Az USA nehézfegyvereket állomásoztatna Kelet-Európában?

A Pentagonban felmerült elképzelés szerint az Egyesült Államok nehézfegyverzetet állomásoztatna a Baltikumban és más kelet-közép-európai országokban az ukrajnai orosz beavatkozás miatt aggódó NATO-szövetségesek megnyugtatására, egyben esetleges további agressziók megelőzésére – írta vasárnap a The New York Times.

A tekintélyes napilap amerikai és NATO-illetékesekre hivatkozva azt írta, a javaslat tankok, tüzérségi harci járművek és összesen akár ötezer katona felfegyverzésére elegendő más nehézfegyverzet Lettországba, Litvániába, Észtországba, valamint Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába és esetleg Magyarországra való ideiglenes áthelyezésére vonatkozik.
Politikai aggályok merülhetnek fel

A lap megjegyzi, hogy az elképzelést még az amerikai védelmi miniszternek, a Fehér Háznak és a többi NATO-tagállamnak is jóvá kell hagynia. A The New York Times értesülése szerint a Pentagon várhatóan elfogadja a javaslatot még a NATO védelmi minisztereinek júniusban esedékes tanácskozása előtt. A lap megjegyzi ugyanakkor, hogy a szövetségen belül már politikai akadályok merülhetnek fel, ugyanis többen aggódva tekintenek egy ilyen lépés lehetséges hatásaira.

A cikk szerint ez lenne a hidegháború vége óta az első eset, hogy az Egyesült Államok nehézfegyverzetet telepít a korábban a szovjet befolyási övezetbe tartozó kelet-európai NATO-tagállamok területére.
Még nem döntöttek az eszközök áthelyezéséről

A Reuters brit hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő nyilatkozó illetékes megerősítette az értesülést, a részleteket azonban nem kommentálta.

Az amerikai védelmi minisztérium egyik szóvivője közölte, hogy a tervről még nem született döntés.

„Az elmúlt évek során az Egyesült Államok hadserege fokozta a NATO-szövetségeseinknél és -partnereknél hadgyakorlatokra és kiképzési célokra elhelyezett felszerelések mennyiségét. Szövetségeseinkkel egyeztetve folyamatosan felülvizsgáljuk ezeknek az eszközöknek a legjobb elhelyezését. Jelenleg nincs döntés arról, hogy áthelyezzük-e ezeket az eszközöket, és ha igen, hová” – írta közleményében Steve Warren szóvivő.
(MTI)

Egyáltalán nincs hétvégi hangulat Donbassz frontjain.

Pervomajszk éjszakai latorágyúzásába egy helyi asszony belehalt. De három másik civil is megsebesült.

A Bahmutka-szakaszon egész éjszaka aknevetőzgetés zajlott a felek között.

Gorlovka az éjszakai szórványos belövések után ma reggel ismét gránátzáport kapott Dzserzsinszkből.

A donbasszi főváros bombázása az éjszakai szünet után ma reggel újraindult. A martalócok a Kijev és Kujbisev kerületeket ágyúzzák. Kér civil súlyosan megsebesült Kujbisev kerületben.

Többek között ilyen “aprócska kéziszerszámokkal” mesterkednek a minszki megállapodás “betartásán”
Valcman pribékjei.

Krasznogorovka körzetéből Marjinka népköztársasági állásait ágyúzták a kijevi junta banditái. Ugyanakkor Krasznogorovka és Sztaromihajlovka között géppuskázták is egymást a felek.

Alekszandrovkát éjszaka több alkalommal is bombázta a valcmanista latortüzérség.

Tegnap kora este Sirokinonál egy népköztársasági rajtaütésben elkapták a milicisták az egyik régóta vadászott “azovistát”! A “keresztségben” a Vlagyimir Dmitrijevics Kolonko nevet kapott, ám hordájában csak a “Vakond” néven illetett latoralvezér 24 óra leforgása alatt a második leterített fenevad.

Sirokinonál egész éjjel-és ma délelőtt is-csatározások voltak/vannak.


https://balrad.wordpress.com/2015/06/14/donbassz-20/

Jó vásárt csináltunk ezekkel a Gripenekkel?

