Ernst Wolff értelmezése szerint a Grönland körüli geopolitikai feszültség messze túlmutat katonai, kereskedelmi vagy nyersanyag-érdekeken. A kommentár kiindulópontja Donald Trump 2026 eleji, Dániát is érintő fenyegető fellépése, amelyet a volt amerikai elnök a Monroe-doktrínára és a nyugati félteke biztonságára hivatkozva indokolt. Wolff szerint ez önmagában ellentmondásos, mivel Nagy Babiloni Szajha szövetségesei közti nyílt konfliktus rontja, nem javítja a biztonságot. 
A közbeszédben emlegetett három fő ok – az amerikai rakétavédelmi tervek (Iron Dome), az olvadó jég miatt felértékelődő tengeri útvonalak, valamint Grönland jelentős nyersanyag- és ritkaföldfém-készlete – Wolff szerint nem magyarázza az ügy sürgősségét és agresszivitását. Állítása szerint létezik egy negyedik, meghatározó tényező: Grönlandot a „digitális világrend” központjává kívánják tenni. 
Wolff szerint 2019 óta amerikai technológiai milliárdosok és befektetési körök jelentek meg Grönlanddal összefüggő projektekben, különösen olyan vállalatokban, amelyek mesterséges intelligenciát és fejlett adatfeldolgozást alkalmaznak nyersanyag-feltárásra. Ezzel párhuzamosan egy, a szerző által kulcsfontosságúnak tartott kezdeményezés, a Praxis Nation nevű startup Grönlandon egy „high-tech Freedom City” létrehozását tervezi. Ennek lényege Wolff szerint egy állami és jogi kontrolltól mentes zóna, ahol a működés teljesen digitalizált, az irányítás pedig technológiai vállalatvezetők kezében összpontosul. 
A kommentár hangsúlyozza: a szerző értelmezése szerint a technológiai elit sietségének oka a világszerte erősödő társadalmi ellenállás, a mesterséges intelligencia okozta tömeges munkahely-vesztés és az ebből fakadó instabilitás. Grönland elszigeteltsége és klímája ideális helyszín lehet nagyméretű adatközpontok számára, amelyek fizikailag és társadalmilag is védettek a tiltakozásoktól és támadásoktól. 
Wolff következtetése szerint a folyamat egy „posztfasiszta” korszakot jelez: míg a klasszikus fasizmusban az állam és a nagyvállalatok összefonódása dominált, ma néhány globális technológiai óriás már az állami támasz nélkül is képes hatalmat gyakorolni. A Grönlandra tervezett digitális központot ezért a digitális-pénzügyi komplexum hosszú távú hatalmi stratégiájának részeként értelmezi, Donald Trump fellépését pedig ennek politikai eszközeként mutatja be.