A NATO egzisztenciális válságát kezelnék a tömeges bevándorlással

Az új, eddig ismeretlen külső gyakran megtévesztő lehet, de mostanra egyértelmű, hogy a NATO megpróbálja újradefiniálni magát egy újabb mesterséges válsággal. David Cameron brit kormányfő és Barack Obama amerikai elnök annak kapcsán folytat megbeszéléseket, hogy a NATO milyen módon tudna közreműködni Európában a migrációs válság megoldásában.

Cameron pénteken az amerikai elnökkel közös sajtókonferencián közölte ezt; elmondása szerint a két ország tárgyalásokat folytat arról, hogy a NATO részt venne a Földközi-tengeren a migrációs válság kezelésében. Cameron azt mondta, a NATO “az Európai Unió törekvéseihez járulna hozzá”, és ennek részeként fokozza katonai jelenlétét az Égei-tengeren, hogy csökkentse az illegális bevándorlás mértékét, miután Görögország, Németország és Törökország a “segítségét kérte” az embercsempészet felszámolásában. Ezen a ponton azonban elkerülhetetlenül észre kell venni azt a kétszínűséget, ami a NATO politikájának egészét jellemzi.

Miért érkeznek a migránsok Európába?

A kérdés kapcsán létezik számos egyértelmű magyarázat, melyek rendszerint a bevándorlás forrásországaiban kialakult helyzet okait elemzik. Ennek okán, ugyanezen kérdés olyan megfogalmazására van szükség, mely a migrációs válságra kizárólag Európa szemszögéből tekint: “hogyan tudja elérni a több millió migráns Európa partjait?”

A migránsok úgy érik el Európa partjait, hogy a NATO-tagállamok hajói partra hordják őket. Más NATO-tagállamok pedig útnak indítják őket a Földközi-tenger túlsó partjáról, vagy éppen hibás külpolitikájukkal segédkeznek olyan helyzet előidézésében, ami miatt a Közel-Keleten és Afrikában több millió ember kényszerül otthona elhagyására. Görögország NATO-tagállam, és a görög haditengerészet hajói naponta ezerszámra hordják a migránsokat az Égei-tengerről a környező szigetvilágban kialakított menekülttáborokba. Onnan pedig áthelyezik őket a kontinensen működő menekülttáborokba. Ettől a ponttól az európai NATO-tagállamok menekültkvóta-rendszere gondoskodik a migránsok szétosztásáról Európa valamennyi országába. Olaszország szintén NATO-tagállam, és az olasz haditengerészet hajói naponta ezerszámra hordják a migránsokat a Földközi-tengerről a szárazföldre – Európába. Vannak olyan alkalmak, hogy már egészen Líbia partjaitól is Európába hozzák őket, humanitárius indokra hivatkozva: a menekültek nehogy vízbe fúljanak.

Így érkeznek a migránsok Európába: a NATO idehordja őket. Azért érkeznek ide ennyien, mert számolhatnak azzal, hogy a Földközi-tenger nem veszélyes: a NATO-tagállamok hajói várják őket, kimentik őket, ha a tengeren valami baj történne, és másként nem jutnának el Európába. Emiatt bátran elindulnak, a Földközi-tenger viszontagságai többé nem visszatartó erő.

Mindebből látható, hogy a NATO egy mesterséges válságot akar kezelni. Megtehetné, hogy többé nem hozza a migránsokat Európába, és ebben az esetben Európát nem érintené a migrációs válság: elegendő lenne a Törökország és Európa közti keskeny szárazföldi szakaszt védeni. Ha a NATO valóban megoldani akarná a migrációs válságot,

egyetlen NATO-csúcstalálkozó is elég lenne, amin utasításba adják, hogy a tagállamok mától fogva nem hordhatnak partra migránsokat.

