A NATO kiközösít egy tagállamot, miután nem sikerült megdönteni a kormányát

Német sajtóorgánumok szerint Németország és több másik tagállam együtt el akarja érni, hogy a következő NATO-csúcstalálkozót ne Törökországban tartsák.

Recep Tayyip Erdogan török elnök eredetileg a varsói csúcstalálkozón ajánlotta fel, hogy a 2018-as találkozót Törökországban szervezzék meg. Ezt a kezdeményezést azonban közel 20 tagállam ellenzi: a Die Welt német lap beszámolója szerint többek közt Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia és Kanada diplomatái tették egyértelművé, hogy nem támogatják a török kormány belpolitikáját.

Ezek az országok Brüsszelben akarják tartani a következő csúcstalálkozót, amiről a végső döntést júniusban hozhatják meg. A német lapnak nyilatkozó diplomata azt mondta,

nem akarják azt a látszatot kelteni, hogy a NATO támogatja Törökország belpolitikáját. (?)

Az utóbbi hónapok folyamán az Európai Unió és Törökország közti kapcsolat nagy mértékben megromlott. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a török EU-csatlakozás végét jelenti, ha Ankara nem hajlandó letenni a halálbüntetés újbóli bevezetésével kapcsolatos tervekről.

Németország és Törökország közt egyre mélyebb diplomáciai feszültség áll fenn, miután a török kormány több alkalommal is megtiltotta, hogy német politikusok látogassanak az Incirlik légibázisra, ahol többek közt német katonák is állomásoznak. A török kormány utóbb azzal indokolta a lépést, hogy a német delegáció tagjai terrorszervezetet támogathatnak.

Tavaly nyáron katonai puccskísérlet történt Ankarában és Isztambulban, amit a hatóságok másnap reggelre levertek. A török kormány hivatalosan is az amerikai titkosszolgálatokat vádolta a kormány elmozdítására tett kísérlet megszervezésével.

A puccskísérlet leverése után a törökországi újságok címlapjain szerepelt, hogy egy amerikai NATO-vezető irányította a katonai hatalomátvételi kísérletet. Később őrizetbe vették az Incirlik légibázis parancsnokát, és a török kormány visszarendelte a nyugati országokban szolgálatot teljesítő diplomaták többségét. Egy részük Németországban politikai menedékjogot kapott, illetve a puccskísérlet levezénylésében részt vevő személyek is egy NATO-tagállamba menekültek, ami később nem adta ki őket a török hatóságoknak.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-nato-kikozosit-egy-tagallamot-miutan-nem-sikerult-megdonteni-a-kormanyat/

Norvégia is támogatja az európai hadsereg létrehozását

Donald Trump amerikai elnök első európai útja nem tekinthető sikeresnek, mivel a brüsszeli csúcstalálkozó után több európai ország vezetője is hangot adott annak, hogy létre kellene hozni a független európai hadsereget.

Angela Merkel német kancellár és Erna Solberg norvég miniszterelnök a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó után egyaránt olyan „lázadó jellegű” kijelentésekkel szerepelt a címlapokon, mint „a régi szövetségeket többé nem lehet garantáltnak tekinteni”, és „Európa nem támaszkodhat mások támogatására”. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közt mélyülő szakadékhoz hozzáadott újabb tényező volt, hogy Donald Trump a G7 szicíliai csúcstalálkozóján bejelentette; az Egyesült Államok kivonul a párizsi klímavédelmi egyezményből.

Bjørn Olav Knutsen, a norvég Védelmi Kutatóintézet (FFI) vezetője az Aftenposten napilapnak nyilatkozva Trump legutóbbi látogatásáról azt mondta, a történtek „annak tünetei, ahogyan az USA az utóbbi évek során megváltozott.” Szerinte „ameddig Trump ül az Ovális Irodában, hiba lenne azt gondolni, hogy minden úgy lesz, ahogyan korábban volt”, ezért Európa nagyobb felelősséget kell vállaljon saját biztonságáért és ennek érdekében újabb védelmi megállapodásokat kell kössön. Norvégia számára kiemelkedő fontosságúvá válik a tengeralattjáró-gyártás és egyéb hadifelszerelések kapcsán Németországgal kötött egyezmény.