Kilenc éve használja a Magyar Légierő a svéd Gripeneket, amikkel eddig semmi baj nem volt, az utóbbi három hétben azonban két komoly baleset is történt velük. Az első Orbán-kormány 2001-ben mindenkit meglepett, amikor váratlanul a svéd gépek mellett döntött. A vadászgépekre azóta súlyos tízmilliárdokat költöttünk. A kicsi, könnyen és viszonylagosan olcsón fenntartható gépek sok szempontból megfelelnek a Magyar Légierő igényeinek, de szakemberek szerint ha nem áldoznak eleget a karbantartásra, hasonló problémák más géptípusokkal is előfordulnak.

Május 19-én egy kb. 10 milliárd forintot érő magyar Gripen tört össze Csehországban, amikor túlfutott a kifutópályán. Ezen a héten egy másik géppel volt probléma Kecskeméten: nem nyílt ki az orrfutó, de az azóta kitüntetett, csigolyasérülést szemvedett pilótának sikerült hasra letennie a gépet, és megmenteni a magyar költségvetést egy újabb sokmilliárdos veszteségtől. Idén márciusban biztonsági okokból Kassán kellett leszállnia egy svédországi gyakorlatról hazafelé tartó magyar Gripennek, mert az egyik műszer nem működött megfelelően.

A Gripenek lassan tíz éve vannak szolgálatban a Magyar Honvédségnél. Eddig nem lehetett hallani komolyabb műszaki hibáról vagy balesetről. Ehhez képest az elmúlt egy hónap történései elgondolkodtatóak. Hibák persze mindig előfordulhatnak, ilyen sűrűséggel azonban ritkán: a szerdai kecskeméti kényszerleszállásnál ugyanis nemcsak a gép első futóműve romlott el, a valószínűleg a katapult sem működött megfelelően. (Az első szakértői vélemények szerint valamilyen szoftverhiba okozhatta a bajt. A gépek átvizsgálását pénteken befejezték, szombattól újra repülhetnek.)

Magyarország elég kacskaringós úton jutott el odáig, hogy svéd gépeket használunk. Vajon jó vásárt csináltunk-e velük?

Az F-16-os látszott befutónak

A kilencvenes évek közepén már látható volt, hogy a magyar légierő gépparkja elavult. Tudható volt az is, hogy csatlakozni fogunk a NATO-hoz, így mindenképpen szükség volt a légtérvédelem modernizálására.

Egy ideig az elavult MIG-29-esek felújításáról volt szó, végül döntés született arról, hogy gépeket veszünk. A pályázatot két századnyi vadászgép beszerzéséről a Horn-kormány idején írták ki. A magyar tenderen az F-16-os, az F/A–18-as, a Gripen és a Mirage 2000 versenyzett.

Először a MIG-29-esek felújítására gondoltak

A pályázatot az 1998-ban hivatalba lépő Orbán-kormány módosította: csak használt gépeket szerzünk be, és csak egy századnyi gépre van szükségünk. Keményen beindultak a lobbisták, és a jelek szerint sikerült is megkörnyékezniük a magyar parlamenti képviselőket a kedvező döntés érdekében.

Nagyon sokáig az amerikaiak ajánlata látszott befutónak. Ők 24 használt F-16-ost akartak kölcsönadni Magyarországnak. Az amúgy akkor már eléggé elavult típus felújított változatát ajánlották, de a Magyar Légierőt régóta hangárban álló, lekonzervált gépekkel akarták ellátni – 251 milliárd forintért.

1999-ben ki is tört ki a Lockheed Martin-botrány. Huszonkilenc, magát szenátorként aposztrofáló fideszes országgyűlési képviselő, egy kisgazda politikus, és három államtitkár, köztük Selmeczi Gabriella, levelet írtak befolyásos washingtoni szenátoroknak, hogy az F-16-osokat gyártó Lockheed Martin fegyvergyár egyik vezetőjét, Joseph M. Jones-t nevezzék ki az USA budapesti nagykövetének. Kiderült az is, hogy Selmeczi Gabriella akkori barátja a Lockheed Martin magyarországi lobbistája. A botrány után Selmeczi és államtitkártársai lemondtak posztjukról.

