2017. július 4., kedd

Politikai pályára lép Hosszú Katinka

Hosszú Katinka nemzetközi érdekvédelmi szervezetet alapított, hogy “hatékonyabban tudják képviselni az úszók érdekeit a Nemzetközi Úszó Szövetséggel szemben”.
„Hatalmas bejelentést tett kedd reggel Hosszú Katinka, aki Facebook-posztjában közölte, hogy 29 úszótársával, Hosszúval együtt 15 olimpiai bajnokkal nemzetközi érdekvédelmi szervezetet alapított, hogy egységesen, erősen tudják képviselni az úszók érdekeit a FINA, vagyis a Nemzetközi Úszó Szövetséggel szemben.” – írja az Index.hu.
A közleményben azt írták, “Joggal várjuk el, hogy a FINA vezetői mostantól egyenrangú félként tekintenek majd ránk, tárgyalóasztalhoz ülnek velünk, és minden fontos szakmai döntés előtt lehetőséget kapunk, hogy elmondjuk, mi a profi úszók véleménye, mi a MI véleményünk.”
A Global Association of Professional Swimmers több mint 30 úszó, köztük 15 olimpiai bajnok részvételével alakul meg, a közlemény szerint a szervezetben „minden egyes kontinens képviselteti magát”.

http://www.hidfo.ru/2017/07/politikai-palyara-lep-hosszu-katinka/

A német kormánynak már nem „barát” az Egyesült Államok

A német Kereszténydemokrata Unió hétfőn közzétett új választási programjában már csak „partnernek” nevezi az Egyesült Államokat, ellentétben a 2013-as programmal, amiben még a „barát és partner” megnevezés szerepelt.
A hétfőn közölt dokumentum szerint Németország sokat köszönhet az Egyesült Államoknak, beleértve az ország újraegyesítését is, valamint, hogy „visszatérítette Németországot a demokratikus országok családjába”.
A CDU/CSU weboldalán megtalálható 2017-2021-es program szövege szerint „az Egyesült Államok legfontosabb Európán túli partnerünk”, emellett azt írja, „alapvető biztonságpolitikai érdekünk, hogy az Egyesült Államok stabil és megbízható partner maradjon”. A „barát” megnevezést azonban már nem használják az Egyesült Államokra.
A CDU 2013-2017-es programjában még „legfontosabb Európán kívüli barátnak és szövetségesnek” nevezte az Egyesült Államokat, valamint a programban az állt, hogy az Egyesült Államokkal ápolt baráti viszony mérföldkő a párt nemzetközi politikájában. Ez a meghatározás változott meg egy olyan szövegre, ami már csak partnernek nevezi az Egyesült Államokat, és az együttműködés mérföldkőnek tekintése helyett is inkább az amerikai partner stabilitásában érdekeltséget hangsúlyozza.
A két NATO-tagállam közti viszony az amerikai elnökválasztás után kezdett megromlani, miután a német külpolitika nem tudta kezelni azt a helyzetet, hogy nem Hillary Clinton nyerte a választást. Az új amerikai elnök, Donald Trump élesen kritizálta a német kancellárt felelőtlen bevándorláspolitikája miatt, emellett kritikával illette Németországot annak kapcsán, hogy az amerikai exportból szerzett nyereségei ellenére nem fizet eleget a NATO költségvetésébe.
Németország szeptember 24-én tartja a szövetségi választásokat, ahol új kormányt és új kancellárt választanak meg, utóbbi rendszerint a győztes párt vezetője.

http://www.hidfo.ru/2017/07/a-nemet-kormanynak-mar-nem-barat-az-egyesult-allamok/

Újabb vámszabályozást fogadnak el Ukrajna kapcsán

Az Európai Parlament kedden újabb átmeneti kereskedelmi preferenciákat fog elfogadni Ukrajnával kapcsolatban: eltörlik bizonyos ukrán mezőgazdasági termékekre, többek közt a mézre, feldolgozott paradicsomra és búzára vonatkozó importvámot.
A Szputnyik hírügynökség európai parlamenti forrásokra hivatkozva azt írja, a július 4-i plenáris ülésen elfogadják az új kereskedelmi intézkedést. A szavazást kedd délutánra időzítették. Utána az Európai Unió Tanács kell elfogadja a dokumentumot, hogy az érvénybe léphessen. Az új kereskedelmi preferenciák alapján vámmentessé válik bizonyos ukrán mezőgazdasági termékek, többek közt a méz, a feldolgozott paradicsom és a búza behozatala.
Az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezményt 2014-ben írták alá. Később az EU valamennyi tagállama ratifikálta, legutóbb Hollandia. (Bár 2016 áprilisában a hollandok egy népszavazással döntöttek ebben a kérdésben, és 61%-os többséggel elutasították a társulást, mert attól tartottak, hogy ezáltal az EU arra kötelezheti Hollandiát, hogy pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának.) A társulási egyezmény alapján Ukrajna fel kell számolja a korrupciót és decentralizálnia kell az energiaszektort.