Mindemellett, Trump kijelentése és hozzáállása minden bizonnyal hatással van az európai védelmi döntések alakulására, de nem szükségképpen a GDP 2%-ának elköltése terén. Knutsen szerint amennyiben sor kerül a védelmi kiadások fokozására, az európai országok sokkal inkább az európai katonai integrációra kellene összpontosítsanak, melynek végeredménye egy közös európai parancsnokság alatt álló európai hadsereg lenne.

„Ennek katonai téren nagyobb hatása lenne, mint önmagában a védelmi kiadások növelésének. Láthatóan kudarcra ítéltetett az a megközelítés, hogy az európai országok az Egyesült Államok vezetésével gondoskodjanak saját védelmükről.”

Knutsen szerint Trump brüsszeli látogatásának következményeként alapjaiban megváltozhat az európai védelmi struktúra, például közös gyártásban készülhetnek az európai országok által használt harcjárművek, közös katonai alakulatok jöhetnek létre és közös kiképzés és infrastruktúra-megosztás, ami közelebb vezeti Európát az európai hadsereg létrehozásához.

A szakértő szerint a fokozott együttműködés egyik első területe a védelmi-kutatási tevékenység lehet, ami az európai védelmi kapacitás hosszú távú fejlesztésének egyik alapja.

http://www.hidfo.ru/2017/06/norvegia-is-tamogatja-az-europai-hadsereg-letrehozasat/

Tovább monopolizálódik a reklámpiac, Simicska kárára...

Egy hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége. Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet vágna a reklámpiacon, a kormány politikai érdekei szerint hoz hátrányba és előnybe cégeket. Simicska hirdetőoszlopait például ellehetetleníti az intézkedés. Ezzel szemben a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg.

Kormányrendelettel az óriásplakátok ellen

Április 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amelynek célja, hogy 2020-ig teljesen átalakítsa a köztéri hirdetések elosztását. A hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége.

A jogszabály azért szabja át teljesen a plakátpiacot, mert kimondja, hogy a maximális hirdetőfelület nem haladhatja meg a 9 négyzetmétert, valamint a plakátokat nem lehet ragasztani és magánterületen elhelyezni. Ráadásul a nem ragasztott, forgó rendszerű (roll up) hirdetőberendezés ára, amelyből pár darab már most is található Budapesten, hússzorosa a mai egyszerű fém-bádog óriásplakát-tábláknak.

Változik továbbá, hogy hirdetőoszlopokon egyáltalán nem lehet reklámozni, kizárólag közművelődési célú hirdetőoszlopokon közművelődési témában. Ez azt jelenti, hogy koncerteket, színházi előadásokat hirdethetnek, viszont nem rakhatnak ki cégeket, pártokat reklámozó plakátokat.

A kihirdetéstől, tehát április 28-tól számolva harminc napon belül már csak az új szabályozásnak megfelelő reklámhordozókat lehet kitenni, 2020 végéig pedig minden, nem megfelelő reklámhordozót le kell szerelniük a cégeknek. Azt pedig, hogy melyik cég tehet ki reklámhordozót, elvileg az önkormányzatokra bízzák.

Akárhogy is, a rendelet azt jelenti, hogy a most kint lévő 36 ezer óriásplakátnak biztos mennie kell. Az óriásplakát már azért sem túl jó biznisz a cégeknek, mert a kormány egy salátatörvényben elfogadta, hogy a köztéri reklámok négyzetmétere után 12 ezer forintnyi adót kell fizetni. Ez a Magyar Reklámszövetség számításai szerint nagyjából a reklámokon megkeresett bevétel felét elviszi a cégektől, nagyjából évi 6,5 milliárd forint adót jelent az iparágnak, ami már amúgy is fizet reklámadót.

A vesztes

Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet vágna a reklámpiacon, a kormány politikai érdekei szerint hoz hátrányba és előnybe cégeket.

A fővárosban három cég helyezhet el hirdetéseket utcabútorokon: a buszmegállókban és közvécéken a JCDecaux, hirdetőoszlopokon a Mahir Cityposter, telefonfülkéken a Mediacontact.

Ezt az intézkedést természetesen a plakátcégek, a JCDecaux és a Mahir Cityposter is megsínyli, ám ott marad menekülési útvonalnak az utcabútor.

Illetve maradna. A Simicska féle Mahir Cytiposter hirdetőoszlopait ugyanis ellehetetleníti az intézkedés. A kormányrendelet azzal golyózná ki a céget a fővárosi utcabútorosok közül, hogy előírja: a hirdetőoszlopokon csak közművelődési témákban lehet reklámozni, mást nem (az pedig bevétel szempontjával szinte egyenlő a nullával).