Váratlan fordulat

A Honvédelmi Minisztérium katonai szakértői még a végleges kormánydöntés előtt egy héttel is az F-16-ost ajánlották a magyar kormánynak. Ehhez képest rendkívül váratlan fordulat volt, amikor 2001. szeptember 10-én az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje a svéd Gripenek beszerzése mellett döntött.

A 2001-es furcsa pálfordulásra azóta több hivatalos és nem hivatalos magyarázat született:

Az F-16-osok is szóba kerültek

1. Olcsóbb: Az amerikai ajánlathoz képest a Gripenek olcsóbbak voltak, és a gépek üzemeltetése is kevesebbe kerül, mint az F-16-osoké. Az eredeti szerződés szerint 14 Gripent bérelhettünk tíz évig 108 milliárd forintért. Ez a pénz soha sem csak a gép árát jelenti: benne van a kiképzés, a szimulátor és a karbantartás költsége is.

2. Modernebb: A hetvenes években kifejlesztett F-16-osokkal ellentétben a Gripenek jóval modenebb, negyedik generációs vadászgépnek számítanak (amelyek ugyanakkor az F-16-ossal szemben még soha nem bizonyítottak éles harcban).

3. Ellentételezés (offset): A gépeket szállító svéd-angol konzorcium (Saab Military Aircraft, BAE Systems) a megrendelésért cserébe vállalta, hogy a beszerzési összeg 110 százalékát kitevő értékben, 118 milliárd forintért valósít meg beruházásokat Magyarországon, ösztönzi magyar áruk vásárlását, illetve magyar alvállalkozók megbízását. A 2003-as szerződésmódosítással ez az összeg 191 milliárd forintra emelkedett.

4. Kenőpénz: Mint a legtöbb fegyverüzletnél, itt sem lehet kizárni. 2007-ben a svéd SVT tévécsatorna arról készített oknyomozó riportot, hogy a BAE Systems és a Saab 27 milliárd forintnyi kenőpénzt fizetett a Gripen-beszerzés szimpatikusabbá tételéért cseh hivatalnokoknak. Az ügyben tanácsadóként egy osztrák-magyar származású gróf, a Magyarországon birtokokkal is rendelkező és magyar politikusokat is jól ismerő Alfons Mensdorff-Pouilly is közreműködött.

A televízió riportjában szerepelt a BAE-Saab hadiipari konszern egy feljegyzése is, amiben az áll: “Magyarország 3 százalék, Ali M.”, amiből az Ali Alfons Mensdorff-Pouilly közismert beceneve volt. A magyar üzlet nyélbeütése után ráadásul a svédek szerint Alfons Mensdorff-Pouilly két off-shore cégen keresztül körülbelül kétmilliárd forintnyi juttatásban részesült. Az ügy magyarországi szálait máig nem sikerült felderíteni. Mensdorff-Pouilly ellen 2012-ben az osztrák ügyészség is nyomozott, de akkor azt közölték: az ügynek nincsenek magyar szálai.

Mensdorff-Pouilly 2013-ban a Magyar Narancsnak adott könnyed hangulatú interjúban azt mondta: ő a BAE Systems tanácsadója is, közreműködött a Gripen-szerződés tető alá hozásában, de kenőpénzekkel soha nem dolgozott. Az osztrák ügyészség végül a tényleges vesztegetés gyanúját nem is tudta alátámasztani, így a vádiratban csak pénzmosás, hamis tanúzás és okirat-hamisítás szerepelt. Mensdorff-Pouillyt 2013-ban a pénzmosás vádja alól is felmentették, mert nem sikerült bizonyítani a vádakat.

Orbán üzenete

A magyar kormány váratlan döntéséről Eleni Kounalakis volt budapesti amerikai nagykövet most megjelent Madam Ambassador című könyvében is ír. Kounalakis is utal arra, hogy a háttérben egyes hírek szerint kenőpénzek foroghattak, de a döntésnek szerinte más üzenete is volt. Miután Orbán az utolsó pillanatban felülbírálta a Honvédelmi Minisztérium és saját tanácsadói javaslatát, Kounalakis szerint ekkor mutatkozott meg igazán először a magyar kormányfő fürge és kiszámíthatatlan, “mercuriusi természete”. A döntéssel szerinte Orbán azt üzente minisztereinek és politikustársainak, hogy az igazán nagy döntéseket egyedül ő hozza meg. Kounalakishoz azóta olyan hírek is eljutottak, hogy azóta a régi-új miniszterelnök már megbánta a döntést.