A NATO azonban Európába hordja a migránsokat, így Európában is van migrációs válság, – van mit megoldani, és a NATO-nak újra feladata, célja, értelme van. A NATO így “meg kell akadályozza” nem csak a migránsok beözönlését, hanem hosszú idővel a bevándorlás leállítása után is feladata lesz a NATO-nak. A sajtó már most sulykolja, hogy Európa tele van terrorista sejtekkel, – később a tagállamok majd minden bizonnyal arra is “felkérik” a NATO-t, hogy segítsen a rendfenntartásban az öreg kontinensen. Kár lenne tagadni: a NATO politikája kétszínű.

Ezek után Európa nem azon kellene gondolkozzon, hogy fokozza a NATO szerepvállalását az Égei-tengeren, hanem, hogy; alkalmas-e egyáltalán a NATO a problémák megoldására, méltó-e arra, hogy Európa az észak-atlanti együttműködésbe helyezze bizalmát, – vagy sokkal inkább előidézi a problémákat? Ha nem alkalmas, abban az esetben: nem lenne sokkal ésszerűbb, ha az európai országok inkább távol tartanák a NATO-t a migrációs válság kezelésétől, és lehetőség szerint próbálnák elválasztani egymástól a katonai szövetség és az Európai Unió mint politikai-biztonságpolitikai szövetség tevékenységi köreit?

Minden bizonnyal ésszerűbb lenne, de ebben az esetben egy újabb akadályba ütközünk: a NATO létezésének ma már nincsen értelme, ezért szüksége van a migrációs válságra és terrorizmusra, amivel értelmet tud adni a továbbműködésnek. A NATO létrehozásának egyetlen oka volt; hogy az alapító országok Nyugat-Európát közös erővel védjék meg a szovjet katonai terjeszkedéstől. A szovjet veszély ellen létrehozott katonai szövetség létezése azonban értelmét vesztette a Szovjetunió széthullását követően – emiatt a hidegháború után újabb biztonsági kockázatok kialakításában vált érdekeltté, hogy saját létezését megindokolhassa. A migrációs válság fokozódása az észak-atlanti szövetségnek is érdeke, mert ezáltal Európába importálja a terroristaveszélyt, ami lehetővé teszi a NATO számára, hogy rendfenntartó erőként újradefiniálja magát. A David Cameron és Barack Obama által kezdett tárgyalások azt jelentik, hogy a NATO megpróbálja újradefiniálni magát, és ehhez egy mesterséges válság megoldásában fog “nélkülözhetetlen” erőként részt venni.

http://www.hidfo.ru/2016/04/a-nato-egzisztencialis-valsagat-kezelnek-a-tomeges-bevandorlassal/

Hiába állapodtak meg az iráni atomprogramról?

Miközben az iráni atomprogrammal kapcsolatos egyezmény meg kellett volna nyissa a nemzetközi piacokat Irán előtt, az Egyesült Államok nem hajtja végre a megállapodás rá eső részét – ehelyett arra ösztönzi az európai országokat, hogy továbbra se kössenek üzletet Iránnal. Ennek érdekében számos nyomásgyakorló eszközzel él, a pénzmozgások megakadályozásától kezdve a beutazási tilalomig.

Cserébe azért, hogy Irán biztonsági garanciákat ad arra vonatkozóan, hogy nem használja nukleáris fegyverek előállítására az atomprogramot, a nagyhatalmak megállapodtak abban, hogy véget vetnek a Teheránt sújtó nemzetközi szankcióknak. Irán azonban most azzal vádolja az Amerikai Egyesült Államokat, hogy a háttérben munkálkodva megpróbálja elriasztani a nemzetközi befektetőket attól, hogy pénzüket Iránba vigyék.

Hamenei ajatollah a múlt hónap folyamán arról beszélt, hogy az Egyesült Államok, bár papíron vállalta a szankciók eltörlését, a gyakorlatban továbbra sem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, és arra ösztönöz más országokat, hogy nem-hivatalos szankciókat működtessenek Iránnal szemben. Az ajatollah szerint a nyugati országok többsége amerikai ellenőrzés alatt áll, így Washington megteheti, hogy továbbra is távol tartja őket iráni partnereiktől. Állításait mostanra európai politikusok kijelentése is alátámasztja.

