célul. 2013 októberében született meg a projekttel kapcsolatos támogatói döntés, az uniós projektek honlapja szerint 2014 decemberéig 1,7 milliárd forintot fizettek ki a kedvezményezettnek.

Az ORÖ működésének átláthatóságáról sokat elárul, hogy honlapján a legfrissebb hír 2014. áprilisi keltezésű, és a programról semmit nem találni. Pedig volna miről beszélni: Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós referense január 30-án feljelentést tett a „Híd a munka világába – szociális szövetkezetek” projekt egyes beszerzései miatt. Hadházy feljelentésében tételesen felsorolja, mely konkrét beszerzések alapozzák meg szerinte a hűtlen kezelés gyanúját: bruttó 31 milliós irodabútor-vásárlás, 10 gépkocsi hat hónapos bérlete bruttó 28,7 millióért, 31 millióért „Toborzási tanácsadási” tanulmány és kapcsolódó szolgáltatás, és még néhány más tétel.

Február 11-én a parlamentben Ilkotity István (LMP) kérdezte Lázár János minisztert a beszerzésekkel kapcsolatban. Lázár válaszában Farkas Flóriánhoz, a szövetkezet elnökéhez irányította a képviselőt, Farkas Flórián pedig néhány nap múlva utasította a projektirodát, hogy adjanak tájékoztatást az inkriminált beszerzésekről. Így került sor a látogatásra a Gellérthegy utcai irodában, ahol nem csak Ilkotity és Hadházy, de az Átlátszó is feltett néhány kérdést a projektmenedzsmentnek.

A viccesnek tűnő válaszok egy része már megjelent a sajtóban: hogy azért kellett a Naphegyen irodaházat venni, mert ide közel van a Belügyminisztérium; hogy snassz lenne nagy cégek vezetőit kevésbé decens környezetben fogadni; hogy a toborzási tanulmány mellett tanácsadást is tartalmaz a 31 milliós ár.

Videónkból azért kiderül néhány további érdekesség: például hosszas tanácstalankodás és dünnyögés után végül kiböki a menedzsment, hogy Opel Corsákat bérelnek havi 500 ezer forintért; vagy hogy egy munkaállomásra 500 ezer forintnyi irodabútor-beszerzés jut – az indoklás szerint azért vettek ilyen drága bútort, mert azt tíz évig tervezik használni, sőt. Különös akusztikát ad az egész projektnek, hogy a menedzsment egyik tagja azzal magyarázta a szürreálisan magas bérleti díjat, hogy az autók lehet, hogy nullára fognak íródni, terepre járnak majd, és hát ugye, roma emberek fogják ezeket használni.

A felvétel nem rejtett kamerával készült, a furcsa beállítások és kameramozgások annak köszönhetőek, hogy a nyilatkozó vezetők nem járultak hozzá az elhangzottak rögzítéséhez, így a képen nem szerepelnek.

(atlatszo)

Alakul a cserebogár!

Egyelőre bizonytalan, hogy milyen eredményt hozhatnak az Unió, és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások. A csütörtöki parlamenti vitanapon a Fidesz a magyar érdekek fontosságáról beszélt. A Jobbik egyenesen gyarmatosításnak tartja az egyezményt. A vitanapot kezdeményező LMP szerint pedig az egyezmény a globális nagytőke kiváltságait védi, és leépíti a munkavállalók jogait.

Civil szervezetek tiltakoztak már csütörtök kora reggel a Parlament előtt. Szerintük, ha az Unió és Amerika aláírja a szabadkereskedelmi egyezményt, azzal sérülnek a demokratikus jogok és az államok helyére gyakorlatilag multinacionális cégek kerülnek.

A kormányszóvivő nem támogatta aláírásával a tiltakozókat, Giró-Szász Andrásnak éppen ekkor csörgött a telefonja, de egy szórólapot azért elfogadott. Lázár János viszont aláírásával bátran az egyezmény aláírása ellen foglalt állást.

A külügyminiszter viszont óva intett mindenkit attól, hogy végleges értékítéletet fogalmazzon meg a megállapodásról. „Szeretném Önöket biztosítani, hogy a kormány csak (…) a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást támogat”- fogalmazott Szijjártó Péter.

Az MSZP szerin nehéz állást foglalni. Tóth Bertalan antidemokratikusnak nevezte azt, hogy az egyezmény szerint a vállalatok az elmaradt profit miatt választott bírósághoz fordulhatnának. Mint mondta: ezt a magyar szuverenitás csorbulásának is tartják.

Az LMP szerint csak az elutasítás a jó válasz a tervezett egyezményre. A kormányok helyébe cégeket ültetnek, leépítik a munkavállalók jogait, ez egy lassított puccs- fogalmazott Schiffer András társelnök.

A Jobbik sem támogatja az Unió és az Egyesült Államok ilyen típusú egyezményét. Gyöngyösi Márton szerint ez a gyarmatosításunk „utolsó lépcsőfokát jelenti”.

A Fidesz szerint az egyezményről higgadtan kell majd dönteni, életbe pedig csak a nemzeti parlamentek jóváhagyásával léphet.

A PM sem támogatja az egyezményt, a DK viszont az egyetlen parlamenti párt, amely teljes mellszélességgel támogatja a szerződés aláírását. A szabadkereskedelmi megállapodás célja az, hogy megkönnyítse a két kontinens közötti kereskedelmet. Ennek azonban nem minden eleme kedvez az európai fogyasztóknak. Félő ugyanis, hogy a tárgyalások eredményeként lazítanak a jelenlegi szigorú európai élelmiszerbiztonsági és adatvédelmi szabályokon.
(atv.hu)

Bal-Rad komm: Bizony-bizony méltatlanul kevest foglalkoztunk ezzel a PROBLÉMÁVAL, amely az európai politikai élet fősodorja mellett a surranópályán hasítva készíti elő Európa legyarmatosítását.
A megtelt Amerika gazdasági bajaira az egyetlen orvosság Európa felvevőpiacának az elárasztása az USA szemetével. Az Európai Unió vezetői pedig igencsak hajlanak erre a törekvésre. Ami meglehetősen egyirányú! Idefelé hat. Igen nyomasztóan. Nem véletlen, hogy amikor kezd kibontakozni a végkifejlet-hirtelen elkezdi az USA-EU-latorszövetségi vezetés Oroszország démonizálását! Amely egyedül jelenthetne menekülési útvonalat az amerikai gyarmatosítási törekvésekkel szemben. Kiváltképp nekünk-magyaroknak!

“…a DK viszont az egyetlen parlamenti párt, amely teljes mellszélességgel támogatja a szerződés aláírását…”

Igen! Ennek a DK-nak az elnöke El Qro!