A Medgyessy-kormány 2002-ben ki akart hátrálni a Gripen-szerződésből, de ettől visszatartotta a megállapodás felmondásával járó 70 milliárd forintos bánatpénz. A szerződést végül a Medgyessy-kormány 2003. február 3-án módosította:

megváltoztatták a gépek műszaki felszereltségét, hogy azok alkalmasak legyenek NATO-feladatok ellátására is (gépi utántöltés, bombavetés képessége)
a magyar állam 108 milliárd forint helyett 210 milliárdot fizet a 14, az eredetileg tervezettnél újabb típusú gépért, amelyek egy idő után a magyar állam tulajdonába kerülnek.

Az első hat Gripen 2006-ban érkezett meg Kecskemétre, 2011 óta már kizárólag ezek a gépek védik a magyar légteret.

A Gyurcsány-kormány egyfajta politikai ellencsapásaként 2007-ben parlamenti vizsgálóbizottságot hozott létre a Gripen-beszerzés vizsgálatára. A bizottság azt állapította meg, hogy 2001-ben semmi ok nem volt vadászgépek beszerzésére, nem készült költségelemzés, nem fogalmaztak meg alapvető követelményeket, nem folytattak le közbeszerzési eljárást, és a szerződés szövegezése sem volt megfelelő. A jelentés azonban nem fogalmazott meg személyi felelősséget és nem tett javaslatot további lépésekre.

A Gripen-szerződést 2012-ben a második Orbán-kormány is módosította. A lízingszerződést 2026-ig hosszabbították meg, változtattak a fizetési ütemezésen, közel kétszeresére (16 800 óráról 32 800 órára) növelték a repülési időt. A szerződés azt is tartalmazza, hogy 2026-ig bármikor megszerezhetjük a tulajdonjogot a gépekre. A HM akkori közlése szerint a szerződésmódosítással nettó 49 milliárd forint megtakarítás érhető el, amit az ellenzék természetesen vitatott.

Jó nekünk a Gripen?

A Gripen egyébként sok szempontból megfelel a magyar légierő céljainak. A svédek kifejezetten egy magyar változatot szállítanak (Saab JAS 39 Gripen EBS HU, azaz Export Basic Standard for Hungary). A kis méretű gépet a svédek eredetileg úgy tervezték, hogy kis repülőtereken vagy akár egy hosszabb autópályaszakaszon is le tudjanak szállni. A gép üzemeltetése viszonylag egyszerű, és kevés emberrel is megoldható. A karbantartást egyszerűsíti, hogy az összes fontos berendezés fejmagasságban vagy az alatt van. A gép működtetése nyugat-európai szinten olcsónak mondható.

A Gripen sokoldalú, mert vadász, elfogó, bombázó is tud lenni. A szerződésmódosítással a géphez rendelt extrákat azonban tudomásunk szerint még nem használták ki: sem a bombavetési, sem a légi utántöltési képességre nem volt még szükség. Sokan ezért azt mondják, hogy bár a gépek jók, teljesen felesleges volt őket ilyen drágán felextráztatni.

Valószínűleg soha nem lesz vége annak a vitának, hogy lett volna-e jobb választás 2001-ben. Ha most magyar F-16-osok kényszerleszállásairól szólnának a hírek, akkor biztos sokan felvetnék, miért nem vettük annak idején új gépeket, miért fizettünk nagyon sok pénzt az amerikai hadsereg levetett és elavult gépeiért. Újra és újra felmerül az is, miért nem elégedett meg Magyarország a MIG-29-esek felújításával, amivel más volt közép-kelet-európai országok vígan elvannak. Nem hivatalos vélemények szerint kevés pénzből, megfelelő karbantartás nélkül egyik géptípust sem lehet megfelelően üzemeltetni.

A nagyvonalú ellentételezés

Más kérdés, mi valósult meg a nagyvonalúnak beállított Gripen-ellentételezésből, aminek a hivatalos magyarázat szerint nagy szerepe volt abban, hogy az utolsó pillanatban a svéd gépek mellett döntött az Orbán-kabinet. 2010-ben már látható volt, hogy a Gripenenek beszerzéséhez kötődő ellentételezési beruházások döntő többsége pusztán a gazdasági racionalitás alapján is megvalósult volna Magyarországon.