Marietje Schaake holland EP-képviselő szerint “Európát túszul ejtette az amerikai politika”, és bár számos ország együtt megtárgyalta az atomprogram békés keretek közt tartásának feltételeit, az Egyesült Államok most megpróbálja magát kivonni az egyezmény feltételei alól. Más tisztviselők eközben arra figyelmeztetnek, hogy Washington ismétlődő jelleggel fenyegeti az iráni vezetőket: meg fogja akadályozni, hogy az ország kitörjön a nemzetközi elszigeteltségből.

Jason Ditz, egy a katonai beavatkozások ellen felszólaló non-profit szervezet, az AntiWar.com szerkesztője azt írja, hogy számos ország vállalatai állnak sorban az iráni befektetési lehetőségek előtt, de az USA blokkolja a nemzetközi bankok közti pénzmozgásokat ebben a tekintetben, és azok a vállalatok, melyek Iránba akarják vinni a pénzüket, gyakran technikai jellegű akadályokkal kell szembesüljenek. Hamenei ajatollah e hónap folyamán maga is kijelentette, hogy az Egyesült Államok a szankciók ellenére továbbra is “technikai akadályokat működtet a nemzetközi fizetési rendszerben, és megakadályozza, hogy az európai üzletfelek Iránba mozgassák pénzüket”. Ditz ennek kapcsán arra emlékeztet, hogy az USA beutazási tilalommal fenyegeti azokat az európai üzletembereket, akik Iránban próbálnak nagyobb befektetéseket kezdeni.

Mohamed Dzsavád Zarif iráni külügyminiszter nemrég kijelentette, Teherán megpróbál nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra annak érdekében, hogy az betartsa az egyezmény rá eső feltételeit, és ennek során Irán európai partnerei együttműködésére is számít.

http://www.hidfo.ru/2016/04/hiaba-allapodtak-meg-az-irani-atomprogramrol/

Az EU maga hozta létre a terrorfenyegetést, majd importálta azt

Európának számolnia kellett volna a tömeges bevándorlással, hiszen ahol háború van, onnan menekülnek az emberek, az Európai Unió ráadásul maga is aktívan közreműködött ezekben a konfliktusokban – mondta Szaniszló Adrienn, a Jobbik veszprémi szervezetének csütörtöki lakossági fórumán.

A Jobbik külpolitikai szakértője Sas Zoltánnal, a párt Rendvédelmi és Nemzetbiztonsági Kabinetjének elnökével beszélt a migrációs válság kialakulásáról, valamint arról, hogy az Európai Unió később maga importálta a terrorfenyegetést. Szaniszló Adrienn azt mondta, a válság kialakulásnak okát elsősorban az unió hibás külpolitikájában kell keresni, hiszen a migránsáradat annak eredményeként érkezik Európába, hogy a nagyhatalmak összecsapásának színterévé váltak az észak-afrikai és közel-keleti országok. Az Arab Tavasz során a nyugati hatalmak olyan társadalmi modellt próbáltak rákényszeríteni az arab államokra, ami ott teljesen ismeretlen volt – majd miután ez nem sikerült, inkább lebombázták az országot.

A külpolitikai szakértő szerint Moammer Kadhafi kormányának megdöntését követően megszűnt az a megállapodás, ami eddig megakadályozta, hogy az afrikai lakosság Líbián keresztül Európába vándoroljon. Ehhez hasonló folyamat történt a Közel-Keleten is, ahol Szaddám Husszein likvidálásának és az iraki háború eredményeként tudtak megerősödni a dzsihádista szervezetek. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet gyakorlatilag azokból az iraki katonákból jött létre, akik a rezsim felbomlasztásának köszönhetően gazdátlanná váltak – a terrorszervezet azért jelent ma ennyire komoly fenyegetést, mert egy megbuktatott rezsim titkosszolgálati vezetői irányítják.

A rezsim megbuktatásáért pedig felelős az Európai Unió: a külpolitikai szakértő szerint ma olyan érdekeket szolgál az európai politikai elit, ami Európa valós érdekeivel összeegyeztethetetlen.

