Rezsicsökkentés áldozatai: mi fizetjük a víziközmű-cégek tízmilliárdos veszteségét

A szavazatvásárlás jól bevált valutája, a rezsicsökkentés, a folyamatos kormánypropaganda hatására mára megkerülhetetlen fogalommá vált a magyar közbeszédben. A gazdaságilag fenntarthatatlan, jogsértő rezsiharc történetének pedig még nincs vége.

Már a 2010-es választások után kiderült, hogy mi az a téma, amely igen hatékonyan mobilizálja a választókat, és amellyel a Fidesz magához csábítja a választási sikerekhez szükséges tömegeket: a közműszolgáltatások ára.

A leszállított hatósági árak és a közműszolgáltatók felvásárlása, központosítása azonban nem hagyott hátra mást, mint tönkremenő szolgáltatókat és növekvő lakossági adóterheket. Most éppen a víziközmű-cégeknél ütött be a krach: a rezsitrükk miatt mostanra több tízmilliárdos veszteséget halmozott fel az öt állami víziközmű-szolgáltató. Ezeket 2000 fős leépítéssel igyekeznek kompenzálni, a kormány pedig közpénzből tízmilliárdokat önt a rendszerbe, hogy eltüntessék a veszteséget. Abból pedig van bőven: 2014-től a rezsicsökkentés évi 20-25 milliárd forintos bevételkiesést okozott csak a víziközmű-ágazatban, ami a 2013 előtti ágazati eredmény kétszerese.

Forrás: HVG.hu

Víziközmű-államosítás, és ami mögötte van

Amikor víziközmű-szolgáltatásról beszélünk, akkor a mögött két jól elkülöníthető alrendszert értünk: az ivóvízellátást és a szennyvízkezelést.  A rendszerváltás idején a jelenleginél jóval több, összesen 36 víziközmű-szolgáltató működött az országban. A piacgazdaságra való áttérés az ágazatban decentralizációhoz vezetett, pár évvel később már több mint 400 társaság volt jelen a víziközmű-piacon. Ezek a társaságok túlnyomó részt a területi önkormányzatok által tulajdonolt társaságok voltak, amely helyi hatóságok rendelkeztek az árhatósági jogkörrel is (tehát ők határozták meg a szolgáltatási árat).

Extraprofit? Szó sincs róla!

A kormányzat évekig sulykolta, hogy a rezsicsökkentés egyik legfőbb oka, hogy a közműszolgáltatók egyrészt, nem állami kézben vannak (ez a víziközmű-cégeknél biztosan nem igaz, hiszen előtte leginkább önkormányzati tulajdonban voltak). Másrészt, pont azért olyan drága a rezsi, mert a nem állami szolgáltatók maguktól ilyen magasra lőtték be az árat (a hatósági árazás miatt ilyen elő sem fordulhat), és közben extraprofitot realizálnak.

Forrás: KPMG tanulmány

Valójában azonban 2013-ban a szektorszintű üzemi eredmény (bevételek-költségek) alig haladta meg a zérót, a szolgáltatók kétharmada hozta ki megközelítőleg nullára az eredményt, egyharmaduk pedig veszteséges volt. Ez az arány 2014-re a rezsicsökkentés és az ágazati adók hatására tovább romlott, és már ekkor állami tőkeinjekció kellett ahhoz, hogy nullán tarthassák az ivóvizet és csatornázási szolgáltatást nyújtó cégek az üzemi eredményüket. 2014-től a rezsicsökkentés évi 20-25 milliárd forintos bevételkiesést okoz az ágazatban, ami a 2013 előtti ágazati eredmény kétszerese. Extraprofitról tehát szó sincs, sőt, az ágazatban ritka az a szolgáltató, amelyik képes volt egyáltalán profitot termelni.