Az Index megkereste ugyan a Mahirt, hogy mennyi a cég bevétele a hirdetőoszlopokból, valamint, hogy ebből mennyit fordít vissza üzemeltetésre, és mi az álláspontja a kormányrendeletről, ám nem kaptak választ.

Ez a fajta kipécézés az oszlopháborút lezáró csata lehet, mely egyben figyelmeztetés is Simicskának. Mintha nem lett volna elég, hogy Halászi János és Kósa Lajos frakcióvezető már benyújtottak a Jobbik plakátkampányára reagáló törvényjavaslatot. . A javaslat a "burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról” címet viseli. Ebben rögzítik, hogy tiltott pártfinanszírozásnak minősül, ha valaki a listaár alatt vagy ingyen biztosít felületet a választói akarat befolyásolására alkalmas üzeneteknek.

A nyertes

Simicska tehát az elkövetkező időszakban még jobban a perifériára szorul. Másrészt az Index iparági forrásai szerint a JCD-nek más piacokon már vannak olyan óriásplakátjai, amelyek megfelelnek az új előírásokat, vagyis 9 négyzetméternél kisebb a reklámfelületük, és nem ragasztani kell rájuk az új plakátot, hanem egy üveg mögött pörögnek a reklámok, mint a villamosmegállókban lévő citylightokban.

Mint már említettük a JCDecaux területe utcabútor fronton a buszmegállók és a közvécék. Ám egyelőre csak a buszmegállókra koncentrál, mivel különböző akadályok miatt eddig nem tudtak egy nyilvános vécét sem felépíteni. Ezt 2006 és 2010 között a városépítési szabályozás bonyolultsága, azután pedig politikai-gazdasági okok miatt nem tudták teljesíteni. Ez utóbbi konkrétan azt jelentette, hogy a fővárosnak nem akaródzott az akkoriban szinte a teljes piacot taroló Publimontnak és Mahir Cityposternek még nagyobb konkurenciát állítani.

Az Index információi szerint a cég 713 fővárosi területen, és mintegy ezer kerületi ingatlanon álló buszmegállót épített saját szabvány szerint az elmúlt években, darabonként állítólag milliós nagyságrendben. A várók üzemeltetése (karbantartás, rongálások javítása, világítás) havi több százezer forintba kerül megállónként. Az ehhez szükséges összeg a várók oldalán működtetett citylight-hirdetőhelyek bevételeiből folyik be, ám hogy ekkora a nyereség, azt a JCDecaux nem árulta el.

Hogy a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg, azzal magyarázható, hogy ha a két nagy hirdetőcég egyikével a kormány haragban van, akkor nyilvánvaló, hogy a másik cég berendezésein hirdet. A rendelet jobb helyzetbe hozza a céget, ám a buszmegállók valóban színvonalasak, tehát valamicske haszon a társadalomnak is visszacsorog.

A „fogyasztóbarát terméknek minősített lakáscélú jelzáloghitelek társadalmi megismertetése érdekében tervezett kommunikációs kampány lebonyolítására” írt ki az MNB egy nettó másfél milliárd forintos közbeszerzést. A jegybank közelmúltra jellemző médiabüdzséjéhez képest ez kiugróan magas összeg. A Kantar Media elemzőcég adatai rámutatnak, az MNB az előző öt negyedévben listaáron is csak ennek durván egy százalékát költötte el (a tényleges kiadás mindig jóval alacsonyabb a listaárnál, utóbbiból ugyanis a médiumok jelentős kedvezményt adnak).

Még nem teljesen tisztázott, milyen csatornákon szeretné népszerűsíteni a jelzáloghiteleket a jegybank. A kiírás alapján lesznek print és online sajtóhirdetések, televíziós, valamint rádiós spotok, illetve plakátkampány is, az arányokról azonban egyelőre nem esett szó, mivel a médiastratégia (azaz a részletek kidolgozása) a tender nyertesének feladata.

A vállalkozásoknak szánt Növekedési Hitelprogram népszerűsítésekor a Kantar Media adatai alapján listaáron a hirdetések közel fele a televíziókhoz került, de a napilapok és a plakátcégek is jelentős összeggel gazdagodhattak a jegybank megrendeléseinek hála.