Tudhatták volna, hogy ahol háború van, onnan menekülnek az emberek, mégis hozzájárultak a háború kirobbantásához: asszisztáltak az észak-amerikai külpolitikai törekvéshez, pedig Európának semmilyen érdeke nem fűződött ehhez.

Azt követően, hogy az Európai Unió hozzájárult a migrációs hullámok elindításához, újabb problémákkal kellett szembesüljön. Szaniszló Adrienn hangsúlyozta; gyakorlatilag semmilyen határvédelemmel nem rendelkezünk, miközben a menekültjogok igencsak lazák Európában, annak ellenére, hogy a menekültek tömegei nyilvánvalóan nem integrálhatóak az európai társadalmakba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bevándorlók nem is akarnak integrálódni, ehelyett saját államokat hoznak létre az országokon belül, ahová tömegesen letelepedtek. Már ma is számos kalifátus működik az Európai Unió területén, ahová az európai ország rendőre nem meri betenni a lábát, és a befogadó ország törvényei helyett a saría jogrend van érvényben.

Sas Zoltán arra mutatott rá, hogy Európa maga importálta a terrorfenyegetést; az afrikai és közel-keleti migránsok harmadik generációi is fokozott hajlandóságot mutatnak a radikalizálódásra, és a terrorszervezetek megerősödésének további táptalaját képezik. Miközben a szeptember 11.-i terrortámadást követően Amerika azt mondta, mostantól mindent felülírnak az élethez való jogok, Európa még ma is emberi jogokra hivatkozik; saját maga ellen dolgozik az Európai Unió, ebben a helyzetben gyors és határozott cselekvésre van szükség.


http://www.hidfo.ru/2016/04/az-eu-maga-hozta-letre-a-terrorfenyegetest-majd-importalta-azt/

Fokozódó feszültség az USA és Izrael közt

Mindinkább fokozódnak a feszültségek az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közt, miközben Barack Obama találkozókat tart az Öböl-országok vezetőivel. Szakértők szerint azonban nem a szaúdi királyság az egyetlen közel-keleti ország, aminek tartósan megromlanak a kapcsolatai Washingtonnal: Izrael és az Egyesült Államok közt szintén szembenállás kezd kialakulni.

Kilenc hónap maradt hátra Barack Obama elnöki tisztségéből, és a választások előtt az amerikai elnök láthatóan arra törekszik, hogy bebiztosítsa; korábbi szövetségesei kitartanak az Egyesült Államok mellett – az amerikai elnök megpróbál biztonsági garanciákat adni azoknak az országoknak, melyek eddig az amerikai külpolitikai törekvés katalizátorai voltak a Közel-Keleten. Egy a közel-keleti történésekre szakosodott amerikai hírügynökség, a The Media Line azonban arról számol be, hogy az utóbbi évek során kialakult szembenállások túlmutatnak Barack Obama elnökségén. “Bár az iráni atomprogram hatásaként kialakult ellentétek sokak reményei szerint hamar feloldódnak, és Obama elnökségének végére helyreállhat az amerikai-izraeli viszony, mindinkább egyértelművé válik, hogy ezzel ellentétes trend van kibontakozóban.”

A lap visszautal arra, hogy a Benjamin Netanyahu kijelentése szerint “örökre Izrael része fog maradni” a Golán-fennsík, amit Izrael az 1967-es hatnapos háború során szállt meg, és 1981-ben annektált. Genfben azonban már formálódik egy tervezet, ami a Golán-fennsíkot Szíria számára történő visszaadását előírja, Netanyahu emiatt szombaton egyértelműen közölte az amerikai külügyminiszterrel, hogy a szíriai polgárháború politikai rendezését támogatja, de Izrael Szíriával közös határai nem fognak változni. Netanyahu szombaton azt is kijelentette, hogy függetlenül attól, milyen döntéseket hoznak nemzetközi szervezetek, az izraeli hadsereg nem fog kivonulni a Golán-fennsíkról.