A nagyszabásúnak mondott gazdasági ellentételezési program a bevont vállalatok tapasztalatai alapján inkább csak marketingfogás volt, hogy a társadalom könnyebben elfogadja a népszerűtlen és költséges fegyverbeszerzést. 2004-ben például az Electrolux bejelentette, hogy bezárja a Svédország déli részén található porszívógyárát, és az alacsonyabb bérköltségek miatt Magyarországra hozza a termelést. Ebből lett a nyíregyházi Electrolux-üzem, amit a cég saját bevallása szerint a puszta gazdasági racionalitást követve is meglépett volna, és az áttelepülésnek semmi köze nem volt a Gripen-vásárláshoz.
(index)

Bal-Rad komm: Nyilvánvaló “kényszervállalkozás” volt a repülőgépcsere. Az is nyilvánvaló, hogy marha rossz üzletet kötött Magyarország, (még ha esetleg néhány politikus jól is jött ki ebből a buliból), hiszen “…Ebből lett a nyíregyházi Electrolux-üzem, amit a cég saját bevallása szerint a puszta gazdasági racionalitást követve is meglépett volna, és az áttelepülésnek semmi köze nem volt a Gripen-vásárláshoz…”-ám a svédek mindenképpen kaszáltak a történeten.

Tehát vadászgépek kellettek! Fogadjuk ezt el tényként. Voltak-mert kellettek-vadászgépek a Magyar Népköztársaság idején is, amikor VSz.-tagok voltunk. Arról ne beszéljünk most, hogy “AKKOR” illetve “AZÓTA” volt-e/van-e létjogosultsága egy önálló magyar légierőnek.

Beszéljünk inkább arról, hogy a légierő az egy igen drága mulatság. Amit-ha már van-illő is működtetni. Kellő színvonalon! Ami ha nem történik meg?-íme az eredmény!

Egy inproduktív szervezet fenntartása-működtetése (mint pl. a fegyveres erők-benne a légierővel) drága muri. Ahhoz nagyon sok pénz kell! Az meg csak JÓL MŰKÖDŐ GAZDASÁGBÓL érkezhet.

Most ilyesmink már régóta nincs!
“AKKOR”-az összes körülményt figyelembe véve-volt.

“AZÓTA”-csak a “demokratikus intézményrendszer” fenntartására jut elegendő pénz!

“Jó vásárt csináltunk ezekkel a Gripenekkel?”-teszi fel a kérdést a cikk címe. Persze hogy nem!-válaszolhatjuk ENNYI IDŐ távlatából.

HÁT AKKOR MÉGIS MIÉRT csináljuk MÉG MINDIG, ha látjuk, hogy BELEBUKTUNK?

Az összes körülményt figyelembe véve CSAKIS EGY VÁLASZ lehet: CSAK! Mert mi ilyenek vagyunk!

Lengyelország vizsgálatot indít a CIA titkos börtöneinek ügyében

Lengyelország saját, független nyomozást kezdett meg az ország területén működő CIA-börtönök ügyében, melynek során nyilvánosságra jutott, hogy az amerikai titkosszolgálatok a lengyel hatóságok tudta nélkül az országba szállítanak és ott kínvallatásnak vetnek alá külföldi állampolgárokat.

A lengyel nyomozóhatóságok szerint Washington nem hajlandó az együttműködésre és visszatartja a kulcsfontosságú információkat, hogy így hátráltassa a vizsgálatokat azzal kapcsolatban, mit művel a CIA a befogadó ország tudta nélkül.

Az amerikai szenátus nemzetbiztonsági bizottsága tavaly decemberben hozta nyilvánosságra a CIA kínvallatási procedúráival kapcsolatos jelentését, amivel egyben arra is felhívták a nyilvánosság figyelmét, hogy a CIA az Egyesült Államok határain túl számos titkos börtönlétesítményt üzemeltet, ahol a “terror elleni háború” során foglyul ejtett személyeket kínvallatásnak vetik alá. A nyilvánosság számára készült jelentés az eredeti, több mint 6000 oldalas dokumentum alig 500 oldalba tömörített változata volt, de mégis felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelország, Románia, de még Olaszország és Macedónia területén is működnek ilyen létesítmények.