Úszkáló kishalak

Van két kisebb szereplő is a piacon, melyek valószínűleg kishalakként elúszkálhatnak. Az egyik a már említett Mediacontact, mely egy jogszabályi rést kihasználva jutott a telefonfülkék oldalán méretes reklámhelyekhez. A cég elvileg zavartanul tovább folytathatja eddigi tevékenységét.

Ám egyelőre nem világos, hogy mi lesz a Garancsi Istvánhoz köthető Esma Zrt. reklámjaival. A cég egy régebbi, kiszivárogtatott javaslatban amolyan kivételként jelent meg, ezt nyomta most rendeletként át a kormány. A korábbi javaslatban még külön benne volt, hogy azok a villanyoszlopokra fölszerelt vagy azokról lógó reklámok, amelyek mind az Esma tulajdonában vannak, maradhatnak jelenlegi helyükön. A jelenlegi rendelet ezeket külön nem említi, ám Garancsi István elefántfülei, lévén hogy személye köthető Orbán Viktor bizalmi köréhez, valószínűleg utcabútornak minősülnek a szabályozó szerint.

TényTár

Kiderült: tényleg összefonódott a bírói hatalommal a Soros-hálózat

Egy G. Soros pénzén működő hírportálnak név nélkül nyilatkozott egy olyan személy, aki „belülről ismeri a magyar igazságszolgáltatás működését.” Soros lapja ezzel elismerte, hogy kommunikációs csatornákat tartanak fenn a bírói hatalmi ágban dolgozó személyekkel.

„Több mint száz új bírót is előrevetít az OBH elemzése. Felvetetődik a kérdés, vajon a kormányzat nem arra készül-e, hogy a kormányzati szférából érkező bírákkal töltsék fel a közigazgatási bíróságokat. – Ezt mondta a 444-nek L., aki belülről ismeri a magyar igazságszolgáltatás működését.” – áll a 444.hu beszámolójában. A G. Soros által finanszírozott lap ezzel

elismerte, hogy kapcsolatban áll olyan személyekkel, akik a bírói hatalom működéséről belső, bizalmas információkat tudnak számukra kiadni.

Május közepén a HVG.hu arról írt, hogy az Országos Bírósági Hivatal egy önkéntesen kitölthető kérdőívben arról kérdezte a bírákat, tagjai-e valamilyen civil szervezetnek, és ha igen, melyiknek. A lap visszahivatkozott arra, hogy az Origo.hu-n megjelent egy oknyomozó írás, mely szerint G. Soros vagyonából működő aktivista csoportok hálózatépítést folytatnak a harmadik hatalmi ágban, ezáltal a külföldi ügynökhálózat a bírói hatalom feletti irányítás megszerzésére törekszik.

Az OBH akkor azzal indokolta a történteket, hogy az utóbbi hónapok során felmerült a bírák kompromittálhatóságának kérdése, illetve ezzel kapcsolatban további intézkedéseket helyeztek kilátásba. „Az elmúlt időszakban azt tapasztaltuk, hogy megszaporodtak a bírákat ért támadások, a bírák befolyásolására irányuló, a bíróságok normális működését akadályozó vagy a tárgyalás rendjét egyébként megzavaró cselekmények” – írták.

Korábban a Magyar Idők napilap egy oknyomozó írásra hivatkozva arról számolt be, hogy a nemzetközi Soros-hálózat tagjai megpróbálnak befolyást gyakorolni ügyvédekre, jogászokra, bírákra, amit külföldről finanszírozott nem-kormányzati szerveken (NGO-kon) keresztül folytatnak. A 444.hu beszámolójában most azt állítja, hogy kapcsolatban állnak olyan személyekkel, akik az igazságszolgáltatás működésére belülről látnak rá. Ugyanakkor ezeknek a személyeknek a nevét nem árulták el.

Egyelőre nem érkezett hír arról, hogy az ebben illetékes hatóságok hivatalból vizsgálatot indítottak volna.

http://www.hidfo.ru/2017/06/kiderult-tenyleg-osszefonodott-a-biroi-hatalommal-a-soros-halozat/

A svédek kitalálták, hogy inkább mégse figyelik meg az embereket

Annak ellenére, hogy globális viszonylatban nagyon sokan rettegnek az orwelli világ megvalósulásától, a svéd hatóságok szerint nem éri meg az emberek megfigyelése, ezért egyre kevésbé élnek ezzel a gyakorlattal.

Egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentés szerint Svédországban elkezdett csökkenni a hatóságok által megfigyelt személyek száma, mert a kiterjedt megfigyelési gyakorlat miatt a megfigyelés hatékonysága is csökkenni kezdett.

A Sveriges Radio által közölt beszámoló szerint 2016-ban 3456 engedélyt adtak ki magánszemélyek lehallgatására, ami kevesebb mint az azt megelőző évben. Bár a csökkenés mértéke nem látványos, az ügyészség szerint tendenciózusan megfigyelhető a lehallgatás hatékonyságának csökkenése – legalábbis abban az értelembe, hogy a hatóságok egyre kevesebb esetben tudnak ilyen módszerrel a bíróságon is felhasználható bizonyítékokhoz jutni.

Az ügyészség részéről Hans Harding a rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a bűnözők az egyre elterjedtebbé váló digitális megfigyelés miatt inkább más módszereket használnak, például okostelefon helyett hagyományos telefonon kommunikálnak egymással, vagy titkosított mobiltelefonos applikációkat használnak, mint a Signal, Wire, stb., ahol az információ titkosított formában kerül továbbításra és emiatt nehezebben nyerhető ki a szükséges adat.

Harding szerint a bűnözők rendesen megnehezítik a hatóságok dolgát, és az elterjedt kommunikációs módszerek helyett olyan módon kommunikálnak, amire a megfigyelés során nem látnak rá, vagy a kinyert információ nem kellő gyorsasággal megfejthető. Ez a folyamat lassan elkezdte értelmetlenné tenni az emberek megfigyelését, hiszen a hatóságok rengeteg pénzt dobnak ki fölösleges magánéleti információk rögzítésére, tárolására, szűrésére és elemzésére.

Ismeretlen vizeken: már látszódnak a texasi abortusztörvény eredményei

Az ügyészség elmondása szerint az e-mail-ek, SMS-ek megfigyelése, szobák bekamerázása még mindig működik, a rendőrség többnyire ezeket használja a bűnözőkkel szemben, de ennek hatékonysága is csökkenni kezdett. A rendőrség dolgát szintén megnehezíti, hogy a legkülönbözőbb titkosítások ma már teljesen elterjedtté váltak, gyakran egyszerű újságírók – és forrásaik – levelezésével is meggyűlik a bajuk a nyomozás során.

Hans Harding elmondása szerint az újságírók levelezését még lenne értelme megfigyelniük, hiszen a számtalan ismeretlen forrás miatt egy-egy ilyen postafiók értékes csomópontnak számít, de az újságírók megfigyelését viszont a törvény nehezíti meg értelmetlen módon.

A rádióbeszámolóban elhangzott, hogy a bűnözők ma már inkább személyesen találkoznak, a találkozás során pedig olyan eszközöket használnak, amihez a hatóságoknak nincs hozzáférése. Emellett láthatóan törekszenek arra, hogy ne hagyjanak digitális nyomokat maguk után.

A rádiónak nyilatkozó szakértő, Jan Flygar szerint „Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy a bűnözők egyre kevésbé használják a közösségi médiát. Törlik magukat a Facebookról, és törekszenek arra, hogy lehetőleg ne hagyjanak digitális nyomokat maguk után.” Ő azt mondta, a hatóságok által megfigyelt személyek gyorsan alkalmazkodnak a megfigyelési technikákhoz, és ez idővel a kiterjedt megfigyelést is értelmetlenné teszi.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-svedek-kitalaltak-hogy-inkabb-megse-figyelik-meg-az-embereket/

A német kormány az uniós források megvonását szorgalmazza

A német kormány azt fontolgatja, hogy lehetővé tenné az Európai Bizottság számára a szegényebb európai országoknak fenntartott kohéziós alapok befagyasztását, ha egy tagállam sérti az uniós szabályokat.

A Politico magazin szerint a német kormány azt akarja, hogy az uniós fejlesztési források kifizetése ahhoz legyen kötött, hogy az adott tagállam „tartja-e magát az alapvető értékekhez”. Amennyiben az új szabályozást keresztülviszik, ez elsősorban Magyarország és Lengyelország számára fog anyagi gondokat okozni.

Májusban az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami felszólítja Magyarországot a szigorú menekültügyi szabályozás eltörlésére. A határozat emellett arra is felszólította Magyarországot, hogy vonja vissza a G. Soros által alapított Közép-európai Egyetem kiváltságait megvonó törvénymódosítást, és vonja vissza a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatatlan működését megszüntető törvénymódosítás terveit.