http://www.hidfo.ru/2017/07/ujabb-vamszabalyozast-fogadnak-el-ukrajna-kapcsan/

2017. július 3., hétfő

Azonnal szülnek és német apát keresnek az afrikai migránsok

Több mint 700 fekete anya jutott be Németországba, azáltal, hogy kerülőúton legálissá tették a németországi tartózkodást. Fizetségért cserébe egy német férfi elismeri az apaságot, így a gyermek automatikusan német állampolgár lesz – ezáltal az anya is Németországban maradhat.
A német hatóságok szerint egyre több várandós bevándorló keres magának német férfit, abból a célból, hogy az hivatalosan elismerje az apaságot, és ezáltal a migráns anya és a gyermeke is Németországban maradhasson. A német férfinak ilyen esetekben azonban többnyire semmi köze az anyához és a gyermekhez. Egyszerű üzleti tranzakcióról van szó; a férfi mintegy ötezer eurót kap az illegális bevándorlótól azért, hogy a hivatalban elismerje, hogy ő a gyermek apja. Innentől az afrikai gyermek születésekor automatikusan megkapja a német állampolgárságot, és ezáltal az anyja is Németországban maradhat.
A RBB német hírügynökség szerint csak Berlinben több mint 700 ilyen esetet találtak. A migránsok, akik ezzel a gyakorlattal élnek, főként Afrikából érkeznek, de akadnak köztük vietnamiak és kelet-európaiak is.
Az Európai Bíróság május közepén hozott döntést arról, hogy nem-európai szülőnek joga van tartózkodási jogot szerezni az Európai Unióban, ha a gyermeke uniós tagállam állampolgára. A német törvények szerint pedig a gyermek megkapja a német állampolgárságot, ha az egyik szülő német állampolgár.
Az ARD televízió szerint voltak kirívóan gyanús esetek, például amikor egy férfi egyszerre tíz gyermek apjának vallotta magát, vagy egy szélsőjobboldali szimbólumokat viselő aktivista azt állította, hogy ő az apja egy vietnami nő gyermekének – de kevésbé figyelemfelkeltő esetekben a hatóságok számára közel megoldhatatlan feladat a visszaélések kiszűrése.


http://www.hidfo.ru/2017/07/azonnal-szulnek-es-nemet-apat-keresnek-az-afrikai-migransok/

Assange: “a liberálisok szeretik a cenzúrát, az erőszakot és a halált”

Julian Assange, a WikiLeaks alapítója szerint is egyre feltűnőbb, hogy a liberálisok szeretik az állami cenzúrát, az erőszakot és a halált.
Julian Assange, a WikiLeaks alapítója egy Twitter bejegyzésében azt írta, a liberálisok nem is igazán liberálisok, mert együttműködnek a katonai és gazdasági érdekérvényesítést erőszakos úton folytató állami szervekkel, szeretik a cenzúrát és a halált.
Assange bejegyzésében szó szerint említi a „hard power”-t, ami a politikai érdekérvényesítés erőszakos, gyilkolással és elnyomással (pl. katonai beavatkozás) járó formája – szemben a diplomáciai, kulturális eszközökkel operáló „soft power”-rel (puha erő).
Korábban az amerikai hadsereg által elkövetett gyilkosságok kapcsán is látható volt, hogy a liberális sajtó mennyire látványosan képes örülni más emberek halálának; áprilisban az amerikai hadsereg egy minden eddiginél nagyobb bombát dobott le Afganisztánban, melynek eredményeként sokan meghaltak. A liberálisok részletesen beszámoltak még a bomba technikai paramétereiről is, a meggyilkolt emberekről tudósítást azonban letudták annyival, hogy terroristák voltak az áldozatok, emiatt morálisan elfogadható a meggyilkolásuk.

http://www.hidfo.ru/2017/07/assange-a-liberalisok-szeretik-a-cenzurat-az-eroszakot-es-a-halalt/

