Éppen egy éve, hogy a nyerstej felvásárlási árai hosszú évek emelkedési trendjei után esésbe fordultak. A hazai tejárak nemzetközi folyamatoktól való függése miatt ennek hátterét is sokkal inkább a nemzetközi piacon kell keresni, mint itthon. Az elmúlt évek legfontosabb ilyen tendenciája, hogy a tejtermékek egyre nagyobb aránya fordul meg a világpiacon, és az ottani ármozgások fokozódó hatással vannak az egyes országok nyerstej áraira. Ahogy azt a mezőgazdasági tömegcikkek esetében már megszoktuk, a tejárak világszerte egyre inkább együtt mozognak. Ez olyannyira megfigyelhető, hogy az egyes – a tejpiacon meghatározó - országok dollárban számolt tejárai közötti 2000-ben még 3,3-szoros különbség mára 1,5-szeresre zsugorodott. Ez alól kivételt olyan országok képeznek, mint például Japán, ahol sajátos tejpiaci körülmények uralkodnak. Az elmúlt évi árcsökkenések a globális tejtermelés egyre gyorsuló növekedésének, a kereslet-bővülés lassulásának, az orosz embargónak és az erősödő dollárnak együttesen köszönhetők. Az előttünk álló években sem számíthatunk az áremelkedési trend tartós visszatérésére.



Ennek hátterében a legnagyobb tejtermelő országokban tapasztalt tartós termelékenységnövekedés és a Kínában újra beindult növekedés áll, de India tejtermelésének dinamikus bővülése is fontos tényező. India akár már az évtized végére az Európai Uniót megelőzve a világ legnagyobb tejtermelője lesz, és jelentős soványtejpor-exportőrré válik. Annak, hogy a középtávú előrejelzések sem tartalmaznak áremelkedést sem a nyerstej, sem a tejtermékek vonatkozásában, az a legfontosabb üzenete számunkra, hogy a hatékonyság növelését tovább kell folytatni mind a tejtermelésben, mind a feldolgozásban. Fentieket alátámasztják az alábbi grafikonok. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint decemberben a magyarországi tejfelvásárlási átlagárak 8 százalékkal voltak az egy évvel korábbi szint alatt. Egyúttal csökkent a korábbi jelentős különbség a belföldi és az export felvásárlási árak között (éves átlagban a nyerstej kiviteli ára 6 százalékkal haladta meg a belföldi termelői árat). Közel negyedével vissza is esett a nyerstej-kivitel.
Térségünk felvásárlási áraiban is mindkét tényező - az együtt mozgás és a csökkenés - tetten érhető.
Az árak mérséklődése mellett a hazai tejszektor tavalyi évét a felvásárlás 9 százalékos növekedése, és - ezzel szoros összefüggésben - a tejtermékek bruttó termelésének és belföldi értékesítésének egyaránt 5 százalékos emelkedése jellemezte. Eközben a tej és tejtermékexport 1 százalékkal volt alacsonyabb 2014 első tizenegy hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A tej és a tejtermékek feldolgozói értékesítési ára 4 százalékkal nőtt egy év alatt. A fogyasztói árak szintjén a pasztőrözött 2,8 százalék zsírtartalmú friss tej ára 6 százalékkal emelkedett, a trappista sajté 7 százalékkal nőtt egy év alatt. Miközben a tejtermelést éppen a nagy „tehetetlenség”, a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás lassúsága jellemzi, jelenleg is egy sor kihívásnak kell egyszerre megfelelnie. Ilyen a fent részletezett árviszonyok változása mellett a hamarosan megszűnő tejkvóta, a hazai földpiaci szabályozás, a takarmányozás színvonalának növelése (különös tekintettel a GMO mentességre), a támogatási rendszer átalakulása. E korántsem teljes sor végén pedig álljon a belföldi piacért, fogyasztóért folytatott küzdelem.
Az egy főre jutó tej és tejtermékfogyasztás tekintetében Magyarország körülbelül negyvenedik a világon, az Európai Unió tagállamai közül csak kettőben alacsonyabb a fogyasztás. Az előrejelzések szerint, a jelenleg mintegy 165 liter tejnek megfelelő egy főre jutó tej és tejtermékfogyasztás az évtized végére 10 literrel bővülhet. A tejfogyasztás szerkezetében emelkedni fog a joghurtok és sajtok aránya.

Tóth János - Hernád Völgye H.H.K.