Korábban a CEU ügye kapcsán számos kormányellenes demonstráció zajlott Budapesten – a történtek után a német sajtó nyíltan beszélt arról, hogy ezeket a tüntetéseket az Európai Unió szervezte, és a magyar kormány ellen alkalmazott úgynevezett „soft power” (puha nyomásgyakorlás) részét képezik. Az Európai Parlament által elfogadott határozat ennek a „soft power”-nek az eszköztárát (külföldről finanszírozott mozgalmi hálózatok) hivatott megvédeni.

Német sajtó: az EU szervezte a budapesti kormányellenes tüntetéseket

A német kormány által javasolt módosítás, amely Brüsszel ideológiai-elvi elvárásaihoz kötné az uniós fejlesztési források kifizetését, szintén részét képezi a „soft power” gyakorlatának, működési elvét tekintve az Oroszország ellen hozott szankciókhoz hasonlítható: az adott ország kormányának anyagi mozgásterét hivatott csökkenteni, hogy ezáltal új energiákat csatornázzon a külföldről finanszírozott mozgalmakba.

Az intézkedés célja, hogy lekorlátozza a magyar kormány anyagi lehetőségeit, ezáltal arra kényszerítve a kormányt, hogy alternatív forrásokból fedezze a kieső összeget. Erre a kormánynak két lehetősége van: belföldi forrásból próbálja fedezni a hiányzó pénzeket (pl. adóemelés), vagy külföldi forrásból jut hozzá a szükséges összeghez.

Előbbi esetben a külföldről finanszírozott csoportokba tudják csatornázni az elégedetlenkedőket, ezzel fokozva a „soft power” hatékonyságát (nagyobb létszámú tüntetések). Utóbbi lehetőség szintén a külföldről finanszírozott civileket juttatja előnyösebb helyzetbe; ha a kormány uniós források helyett kénytelen orosz, kínai forrásból pótolni a kieső összeget, a külföldről finanszírozott civilek részéről hitelesebbnek hangzik, hogy a kormány eladósítja az országot – ezáltal a Berlin által javasolt intézkedés szintén az Európai Unió által alkalmazott „soft power”-t erősíti.

http://www.hidfo.ru/2017/05/a-nemet-kormany-az-unios-forrasok-megvonasat-szorgalmazza/

Gyurcsány szerint hosszú távon a magyar államiság megszüntetése a cél

A radikális atlantista párt vezetője tegnap arról beszélt, hogy pártja egyik hosszú távú célkitűzése a magyar állam felszámolása. A DK programját egyelőre nem kezelik államellenes szervezkedésként a hatóságok.

„A Demokratikus Koalíció hosszabb távon Európai Egyesült Államokat akar. A következő választáson Orbán Viktor és Európa között kell választani. (…) Régi ellentét ez, István és Koppány konfliktusa” – mondta a pártvezető tegnapi, gödöllői lakossági fórumán, arra utalva, hogy pártja egy európai államalapítást sürget, az ellenkezők pedig a felnégyelt Koppány sorsára kell jussanak.

A Demokratikus Koalíció vezetői korábban számos alkalommal egyértelművé tették, hogy támogatják az Európai Egyesült Államok létrehozását. A párt rendszerint nem is fogalmaz meg belpolitikai válaszokat Magyarország problémáira, ehelyett minden belföldi problémát külföldi hatóságok – pl. uniós intézmények – bevonásával akar megoldani.

Az Európai Egyesült Államok egy olyan kezdeményezés, mely szerint a korábban az Európai Unióhoz csatlakozott országok minden állami jogkört át kellene adjanak egy összeurópai kormánynak. Az EEÁ létrehozásának fő érveként rendszerint olyan ígéretek hangzanak el, melyeket már az uniós csatlakozáskor is ígérgettek, de már akkor sem kaptuk meg – pl. munkahelyeket teremtene, növekednének a bérek.

Mivel az EEÁ létrehozása az európai integráció további mélyítését jelenti, az Európai Egyesült Államok létrehozását szolgálja minden olyan kezdeményezés, ami magyar kormányzati döntés alapján a magyar hatóságok által hozott intézkedések helyett összeurópai választ sürget egy magyarországi probléma megoldására.

http://www.hidfo.ru/2017/05/gyurcsany-szerint-hosszu-tavon-a-magyar-allamisag-megszuntetese-a-cel/