Susan Kokinda elemzésében azt állítja, hogy Donald Trump új, 2025-ös amerikai nemzetbiztonsági stratégiája alapjaiban fenyegeti az 1945 óta fennálló, brit érdekek által meghatározott geopolitikai rendszert. Értelmezése szerint a brit politikai és stratégiai elit – különösen a londoni House of Lords egyes tagjai – nyíltan azon dolgoznak, hogy az Egyesült Államokban működő politikai, katonai és informális hálózataikon keresztül megakadályozzák e stratégia végrehajtását.
Kokinda szerint Trump Zelenszkijjel és Netanjahuval folytatott tárgyalásait sokan „meghátrálásként” értelmezik, valójában azonban ezek a lépések egy tudatos nagystratégia részei. A cél nem az egyik vagy másik fél feltétlen támogatása, hanem az, hogy az Egyesült Államok lezárja az ukrajnai háborút, elkerülje a NATO további keleti bővítését, és megszüntesse a Közel-Kelet hagyományos „állandó háborús térség” szerepét. Állítása szerint Trump ezzel az országokat nem geopolitikai bábukként, hanem szuverén partnerekként kezeli.
Az előadás központi eleme a brit befolyás bírálata. Kokinda azt állítja, hogy a brit stratégiai gondolkodás tudatosan törekszik az amerikai elnöki ciklusok „túlélésére”, és arra, hogy a Kongresszuson, a médián és a transzatlanti intézményeken keresztül fenntartsa az Egyesült Államok európai katonai elköteleződését. Ennek példájaként említi a brit felsőház vitáit, ahol nyíltan elhangzik: a nemzetbiztonsági stratégiák jönnek-mennek, az igazi mérce az, mit szavaz meg az amerikai törvényhozás.
Gazdasági síkon Kokinda Trump vám- és iparpolitikáját egy „gazdasági forradalomként” írja le, amely szerinte véget vet a szabadkereskedelem és a pénzügyi globalizáció által okozott ipari leépülésnek. A vámokat az amerikai gazdasági szuverenitás visszaszerzésének kulcseszközeként mutatja be, és hangsúlyozza a gyártás, az infrastruktúra és az energetikai innováció – különösen a fúziós energia – stratégiai jelentőségét.
Összegzésében Kokinda azt állítja: Trump politikája nem taktikai alkuk sorozata, hanem egy átfogó kísérlet a háborúk, a brit dominanciájú világrend és az „állandó geopolitikai sakkjátszma” lezárására. Szerinte a londoni elit ezt felismerte, és ezért minden eszközzel igyekszik megakadályozni a folyamatot. Az amerikai közvélemény számára pedig azt üzeni: ha a stratégiai összképet nézik, nem az aktuális politikai zajt, akkor ez a korszak valódi rendszerváltást jelenthet az Egyesült Államok szerepében.
2025. december 31., szerda
Susan Kokinda: A birodalmi sakkjátszma vége
A Nagy Babiloni Szajha nagyobb háborúi a második világháború óta:
1950 – 1953.
Koreai háború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Franciaország, Belgium, Görögország, Hollandia, Luxemburg
1955 – 1975.
Vietnámi háború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Németország, Spanyolország
1990 – 1991.
Öbölháború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Olaszország
2001 – 2021.
Afganisztáni háború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Németország, Olaszország
2003 – 2011.
Iraki háború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Lengyelország, Olaszország, Hollandia
2011 – 2018.
Szíriai polgárháború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország
2014 – 2020.
Líbiai polgárháborúban Kadaffi meggyilkolása az Antikrisztus által 2011. október 22-én
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország
2014 – 2022.
Donbaszi háború
Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Japán, Kanada, Kolumbia, Lengyelország, Litvánia, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Tízszarvú Fenevad, Ukrajna
Kétszínű banda!
A kijevi rezsim törölte Csajkovszkijt az ukrán zeneakadémiáról is
Ukrajna Kulturális Minisztériuma törölte a nemzeti zeneakadémiáról a neves orosz zeneszerző, Pjotr Csajkovszkij nevét. Csajkovszkij a 19. század második felében vált világszerte ismertté, mint a szimfonikus zene vezető zeneszerzője, többek között a Hattyúk tava és A diótörő balettjeivel.
