Itt a tavasz, és újra elkezdődött a magyar labdarúgó bajnokság tavaszi szezonja. Ennek örömére szemezgetünk azokból a jó hírekből, amelyek a honi szurkolók szívét megdobogtatják. Például, hogy továbbra is úgy nőnek a stadionok fedett sportlétesítmények az országban, mint a gombák. Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának fociklubja, a Kisvárda bevételei hirtelen négyszer akkorára duzzadtak. Kell is a biztos anyagi háttér, hiszen a magyar harmadosztály gyilkos tempójával csakis biztos anyagi háttérrel lehet felvenni a versenyt.
Hiába a felcsúti ékszerdoboz, ha egyszer a falu lakossága kétszer elférne benne. A Puskás Akadémia meccseire most már hét különböző irányból ingyen buszokkal juthatnak el a klubkártyával rendelkező szurkolók a hazai meccsekre. Mi pedig már nagyon várjuk a 600 milliós felcsúti kisvasút megépültét is, biztos még többen járnak majd a meccsekre, ha Felcsút Magyarország intermodális csomópontja lesz. Kell is a nézők csalogatása, hiszen továbbra is üresen konganak a lelátók. De az MLSZ ennek is tudja a magyarázatát: a főtitkár szerint azért járnak kevesen meccsre, mert túl sok mérkőzést közvetít a tévé.
De jut a szocialista brókerbotrány Fidesz-közeli offshore-lovag bukásából a fociba is: a Quaestor tulajdonosa ugyan az a Tarsoly Csaba, aki milliárdokat öntött a győri fociba, bukásának árnyéka pedig már a győri csapatra is rávetül – nemrégiben csődvédelmet kértek. Ezek után az Audi is felbontotta a szponzorációs szerződését a csapattal, ami könnyen a profi futball végét okozhatja Győrben.
download.jpg
Kisvárda az új Felcsút?
Az mfor.hu írt arról, hogy ömlik a pénz a Várda SE-hez: 2013-ban 54 millió forint bevétele volt a nyírségi klubnak, míg tavaly már majdnem ennek a négyszerese, 238 millió. A növekedés két fő tényezőnek köszönhető. Az egyik, az önkormányzati támogatás növekedése, amely a korábbi 16,7 millióról ugrott 63-ra tavaly. A növekedés másik pillére a tao volt: 2013-ban 33,6 milliót, 2014-ben már 171 millió forint tehetett zsebre a sportegyesület. De például olyan egyszeri tételek is segítették a csapatot, mint a Szerencsejáték Zrt. 15 milliós támogatása a Várda Sport Egyesületnek közérdekű cél támogatása címén.
Mindezt pedig megkoronázva tavaly októberben 800 millió forintot még hozzácsaptak az eredeti 120 milliós stadionrekonstrukciós kerethez. Ez pedig azt jelenti, hogy a 16 ezres város harmadosztályú csapata egymilliárdos stadiont kap.
vardabevetel_150220.jpg
A stadionrekonstrukciós program pedig tovább bővül: Orbán Viktor megmondta a Vasasnak, hogy milyen pályát szeretne. Eszerint egy lelátókkal körbezárt, vagyis futópálya nélküli új stadion épülhet a Fáy utcában. A létesítmény azonban nem Vasas-tulajdonban, hanem állami tulajdonban lesz.
fosta

Szombathelyen is bemutatták a 9,6 milliárd forintos beruházással 2016 végéig felépülő, Haladás labdarúgó stadion és multifunkcionális sportkomplexum látványtervét. Vígh László, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatóján elmondta: az engedélyes tervek másfél hónap múlva, a kiviteli tervek pedig a nyár elejére készülhetnek el. Ezt követően írják ki a közbeszerzési pályázatot, az év végén adják át a területet a kiválasztott kivitelezőnek, maga az építkezés pedig becsléseik szerint 12-13 hónapot vesz igénybe.
A túl sok tévéközvetítés miatt nincsenek szurkolók?
A 2020-ig terjedő időszakban az MLSZ céljai között szerepel a tízezres átlagnézőszám elérése az élvonalban, és a felnőtt válogatott részvétele legalább két világtornán (ez a 1986-os mexikói világbajnokság óta nem sikerült). Valamint a 2012-2014. között évente egy klubcsapatnak a főtáblán kell szerepelnie, majd 2015-től már kettőnek, s ebből egyiknek a nemzetközi kupatavaszt is meg kell élnie. Nos, ezekre nem sok remény van. Bár a könnyített kvalifikáció miatt az Eb-re esélyünk van kijutni. (Aki részletesen kíváncsi a futball újjáélesztését célzó dokumentumra, itt csemegézhet belőle.) Csányi Sándor szerint a Magyar Labdarúgó-szövetség stratégiai tervében szereplő számítások szerint 2020-ig 238,7 milliárd forint kerül a magyar labdarúgásba vérkeringésébe.
A tízezres nézőszámtól is nagyon messze vagyunk, és minden jó szándékunk ellenére kijelenthetjük: ennek oka nem a hiányzó stadionok táján keresendő… Az idei szezonban a fordulónkénti átlagos nézőszám összesen 18 ezer 963 volt, ez meccsenként mindössze 2371 nézőt jelent. Az MLSZ főtitkára szerint sem a stadionokkal van a baj, szerinte egyszerűen túl sok meccset közvetít a tévé. Felcsúton a Pancho Arénába mindenesetre már hét irányból ingyen buszokkal csalogatják a nézőket: a székesfehérvári, a pátkai, a lovasberényi, a vértesacsai, az alcsútdobozi és a felcsúti szurkolókat ingyen busszal viszik a helyszínre, majd vissza. Mi már nagyon várjuk a 600 milliós felcsúti kisvasút megépültét, biztos még többen járnak majd a meccsekre, ha Felcsút Magyarország intermodális csomópontja lesz.
Közpénzből épült-e a Pancho Aréna?
Mivel a támogató cégek nem fizették be az államkasszába az adójukat, ez a pénz jelenleg hiányzik onnan. Ráadásul ez az összeg leírható az adóalapból is, így az állam még több pénztől esik el. A tao állami támogatásnak tekinthető, ráadásul egy hatósági, bíróság előtt megtámadható döntés kellett ahhoz, hogy a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia fogadni tudja a felajánlást. Ez a megoldás nem igazán a magánpénzek jellemzője. Tehát a Pancho Arénát, az Orbán házának szomszédjában felépült stadiont mégiscsak közpénzből húzatta fel a miniszterelnök.
foci_nezoszam.png
Hogy függ össze egy fideszes offshore-lovag és a magyar foci?
Még el sem ült a Buda-Cash-botrány, amelyet a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb pénzügyi csalásának tartottak, robbant az újabb bomba: a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége még ennél is nagyobb összeggel, akár 150 milliárd forinttal is megkárosíthatta ügyfeleit. A tulajdonos pedig nem más, mint Tarsoly Csaba, aki milliárdokat öntött a győri futballba. Most azonban véget érhet egy álom, a brókerbotrány árnyéka már a győri csapatra is rávetül – nemrégiben csődvédelmet kértek. Ezek után az Audi is felbontotta a szponzorációs szerződését a csapattal, ami könnyen a profi futball végét okozhatja Győrben.
A hazai foci csapatok bevételi szerkezete jelentősen eltér a külföldi topcsapatokétól. Amíg itthon a jegybevétel mindössze 4 százalékot jelent, addig ez a fejlett piacokon 15-22 százalékot is elérheti. Az üzleti bevétel helyett az állami cégek támogatása, a tao, azaz a tulajdonosi finanszírozás a jellemző.
(atlatszo)