Biztos: Brüsszel készen áll finanszírozni a migránsok beengedését

Az Európai Unió migrációügyi biztosa, Dimitrisz Avramopulosz válaszolt az olasz hatóságok jelzésére, miszerint lezárnák a migránsok előtt a kikötőket; Brüsszel készen áll arra, hogy pénzt adjon Olaszországnak a migránsok beengedéséért.
Az Európai Unió készen áll arra, hogy párbeszédet folytasson Olaszországgal és más országokkal a migrációs válsággal megbirkózáshoz szükséges eszközökről – mondta Dimitrisz Avramopulosz, az EU migrációügyi biztosa. Brüsszel pénzügyi segítséget adna Olaszországnak a migránsok elszállásolásához, hogy a bevándorlás továbbra is gördülékenyen menjen.
„Teljesen megértem az olaszok aggodalmait: tarthatatlanná vált a helyzet. Ezért készen állunk arra, hogy támogassuk Olaszországot nem csak politikai, de anyagi téren is.” – mondta a biztos az Il Corriere della Sera olasz napilapnak nyilatkozva.
A semmitmondó interjúból kiderült, hogy Brüsszel elsősorban nem a tengeri határ ellenőrzésének fokozására akar pénzt adni, hanem arra, hogy Olaszország a már beengedett migránsokat megfelelően elszállásolja táborokban, és ott külön csoportra ossza azokat, akiknek szüksége van segítségre, és azokat, akiknek nincs.
Tehát a migránsok továbbra is akadálytalanul érkeznének Olaszországon át az EU-ba, csak hatékonyabban osztályoznák őket, annak reményében, hogy egy részüket utána ki lehet utasítani. Eközben a Biztos továbbra is azt mondta, hogy az EU tagállamai át kell vegyék a már beengedett migránsokat: Avramopulosz arról beszélt, hogy a migrációs válság megoldását elsősorban a “szolidaritásban” látja. Ez a brüsszeli nyelvezet szerint a migránsok befogadását jelenti.
Szerdán a helyi sajtó azt írta, az olasz hatóságok kilátásba helyezték a kikötők lezárását minden olyan hajó előtt, ami a Földközi-tengeren „kimentett” migránsokat szállít. Az embercsempészek és civil szervezetek tevékenységének köszönhetően idén eddig 77 ezer afrikai és közel-keleti migráns érkezett Olaszországon keresztül az Európai Unióba, ami 13,4%-os növekedés a tavalyi adathoz képest.

http://www.hidfo.ru/2017/07/biztos-brusszel-keszen-all-finanszirozni-a-migransok-beengedeset/

2017. július 2., vasárnap

Lengyelország kárpótlást követelne a II. világháborúért és a Fenevadhoz való csatlakozásért

Lengyelországnak jogában áll, hogy kárpótlást kérjen a második világháborúban szenvedett veszteségekért, és az Európai Unióhoz csatlakozás eredményeként elszenvedett gazdasági károkért – mondta Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője.
Kaczynski a Jog és Igazságosság párt szombati kongresszusán elmondott beszédében azt mondta; „érdemes emlékeztetni nyugati kritikusainkat arra, hogy Lengyelország volt az első ország, ami fel kellett vegye a harcot a német nácizmussal, és 17 nappal később egy másik totalitárius rezsim, a Szovjetunió támadt rá”. A pártvezető azt mondta, Lengyelország mindezért máig semmilyen kompenzációt nem kapott, ezért morális joga, hogy a történtekért jóvátételt követeljen, és „akik másként gondolják, azok tévednek”.
A volt kormányfő beszédében a világháborús veszteségekkel egy kategóriában említette az Európai Unióhoz csatlakozást.
Azt mondta, Varsónak utóbbiért szintén jogában áll jóvátételt követelni, mert “a lengyel EU-csatlakozás a nyugat-európai országok számára volt eredmény, de Lengyelországnak gazdasági katasztrófa volt”.
Lengyelország 12 évvel az EU-csatlakozás előtt nyitotta meg piacát a nyugati cégek előtt, és Kaczynski elmondása szerint az olcsó lengyel munkaerőből kizárólag a nyugati cégek profitáltak. A politikus emellett kifejtette, hogy az európai cégek évente több tízmilliárd złoty nagyságrendben hordják ki a pénzt az országból anélkül, hogy azért bármilyen adót fizetnének. Kaczynski azonban hangsúlyozta; senki nem vádolhatja pártját Európa-ellenességgel, hiszen támogatták az EU-csatlakozást az annak kapcsán tartott népszavazás előtti kampányban.
A pártvezető beszédében emellett elmondta, hogy az Európai Unió migrációs válságához sincs köze Lengyelországnak, és nem erkölcsi kötelességük befogadni a migránsokat, mert Lengyelország a migráció forrásországainak kizsákmányolásából sem részesült, abból is csak a nyugati országok profitáltak.
„Mi nem vettünk részt azoknak az országoknak a kizsákmányolásában, ahonnan most a migránsok Európába érkeznek. Nem használtuk az országaikban az olcsó munkaerőt, és végképp nem hívtuk őket Európába. Jogunkban áll nemet mondani” – tette hozzá.
A politikus kifejtette, hogy a tömeges bevándorlás biztonsági fenyegetést jelent, és ez alatt nem csak terrorizmust kell érteni, hanem a mindennapi biztonságot, hiszen a nyugati országok példája azt mutatja, hogy ahol tömegesen megtelepednek a migránsok, ott a helyi lakosság élete pokollá válik.
Júniusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság ellen, amiért nem fogadtak be migránsokat. Az uniós nyomásgyakorlásra adott reakciókból egyértelművé vált, hogy amennyiben Brüsszel tovább erőlteti a kényszerbetelepítés ügyét, a célországok elkezdenek mérleget vonni, hogy az EU-tagsággal járó gazdasági előnyök érnek-e annyit, mint a migránsok befogadása által okozott veszteség. Amennyiben az EU-tagság gazdasági hatásait vizsgálni kezdik, könnyen kiderülhet, hogy maga az EU-csatlakozás is összességében inkább veszteséget okozott az országnak.


http://www.hidfo.ru/2017/07/lengyelorszag-karpotlast-kovetelne-a-ii-vilaghaboruert-es-az-eu-csatlakozasert/