A lengyel hatóságok a történtek miatt kérték az amerikai Igazságügyi Minisztériumot, hogy adja ki a teljes jelentést Lengyelországnak. Az amerikai fél mindeddig megtagadta ennek teljesítését. Piotr Kosmaty, a krakkói fellebviteli ügyészség képviselője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a lengyel kormány amerikai részről mindeddig választ sem kapott az ezzel kapcsolatos megkeresésekre, emiatt az Európa Tanácsban is előterjesztették az ügyet. Varsó mindeddig hat alkalommal kérvényezte az eredeti jelentés kiadását a két ország közti jogsegély megállapodások mentén, ami – mint kiderült – csak az európai félre érvényes, mert Washington nem volt hajlandó együttműködni a lengyel hatóságok által kezdeményezett ügyben. Kosmaty elmondása szerint öt megkeresésre nem is válaszoltak, egyet indoklás nélkül visszautasítottak. Victoria Nuland szintén nem volt hajlandó válaszolni a jelentéssel kapcsolatos kérdésekre, ami azt mutatja, hogy Washington nem akarja számon kérni a felelősöket, nem működik együtt európai “szövetségeseivel”, és saját igazságszolgáltatását erőltetné Európára.

Ugyanakkor Michael Morell, a CIA volt igazgatóhelyettese a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, a lengyel hatóságok tudtak az ország területén működő titkos börtönökről, és azok a kormány beleegyezésével működtek, a lengyel kormány csak a közvélemény miatt igyekszik elkerülni az ezzel járó népszerűségvesztést.

Akár tudtak róla a helyi hatóságok, akár nem, az Emberi Jogok Európai Bírósága idén mintegy 300000 dollár bírságra ítélte Lengyelországot, amiért az ország területén embereket kínoznak. A kormánynak a közvéleménnyel fokozottan számolnia kell, emellett felmerülnek további kérdések is annak kapcsán, hogy amennyiben Lengyelország területén működnek ilyen létesítmények, más térségi országokban, akár Magyarországon is üzemeltetnek-e titkos CIA börtönöket, és azok a kormány beleegyezésével, vagy annak tudta nélkül működnek. Mindkét eset arra mutatna, hogy a Washington és “szövetségesei” közti viszony szövetségesi volta csak a nyilvánosság ámítására szolgál, és az amerikaiak eszközként használják a térségi országokat, ahogy Magyarország területét is “igénybe veszik” az Oroszország elleni háborús készülődéshez.

http://hidfo.ru/2015/06/lengyelorszag-vizsgalatot-indit-a-cia-titkos-bortoneinek-ugyeben/

Mert fiatalok?-NEM BOLONDOK!

A nappali tagozatos magyar egyetemisták és főiskolások 37 százalékának a tervei között szerepel a külföldi letelepedés – derül ki az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport harmadik kutatási hullámának legfrissebb adataiból.

A tanulmány vizsgálta többek között a hallgatók társadalmi helyzetét, jövőképét, külföldi letelepedési szándékát.

Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport 2011 óta kétévente monitorozza a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások politikai, közéleti érdeklődését, gondolkodását, magatartását és politikai profilját. A most közzétett adatokat az idén áprilisban vették fel. Nyolcszáz hallgatót kérdeztek meg személyesen, a minta pontosan tükrözi a teljes populációbeli arányukat. A kutatást Szabó Andrea szociológus, politológus, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézet főmunkatársa vezette.

Számára egyébként az okozta a legnagyobb meglepetést – mondta el kérdésünkre –, hogy

nem volt igazán meglepetés.

A politika iránti érdeklődés egyébként lényegesen csökkent az elmúlt két év alatt – derül ki a kutatásból. Az idén a magyar egyetemisták és főiskolások egyértelműen a korrupcióval azonosítják a politikát, míg 2013-ban a leggyakoribb említés ezzel kapcsolatban a hazugság volt.

„2015-ben – olvasható a jelentésben –, a hazugság mellett a csalás, a bélsár vulgárisabb formája, s a lopás volt a leggyakoribb említés, ám ebben az esetben is feltűnt a parlament, a hatalom, a kormány vagy Orbán Viktor neve.”