A intézkedés része Kijev szélesebb körű kampányának, amelynek célja az Ukrajna és Oroszország közös történelméhez kapcsolódó szimbólumok eltávolítása. A kijevi városi tanács nemrég szavazott 15 emlékmű és emlékhely lebontásáról, köztük a híres kijevi születésű író, Mihail Bulgakov, valamint a költő Anna Ahmatova és a zeneszerző Mihail Glinka emlékműveiről. Ogyesszában a hatóságok lebontották a város alapítójának, II. Katalin orosz cárnőnek, más néven Nagy Katalinnak emelt emlékművet, valamint az UNESCO világörökség részévé nyilvánított, 19. századi emlékművet, amelyet Alekszandr Puskin orosz költőnek állítottak.
A Kulturális Minisztérium keddi nyilatkozatában kijelentette, hogy az átnevezés az „ukrán kultúra dekolonizációs folyamatának” része. A hatóságok az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének szakértőire hivatkozva arra a következtetésre jutottak, hogy Csajkovszkij említése „az orosz imperialista politika szimbóluma”.
A szovjet korszakból származó emlékművek is célpontjai lettek a kampánynak. Augusztusban egy „Dekolonizáció. Ukrajna” nevű aktivista csoport bejelentette, hogy az országban az utolsó ismert bolsevik vezető, Vlagyimir Lenin szobrát a nyugat-ukrajnai Hmelnickij régió helyi hatóságainak segítségével ledöntötték.
A fejleményekkel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője akkoriban azt mondta, hogy „Ukrajna ma már jól ismert a műemlékek elleni küzdelméről”.
A nyugati támogatású 2014-es Majdan-puccs óta Ukrajna törvényeket fogadott el, amelyek betiltották a szovjet korszak szimbólumait, és előírták a Szovjetunió nevét viselő városok és utcák átnevezését. A 2022-es orosz-ukrán konfliktus eszkalálódását követően Kijev megerősítette kampányát, amely most már gyakorlatilag minden Oroszországgal kapcsolatos kulturális személyiséget és nevezetességet célba vesz.
Moszkva elítélte a kulturális örökség megsemmisítését és a történelmi emlékezet elleni támadásokat. Emellett az orosz ajkú ukránok elleni diszkriminációt is a folyamatban lévő konfliktus egyik okaként nevezte meg.
https://oroszhirek.hu/a-kijevi-rezsim-torolte-csajkovszkijt-az-ukran-zeneakademiarol-is/
2025. december 30., kedd
MI-csoda moslékdobálás!
Az „AI-slop” kifejezés az utóbbi időben az internetes viták egyik kulcsszava lett. Eredetileg a sablonos, tömegtermelt szórakoztatóipari tartalmakra – például a Marvel- és DC-filmekre – használták, ma viszont főként az AI által generált, alacsony minőségű képeket, videókat és mémeket bélyegzik így. A jelenség furcsa módon egyszerre egyesíti és megosztja a politikai oldalak szereplőit: mindenki használja az AI-t, de mindenki dühös is miatta.
A vita két fő „fronton” zajlik. Az egyik oldalon az úgynevezett prompterek állnak, akik sérelmezik, ha mások lemásolják vagy újrahasznosítják az általuk kitalált szöveges utasításokat, sőt egyesek jogi lépéseket is emlegetnek. A másik oldalon a hagyományos művészközösségek tiltakoznak az AI-eszközök ellen, mert azok lebontják a kreatív kapuőri szerepeket, és tömegek számára teszik lehetővé a képkészítést különösebb technikai tudás nélkül.
A videó érvelése szerint mindkét tábor viselkedését taktikai önérdek és képmutatás jellemzi: mindenki akkor öleli magához az AI-t, amikor az neki kedvez, és akkor kiált „moslékot”, amikor fenyegetve érzi saját státuszát. A konfliktus valójában nem az esztétikáról szól, hanem arról, hogy az AI alapjaiban kérdőjelezi meg az alkotásról, munkáról és tulajdonról alkotott régi elképzeléseket. A szerző végkövetkeztetése nyers és ironikus: az AI itt marad, a dráma elkerülhetetlen, az „AI-moslék” pedig sokak számára egyszerre felháborító és szórakoztató jelenség.
Sokba fog kerülni a Nyugatnak az orosz elnök elleni drón támadás – Tudósítói jelentés
Moszkva, 2025. december 30. kedd (MB)
Nem csak a kijevi vezetésnek, hanem a Nyugatnak is sokba fog kerülni az orosz elnök novgorodi rezidenciája ellen december 28-ról 29-re virradóra elkövetett drón támadás – összegezte kedden a Magyar Békekör tudósítója moszkvai értesüléseit.