A lap azonban azt írja, az amerikai fél erre azonnal egyértelmű és elutasító választ adott. John Kirby külügyi szóvivő az 1967-ben megkaparintott területek kapcsán azt mondta, hogy “ezek a területek nem Izrael részei, pontos státuszukról tárgyalásos úton kell dönteni. A jelenlegi szíriai helyzet azonban ezt nem teszi lehetővé.” Joe Biden amerikai alelnök emellett azt mondta: “határozottan úgy gondolom, hogy az izraeli kormány utóbbi évek során tett lépéseivel – a telepek szisztematikus kiterjesztése, a földkisajátítások legalizálása – Izrael rossz irányba halad”.

Az Arab Liga bejelentette, hogy rendkívüli találkozót tart Kairóban az izraeli miniszterelnök kijelentése kapcsán.

http://www.hidfo.ru/2016/04/fokozodo-feszultseg-az-usa-es-izrael-kozt/

Terrorellenes intézkedések – A kormány engedni fog az ellenzéknek?

A kormány a hatékony terrorellenes küzdelem érdekében egy javaslatcsomaggal és egy új alaptörvény-módosítással készült el a napokban. Közös bennük az, hogy valószínűleg az ellenzék ellenállásának köszönthetően jelentősen felpuhultak a tervezetek, több kényes pont is kikerült belőlük.

A Fidesz többek között visszatáncolt az internetforgalom fokozott ellenőrzésétől, a terrorvészhelyzetet már csak 15 napra lehetne kihirdetni, továbbá a módosításban már a nyilvános rendezvények tilalma sem szerepel. A hvg.hu szerint most már az sem kizárt, hogy az alaptörvény-módosítás kapcsán az összes pártot sikerül majd a tárgyalóasztalhoz visszacsalni, sőt, akár még meg is egyezhetnek egymással.

Forrás: civilhetes.net

Új javaslatcsomag a terrorizmus ellen

Pintér Sándor belügyminiszter kedden délután benyújtotta az országgyűlésnek a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes javaslatcsomagját. A tervezetből az olvasható ki, a kormány felfedezte, hogy létezik az internet. Megfogalmazásuk szerint „reális veszélyt jelent”, hogy a bűnözők a hagyományos hírközlési szolgáltatóktól áttértek az internetre. Emiatt megteremtenék annak lehetőségét, hogy „a szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat és információkat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is".

A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztenék a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a TEK (Terrorelhárítási Központ) a jövőben a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl, kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz. A törvény lehetővé tenné azt is, hogy a rendőrség a határterületen, a határátkelőhelyeken kívüli terület őrzése érdekében, valamint az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a kormány által létesítménybiztosítási intézkedésre kijelölt területeken képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el.

A TEK után itt a TIBEK

A BM intézkedési csomagjának lényeges eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) a továbbiakban nemzetbiztonsági szolgálatként Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább. A tervek szerint a TIBEK koordinálná majd azt a rengeteg információt, amely a szakszolgálatokhoz befut terrorizmussal vagy szervezett bűnözéssel kapcsolatban. A szervezet összesíti és elemzi az információkat, majd továbbítja a kormánynak. Ebben a szerepben a kormány nemzetbiztonsági döntéseit segítő legfontosabb szervezete lesz majd.

Az új szervezettel együtt kell működnie a rendőrségnek, a menekültügyi hatóságnak, a katasztrófavédelemnek, de a NAV-nak, sőt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerveknek is. Mint ahogy külön kiemelték: „a TIBEK eredményes feladatellátásának nélkülözhetetlen feltétele a teljes informáltság, az állami szervek adatállományaihoz, valamint a központi államigazgatási nyilvántartásokhoz történő hozzáférés normatív szabályozása”.

Az irányítási jogkör a nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, vagyis Pintér Sándor kezébe kerül. A Központhoz rendvédelmi, de honvédelmi szervektől is vezényelhetnek majd állományt.