Adataik birtokában a kutatók valamelyest tipizálták is a pártok szavazóit. E szerint: „a Jobbik szimpatizánsainak többsége férfi, alapképzésre jár, kistelepülésen él, első generációs értelmiségi, és a maga módján vallásos”. Az LMP-sek jóval nagyobb arányban kerülnek ki a női, a nagyvárosi, a magasan képzett családból származó, mesterképzésre vagy doktori képzésre járó, nem vallásos hallgatók közül.

A fideszes hallgatók legkarakteresebb jellemzője a vallásosság, a jövőjükkel kapcsolatban magabiztosabbak, és sokan közülük jogi, orvosi képzésre járnak. A baloldali hallgatók kevésbé vallásosak, nagyobb arányban rendelkeznek diplomás szülőkkel, többségük nő, jelentős részük nagyvárosban él – vázolja a tanulmány.
(Forrás: NOL)

Ukrajna tervezett NATO-tagsága atomháborút provokálhat

https://de.sputniknews.com/german.ruvr.ru/news/2014_12_23/Medwedjew-Verzicht-Kiews-auf-blockfreien-Status-ubereilte-Entscheidung-1284/

G7: Szereptévesztettek bohóckodása

Mint ismeretes, a G7-ek közös álmodozáson vettek részt a héten, és nagy kérdésekben is “DÖNTÖTTEK”!

Így például komolykodtak egy jót a SZÁMUKRA problémát jelentő Oroszország kapcsán. Az apropot számukra Oroszország Ukrajnával szembeni magatartása szolgáltatta az önnön dicsőségétől elszállt Hét Lator számára. Amely Oroszország nem hajlandó arra a ritmusra táncolni, amit ők diktálnának.

Még zárónyilatkozatukba egy külön részt is szenteltek ebbéli sérelmeiknek.

-Seker elemző cikke a G7 csúcstalálkozó zárónyilatkozatának Oroszországgal foglalkozó részéről:

Ha Lavrov vagy Putyin lennèl, kit vàlasztanàl tàrgyalo partnerednek nyugaton?

A zàronyilatkozat ukrajnai konfliktusra vonatkozo rèsze

Megerösitjük, hogy elitèljük a Krim-fèlsziget Oroszorszàg àltali jogtalan annektàlàsàt ès ismètelten hangsulyozzuk, hogy ezt tovàbbra sem ismerjük el.

Megerösitjük, hogy teljes mèrtèkben tàmogatjuk a Kelet-Ukrajnàban zajlo konfliktus diplomàciai uton valo megoldàsàt, különöskèppen a normandiai alakulat
ès a trilateràlis csoport erre irànyulo eröfeszitèsèt. Üdvözöljük az OSCE (EBESZ) kulcsszerepèt egy bèkès megoldàs keresèsèben. Felhivjuk mindegyik oldal figyelmét, hogy a Minszk2 (2015.02.12.) egyezmènyt maradèktalanul tartsàk be.

Aggasztonak tartjuk a harci tènykedèsek ujabb keletü fellàngolàsàt a frontvonalon.

Ismèt felhivjuk mindegyik felet a fegyverszünet betartàsàra ès a nehèz fegyverek visszavonàsàra.

Emlèkeztetünk arra, hogy a szankciok feloldàsa attol függ, hogy a Minszk2 egyezmèny maradèktalanul megvalosul s tovàbbà attol, hogy Oroszorszàg Ukrajna
szuverenitàsàt tiszteletben tartja. A szankciok folyamatosan megszüntethetök, ha Oroszorszàg teljesiti az egyezmènyben vàllalt kötelezettsègeit.

Mindazonàltal “kèszen àllunk” ujabb korlàtozo intèzkedèsek bevezetèsère, ha Oroszorszàg
tettei ezt szüksègessè teszik.

Elvàrjuk Oroszorszàgtol, hogy szüntesse be a szeparatista erök tàmogatàsàt ès hogy befolyàsàt èrvènyesitve a szeparatistàkat a minszki egyezmèny teljesmèrtèkü betartàsàra kötelezze.