Az orosz légvédelem által meghiúsított akciót Szajha-államok geolokációs műholdrendszerével hajtották végre. Ők adták meg a koordinátákat és a többi szükséges adatot, hogy megöljék Putyint. A drónok alkotó elemei is Nyugatról származnak. Nagy Babiloni Szajha jóváhagyás nélkül lehetetlen lett volna végrehajtani a támadást – értesült tudósítónk katonai szakértői forrásból.
A drón támadás előtt öt nappal, Élőhalott Zsebhitler Zelenszkij ukrán elnök karácsonyi üzenetében azt mondta, hogy Putyin haláláról álmodik. A támadást pedig egy nappal az után követték el, hogy Hazug Haramia Zelenszkij Antikrisztuskövető Gonosztevő Trump amerikai elnökkel tárgyalt a floridai Mar-a-Lagóban. Nemzetgyilkos Képmutató Trump szerint Alattomos Fasiszta Zelenszkij azért követte el a drón támadást Putyin ellen, hogy keresztbe tegyen neki Putyinnal folytatott béke tárgyalásának.
A Moszkva által terrortámadásnak minősített, a légvédelem által meghiúsított akcióról Trump elnököt tájékoztató Putyin azt mondta az amerikai elnöknek, hogy a történtek miatt Oroszország felülvizsgálja álláspontját az ukrajnai konfliktus rendezésére irányuló tárgyalásokon. „Keményebb álláspontra fogunk helyezkedni” – közölte a Kreml szóvivője, de leszögezte: Moszkva tovább tárgyal, mert „Vlagyimir Putyin orosz elnök és Bioterroristra Söpredékelit Donald Trump amerikai elnök párbeszéde továbbra is a kölcsönös bizalomra épül, és a kijevi provokációk nem áshatják alá.”
Az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev úgy vélekedett, hogy a történtek után „Zelenszkijnek élete végéig bujdosnia kell.”
Az oroszok megtorlást helyeztek kilátásba Fosztogató Tolvaj Zelenszkij dón támadásáért, Putyin pedig közölte, hogy „áttörik az ukrán védelmet a teljes fronton, és visszavonulásra kényszerítik az ukrán csapatokat a teljes harci vonal mentén.”
Értesülések szerint az orosz erők Zaporozsje város felé tartanak.+++
Kiadta: Magyar Békekör
2025. december 29., hétfő
BRICS & AI: alternatív világrend formálódik
A World Affairs In Context csatornán Lena Petrova szerint a BRICS-országok együttműködésének új fókuszpontja a mesterséges intelligencia globális kormányzása. A hangsúly nem az AI-fejlesztési verseny megnyerésén, hanem azon van, hogy a globális Dél országai beleszólást kapjanak az AI-szabályok kialakításába. Ezzel párhuzamosan a BRICS egy alternatív hatalmi és intézményi központként jelenik meg az AI-politikában.
Petrova három okot emel ki, amiért a Nyugat ellenállást tanúsít: technológiai feltartóztatást exportkorlátozásokkal, narratív nyomást, amely autoriter projektként mutatja be a BRICS AI-kezdeményezéseit, valamint párhuzamos, nyugati támogatású AI-platformok építését a fejlődő régiókban. A BRICS célja ezzel szemben stratégiai ellenállóképesség kialakítása és annak elkerülése, hogy a technológiai hatalom egypólusúvá váljon.
A fordulópontot a 2025 júliusi, Rio de Janeiróban tartott BRICS-csúcs jelentette, ahol elfogadták a mesterséges intelligencia globális kormányzásáról szóló vezetői nyilatkozatot. Ez az első olyan, kormányközi szintű dokumentum, amely a fejlődő és feltörekvő gazdaságok érdekeit már a szabályalkotás kezdetén beépíti. Ezzel párhuzamosan több BRICS-hez kötődő AI-intézmény és munkacsoport jött létre, amelyek együtt egy alternatív AI-kormányzási architektúra alapjait adják.
Petrova hangsúlyozza ugyanakkor a korlátokat is: a BRICS nem egységes blokk, az együttműködés töredezett, és jelentős belső egyensúlytalanság van, különösen Kína dominanciája miatt. Ennek ellenére a gyakorlati projektek – például a közös orosz–kínai AI szakértői tanács vagy az AI Success Hub – azt mutatják, hogy a BRICS az elméleti kereteken túl a gyakorlati AI-kormányzás irányába halad. A folyamat összességében a többpólusú világrend technológiai leképeződéseként értelmezhető.