Puhulnak a tervezetek

A keddi napon nyilvánosságra került javaslatcsomagból több olyan problémás elem is kikerült, amelyet korábban az ellenzéki pártok aggályosnak találtak, például a titkos kommunikációra alkalmas szoftverek használóinak, később szolgáltatóinak börtönnel való fenyegetése. Fontos változás, hogy az új tervezet szerint már nem tilthatja meg a felelős miniszter a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények látogatását sem, ahogy ez a korábbi változatban szerepelt.

A hvg.hu által ismertetett terrorellenes alaptörvény-módosítás legújabb vázlatában is felfedezhető több olyan pont, amelyből a kormánypárt visszatáncolt. Többek között kikerült a tervezetből a tévéstúdiók elfoglalása és az internetforgalom fokozott ellenőrzése is. A módosításban már a nyilvános rendezvények tilalma sem szerepel, továbbá kijárási tilalom sem található. Ezen kívül nem szerepel az ország biztonságát veszélyeztető személyek, államok, stb. tulajdonjogának korlátozása. A legnagyobb változtatás talán az, hogy már csak 15 napra lehetne kihirdetni a terrorvészhelyzetet.

Várják vissza az ellenzéket a tárgyalóasztalhoz?

2016 januárjában a Fidesz egy teljesen elfogadhatatlan alaptörvény-módosítást tett le az asztalra: bár a kormányoldal azt kommunikálta, hogy a javaslat alapvetően arról szól, hogy terrortámadás esetén a hadsereget is be lehessen vetni, a módosítás konkrét szövege alapján egészen másról lett volna szó. A kormány saját hatáskörben bevezethetett volna egy sor súlyos jogkorlátozást a kijárási tilalomtól az internet ellenőrzéséig, pontosan meghatározott feltételek nélkül.

Nem is csoda, hogy az összes ellenzéki párt – még a rendpárti Jobbik is – egyből kijelentette, hogy semmiképpen sem támogatják a fideszes javaslatokat. Áprilisiban – valószínűleg a brüsszeli merényletek hatására – újra elővették az alaptörvény-módosítást, továbbá néhány kérdéses pontjához hozzá is nyúltak, azonban pont a lényeges dolgokban nem engedett semmit sem a Fidesz. Úgy tűnik, a kormánypárt most kész visszalépni…

Feltűnő, hogy most mindkét, a kormánypárt által benyújtott tervezetben több olyan rész is eltűnt, amelyet korábban az ellenzék kifogásolt. Igaz, az még nem világos, hogy az említett részek az ellenzéki tiltakozás hatására kerültek-e ki, vagy azért, mert az említett intézkedések végrehajthatóak más jogszabályok alapján is – írja a hvg.hu. Az új, lecsupaszított módosító csomagról a mai nap tartanak ötpárti egyeztetést.

TényTár

Öt évig dolgozott a reptéren a terrorista, mielőtt felrobbantotta

A brüsszeli Zaventem repülőtéren öngyilkos merényletet elkövető egyik terrorista öt éven át volt a repülőtér alkalmazottja, mielőtt terrortámadást hajtott végre.

A belgiumi VTM televízió beszámolója szerint Najim Laachraoui, aki március 22.-én felrobbantotta magát a Zaventem repülőtéren, egészen 2012. végéig ott állt alkalmazásban – öt éven át. A hírügynökség szerint már reptéri alkalmazott volt, amikor beszervezték, amiért jól informált volt a létesítmény őrizetével és biztonsági rutinjával kapcsolatban. A VTM szerint azt azonban nem lehet tudni, hogy a merénylő korábban is az Iszlám Állam befolyása alatt állt-e, vagy már alkalmazását követően radikalizálták. A merénylő munkabeosztásáról nem közöltek információkat, de azt elmondták: egy titkos muszlim imahelyet találtak a repülőtér épületében, ahol a merénylet elkövetői közös imára gyűlhettek össze, közvetlen mielőtt akcióba lendültek. A VTM szerint a rendőrség kérésére elzárták a helyiséget.