Üdvözöljük ès tàmogatjuk az ukrajnai kormàny àtfogo szerkezeti reformok bevezetèsère szolgàlo rendeleteit.
Biztatjuk az ukràn vezetèst, hogy az alapvetö vàltozàsokat, összhangban az IMF-el ès az EU-val szembeni kötelezettsègèvel, hatàrozattan folytassa.

Megerösitjük elkötelezettsègünket, hogy Ukrajnànak – nemzetközi pènzintèzetekkel ès màs partnerekkel együttmüködve – àtalakulàsi folyamatàban pènzügyi ès technikai tàmogatàst nyujtunk.

Arra kèrjük a G7 orszàgok kijevi követeit, hogy Ukrajnàt tàmogato csoportokat hozzanak lètre. E csoportok feladata összehangolt tanàcsadàssal az ukràn gadasàgi reformfolyamatok elörelenditèse.

(Forràs: vineyardsaker.de )

Saker szerint a nyilatkozat egyèrtelmüen ellentmondàsos, mert:

1. Novorosszija a Minszk2 összes követelmènyèt teljesitette ès valamennyi nehèz fegyverèt visszavonta.
Emellet helyi vàlasztàsokra vonatkozo javaslatot kèszitett ès elküldte a kijevi juntànak.

2. Az ukinàcik a Minszk 2 minden elöiràsàt megszegtèk, elsösorban ami a nehèz fegyverek visszavonàsàt illeti.

3. Oroszorszàg nem közvetlenül èrintett fèl ebben a konfliktusban, mègis a Minszk 2 betartàsa mellett foglalt àllàst.

4. Ezzel ellentètben a kijevi junta hàborus retorikàjàt egyetlenegy napra sem hagyta abba.

5. Az Oroszorszàg elleni szankciok teljes kudarcot vallottak. Nem èrintettèk komolyabban az orosz gazdasàgot, csak Putyin nèpszerüsègèt ès tàmogatottsàgàt növeltèk a lakossàg körèben.

Saker szerint a G7-esek teljesen elveszitettèk kapcsolatukat a valosàggal. A zàronyilatkozat
inkàbb ugy hangzik mint egy ràolvasàs, mint egy mantra s nem pedig mint egy nèmi esèllyel keresztülvihetö terv.

Saker màr többször emlitette, hogy az oroszok nem hisznek a fenyegetèsben. Az orosz kulturàban az emberek soha nem fenyegetöznek. Ha valaki erös, nem szüksèges màst fenyegetnie, ám ha valaki fenyeget – èppen a gyengesège miatt teszi ezt.

Hogyan reagàlnak az oroszok olyan sületlen ès üres fenyegetèsre, mint a “mi kèszen àllunk”-ra?

Nevetnek egyet ès megcsovàljàk a fejüket.

Az oroszok az EU-t USA gyarmatnak tekintik, amely nem kèpes önàllo vélemènyt alkotni ès sajàt èrdekei mellett kiàllni.
Szomoru ès ijesztö valosàg, hogy nyugaton senki sincs, akivel Oroszorszàg megbeszèlèst tudna folytatni.
Egyetlenegy nyugati àllamfö sem mèlto arra, hogy szoba àlljanak vele. Vagy önàmitok, vagy mit sem sejtök, vagy gerinctelenek. A legtöbb esetben mind a hàrom tulajdonsàg jellemzö ràjuk. Lavrov vagy Putyin helyèben kit vàlsztanànk tàrgyalo partnernek?

– Senki sincs, akivel lehetne èrtelmesen tàrsalogni.

Ha az USA-nak, Nagy-Britànniànak ès Franciaorszàgnak nem lenne atomfegyvere, akkor a helyzet mèg elèg nevetsèges tünhetne. De ezeknek a nullàknak bizonyàra van mèg annyi sütnivalojuk, hogy meg tudjàk nyomni a “gombot”.

Èppen ezèrt kell Oroszorszàgnak nagyon elövigyàzatosnak lennie.

Az “elrettentès” teoriàja csak akkor müködik normàlisan, ha a cselekvö szemèly “racionàlis”.

De mi törtènik akkor, ha a màsik oldal teljesen eszèt veszti ès màr nem kèpes a valosàgot felismerni?

Azt nevezik szereptévesztésnek! (B-R)

(K. W-K.)