A World Affairs In Context csatornán Lena Petrova szerint a BRICS-országok együttműködésének új fókuszpontja a mesterséges intelligencia globális kormányzása. A hangsúly nem az AI-fejlesztési verseny megnyerésén, hanem azon van, hogy a globális Dél országai beleszólást kapjanak az AI-szabályok kialakításába. Ezzel párhuzamosan a BRICS egy alternatív hatalmi és intézményi központként jelenik meg az AI-politikában. 
Petrova három okot emel ki, amiért a Nyugat ellenállást tanúsít: technológiai feltartóztatást exportkorlátozásokkal, narratív nyomást, amely autoriter projektként mutatja be a BRICS AI-kezdeményezéseit, valamint párhuzamos, nyugati támogatású AI-platformok építését a fejlődő régiókban. A BRICS célja ezzel szemben stratégiai ellenállóképesség kialakítása és annak elkerülése, hogy a technológiai hatalom egypólusúvá váljon. 
A fordulópontot a 2025 júliusi, Rio de Janeiróban tartott BRICS-csúcs jelentette, ahol elfogadták a mesterséges intelligencia globális kormányzásáról szóló vezetői nyilatkozatot. Ez az első olyan, kormányközi szintű dokumentum, amely a fejlődő és feltörekvő gazdaságok érdekeit már a szabályalkotás kezdetén beépíti. Ezzel párhuzamosan több BRICS-hez kötődő AI-intézmény és munkacsoport jött létre, amelyek együtt egy alternatív AI-kormányzási architektúra alapjait adják. 
Petrova hangsúlyozza ugyanakkor a korlátokat is: a BRICS nem egységes blokk, az együttműködés töredezett, és jelentős belső egyensúlytalanság van, különösen Kína dominanciája miatt. Ennek ellenére a gyakorlati projektek – például a közös orosz–kínai AI szakértői tanács vagy az AI Success Hub – azt mutatják, hogy a BRICS az elméleti kereteken túl a gyakorlati AI-kormányzás irányába halad. A folyamat összességében a többpólusú világrend technológiai leképeződéseként értelmezhető.

https://www.youtube.com/watch?v=rrqgBxw3fic