A magánnyugdíj-pénztári tagokat az állam(párt) eddig sorozatosan átverte. A hírtelen államosítás csak a GDP-egyensúly látszatához kellett, ez ma már közismert. Arra hivatkozva államosította a szektor nagy részét, hogy a pénztárak „eltőzsdézték” az emberek pénzét. A valóságban a pénztárak sok éven keresztül reálhozamot értek el az infláció felett, nem is nagyon tehettek másként, mert a jogszabályok miatt pénzük nagy részét a Magyar Állam állampapírjaiba kellett fektetniük.

Mit várhatnak az egy emberöltőt ledolgozott, remegő kezek ettől az állampárttól?

Viszont volt közben egy sok évtizede nem látott világgazdasági, pénzügyi, tőzsdei válság, így az, hogy ennek ellenére csak 1-2 gyengébb évük volt a pénztáraknak (mint a 2008-as, amikor még a magyar állampapírok árfolyamai is estek), valójában nem rossz eredmény. Az állam sokkal nagyobb százalékos veszteséget tőzsdézett össze a 22 400 forinton vett Mol-részvényekkel, amelyek most annak alig több mint felét, 12 195 forintot érnek. (Plusz időközi osztalékok.) A pénztárakat egyenesen bűncselekményekkel vádolták, ami nem igazolódott be, bár a pénztárak költségein valóban volt  szabályozni való.
Az átverés-sorozat másik eleme az volt, hogy a pénztárakban maradókat megfenyegették, nem kapnak majd állami nyugdíjat. Végül ezt mégsem merték megvonni tőlük, ettől azonban ez zsarolás marad. A harmadik átverés az egyéni nyugdíjszámlák beígérése volt, amelyet nem valósítottak meg, már az ígérgetéssel is felhagytak ennek időpontjával kapcsolatban.
Ha a egy befektetési alapba befizet valaki egy fix összeget, majd, ha az kevéske is, az alap megy tovább, akkor is, ha nincs további befizetés. (Legalábbis egy bizonyos, pár százmilliós méretgazdaságossági határ felett.) A költségeket vagyonarányosan osztják el, senkinek nem olvad tőle jobban a vagyona, mint másoknak, nincs veszélyben a megtakarítás. Ugyanez a hasonlóan funkcionáló pénztáraknál is működhet, így a jelenlegi érvelés, amivel megint úgy védik meg a vagyont, hogy elveszik, valószínűleg ugyanúgy légből kapott, mint az eddigiek.
Az pedig, hogy az emberek már nem fizettek be a nyugdíjpénztárakba, bölcs előrelátásra vall: nem lehetett tudni, mikor hoz ez a kormányzat megint olyan lépést, amivel veszélyezteti a magántulajdonukat.
A pénztártagok ragaszkodnak vagyonkájukhoz


A Horizont Magánnyugdíjpénztár szerint, bár a törvényjavaslat szövegének értelmezése kérdéses, valójában az összes magánnyugdíjpénztár végelszámolását jelenti. Az Origo hírportálnak küldött közleményük szerint "amennyiben ezt az egyelőre nem teljesen világos jelentésű szöveget úgy értelmezzük, hogy a törvény hatályba lépésétől, azaz vélhetően 2015. január 1-től visszamenőlegesen kell vizsgálni a pénztár tagdíjbefizetéseit, akkor a törvényalkotó számára is vélhetően egyértelmű, hogy a jelenleg működő pénztárak közül egy sem teljesíti ezt a feltételt. Ez a Magyar Nemzeti Bank számára rendszeresen beadott negyedéves jelentésekből világosan kiderül" – tudósított az MTI.
A pénztár a napokban készített felmérése szerint a magánnyugdíj-pénztári tagok 95 százaléka ma is helyesnek tartja azt a döntést, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszerben maradt, és ragaszkodik a tagságához. "Ezek az emberek a törvényjavaslat jelenlegi értelmezése szerint automatikusan visszakényszerülnek a társadalombiztosítási rendszerbe és vagyonuk az államkasszába vándorol" - áll a közleményben.
A magánnyugdíj-pénztárak az elmúlt időszakban szinte kizárólag támogatásokból működtek, melyeket vagy a tagok vagy külső támogató szervezetek nyújtottak számukra vagy korábban felhalmozott vagyonukat élték fel.


Bakta Lóránt