Forrás:KPMG tanulmány

A 2011-es központosításokkal ez a rendszer alapjaiban alakult át, az Orbán-kormány az árhatósági jogkört a szektorért felelős miniszteri szintre (nemzeti fejlesztési miniszter, jelenleg Seszták Miklós) emelte, valamint törvényi eszközökkel kikényszerítette a szolgáltatók integrációját. Ezzel a 2011-ben még több mint 400 szolgáltatóból 2015 januárjára 42 maradt, amelyek cserében jóval nagyobb régiókban szolgáltattak. A központosítás nem állt le, 2016. december 31-től már csupán azok a szolgáltatók maradhatnak a piacon, amelyek rendelkeznek a megfelelő méretekkel. Ennek a szükséges méretnek meghatározására egy törvényben rögzített egyenlet szolgál.

Felmerül a kérdés, hogy a központosítás megoldja-e a szektor problémáját, hatékonyabb lesz-e az ágazat azáltal, hogy állami kézbe kerül? Nos, a választ a KPMG friss elemzése adja meg, amelyben hosszan írnak a magyar víziközmű-ágazatról. Ebben leírják, hogy azóta az ágazati költségszint nem csökkent, az eredményesség pedig nem javult. Eredményességjavulásról tehát nem beszélhetünk.

Gigaveszteség az állami vízcégeknél

Mostanra pedig a tavalyi eredmények is megvannak: az öt nagy állami vízszolgáltató összesen több mint tízmilliárd forintos veszteséget halmozott fel, egyértelműen a rezsicsökkentés, a közműadó és az ágazati különadó miatt. Óriási veszteség, amelyet aztán az állam ugyanúgy közpénzekkel tömköd be, mint azelőtt, csak most nincs ráírva a csekkre, hogy víziközmű, csupán annyi, hogy adó. A rezsicsökkentés kiterjesztése a víziközmű-ágazatra ezen túl nyilvánvalóan csupán kommunikációs szempontok miatt érhette meg a kormánynak, hiszen a KSH szerint az egy főre jutó kiadások mindössze 3 százaléka ment 2012-ben ivóvíz- és szennyvíz-szolgáltatásra. A rezsicsökkentés így havonta fejenként kb. 200 forintot spórolt az embereknek átlagosan, a szegényeknek persze ennél jóval kevesebbet, a többet fogyasztó gazdagoknak pedig jóval többet.

A rezsicsökkentés tehát egyéni szinten szinte semmit nem hozott, lássuk mennyit vett el: 2015-ben az Észak-dunántúli Vízmű (ÉDV), az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) és a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) is 1,4 milliárd körüli mínuszt termelt. A Tisza-menti Regionális Vízművek hiánya kicsivel kevesebb, mintegy egymilliárd forint lett.

Forrás: Népszabadság

Az adózott eredmény végül mégis valamennyi cégnél nulla körüli összeg lett. Erre az a magyarázat, hogy a rezsicsökkentés, a különadók miatti kitermelhetetlen veszteségek kompenzálására az állam különböző módokon tőkeinjekciókat juttat a közművállalatokhoz. Mivel azonban az EU-ban ez könnyen a tiltott állami támogatás kategóriájába esne, ezt kreatívan, a törvényi kiskapukat kihasználva tehette meg az állam. Mindeközben pedig megindultak a leépítések is az állami vállalatoknál, a Népszabadság információi szerint az elkövetkező hónapokban az ágazatból 1500-2000 főt terveznek elbocsátani, s néhol (DRV) már meg is indultak az elbocsátások.

A rezsicsökkentés nem létezik

A rezsiharc hősi halottai, a kéményseprők, a szemétszállítással foglalkozó helyi szolgáltatók és a gázszolgáltatók után az állami víziközmű-szolgáltatók lesznek. A gazdaságilag fenntarthatatlan, európai jogszabályokba ütköző rezsicsökkentés vesztesei továbbra is a hiányt más címen megfizető lakosság és a szolgáltatók lesznek, egyetlen nyertese pedig (legalábbis közép távon) a kormány, amely szép számmal, de nagy áron tud szavazatokat vásárolni a rezsicsökkentés jelszavával.

TényTár