A múlt hónap folyamán a Nieuwsblad újság a biztonsági személyzettől származó információkra hivatkozva arról számolt be, hogy legalább 50 főről tudni a reptéri alkalmazottak körében, akik valószínűleg az Iszlám Állam ideológiai befolyása alatt álló, radikalizálódott muszlimok. Korábban szintén nyilvánosságra jutott, hogy az elkövetők egyike 2009. és 2010. közt gondnokként az Európai Parlament alkalmazásában állt. Annak kapcsán, hogy miért állt egy muszlim radikális az Európai Parlament alkalmazásában, Lode Vanoost belgiumi politikus elmondta, hogy az alacsony képzettséget igénylő munkákat gyakran migráns közösségekből érkező személyek végzik, az alkalmazott személyek kiválasztása pedig egy elavult eljárás mentén zajlik, és nem tudják tartani a lépést a munkaerőigénnyel.

Laachraoui, aki öt éven át a reptér alkalmazásában állt, 2013-ban elutazott Szíriába, majd ott harci kiképzésben részesült. A DNS-vizsgálatok alapján később részt vett azoknak a bombáknak az előállításában, amelyeket Párizsban, a november 13-i terrortámadás során használtak fel. A merénylő két hónappal a párizsi robbantások előtt tűnt fel, akkor az osztrák-magyar határon megállították a rendőrök. Az Európai Unió területére hamis személyazonosító okmányokkal érkezett, amivel gond nélkül jutott át a külső határokon.

http://www.hidfo.ru/2016/04/ot-evig-dolgozott-a-repteren-a-terrorista-mielott-felrobbantotta/

Szíria

Szíriában kezd olyan tarthatatlanná válni a martalóchordák helyzete, hogy tegnap már az ősellenségek-az ISIS és az an-Nuszra-SZERZŐDÉST ÍRTAK ALÁ a közös fellépésről Aleppo és Latakia tartományokra vonatkozó hatállyal. Közös offenzívában is megállapodtak az Aleppo-Hanasser és a Nasri-Hanasser útvonalak ellen!

Aleppo tartományban és a tartományi főváros körül főként a szír kormányerők tüzérsége fárasztja az ilyen-olyan bűnbandákat. Frontálisan egyelőre nem támadják őket, mert így is hullanak rendesen.

Homsz provincia északi részén az Al-Rastan városába bezsőfolódott dzsihadistákra a szívbaj jött rá, amikor megjelentek a város fölött a szír légierő gépei. De kellemesen csalódhattak. Bombák és rakéták helyett papír alapú üzenetet kaptak az égből. Nagyon ennek sem örühettek felhőtlenül, mert abban az állt, hogy ha meg akarják érni a hét végét, jobb lesz ha megadják magukat. Mert ma már keményebb anyagokkal jönnek vissza.

Damaszkusztól keletre al-Dumayrban befejeződtek a harcok. Az elkerülhetetlen vég láttán a sátánfattyak maradéka úgy döntött, hogy szégyen a futás!-de hasznos. Éltek at ENSZ és a Vörös Félhold által fölajánlott lehetőséggel, és a kormányerők “kegyelmével”! Buszokra ültek, és irány Raqqa!

A latorfőváros Raqqától délkeleti irányban lévő Deir ez-Zor igencsak kemény csaták színtere. A dzsihadisták által körülzárt város kormánycsapatai sikerrel verték vissza a támadásaikat.

A sátáni horda számára pedig ez komoly kudarc, és nagyon rossz előjel. Rengeteg időt és sok latoregyedet vesztettek Deir ez-Zornál. Palmüra felől pedi közeleg a végzetük. A szír kormányhadsereg sokat látott és sokat próbált “Tigris” alakulata.

Deir-ez-Zort mostanság az orosz légierő látja el humanitárius segélyszállítmánnyal. A város felszabadítása után pedig a következő fő cél a kalifátusista Raqqa.

Az északi Qamishli városában tegnap is tartottak az USA által patronált kurd milíciák és a szír kormánycsapatok közti lövöldözések.

http://www.balrad.com/2016/04/22/sziria-118/