Törökország érdekeltté válik Aszad hatalmon tartásában

Török diplomaták szerint is Bassár el-Aszad a garanciája annak, hogy Szíria területi egysége megőrizhető legyen. Az orosz külügyminiszter Törökországba látogatott, közös álláspontot hoznak létre a szíriai válság rendezéséről.

Egy török diplomata a Szputnyik hírügynökségnek beszámolt arról, hogy Törökország állásfoglalása a szíriai válság rendezéséről ma már egészen más, mint évekkel ezelőtt, a konfliktus kezdetekor. Ma a török vezetők egy része a válságrendezés szükséges elemének tartja Bassár el-Aszad szíriai államfőt, mert Szíria területi egységének megőrzése a garanciája annak, hogy Törökország is megőrizze saját területeit.

Unal Cavikoz, Törökország volt iraki nagykövete azt mondta, a török kormány nem rendelkezik kiforrott tervekkel Szíriában se a katonai műveletekre, se a politikai rendezésre vonatkozóan. Recep Tayyip Erdogan a hét folyamán azt mondta, a Szíriában kezdett török hadmozdulatok célja, hogy megdöntsék az Aszad-rendszert. Cavikoz szerint azonban Szíriában amiatt fokozódik a katonai jelenlét, mert az új amerikai elnök beiktatása előtt a térségi hatalmak saját pozícióikat erősítik, hogy január végén nagyobb beleszólásuk lehessen az új status quo kialakításába.

A török hadsereg augusztus 24-én az amerikai légierő támogatásával indított hadmozdulatokat Szíria területén, a határ menti régiókban. Szakértők szerint Ankara a terrorizmus elleni harc leple alatt azt akarja elérni, hogy a kurdok ne tudjanak létrehozni egy független, kizárólag általuk ellenőrzött régiót Észak-Szíriában. Erdogan végül azt mondta, hogy az Eufrátesz Pajzs nevű hadművelet célja az Aszad-rendszer megdöntése.

A volt iraki nagykövet azonban árnyalta a helyzetet; szerinte a török kormány nem rendelkezik határozott elképzeléssel Szíriára vonatkozóan, és egyelőre mindössze arra törekszenek, hogy a lehető legnagyobb létszámú török fegyveres erő állomásozzon Szíria területén, amikor Donald Trump beiktatása után az amerikaiak és oroszok új status quot hoznak létre Szíriában. Ezáltal Törökország nagyobb mértékű beleszóláshoz jutna az új helyzet kialakításába.

Korábban egy másik diplomata forrás szintén nyilatkozott arról, hogy Törökország érdekeltté válik az Aszad-rendszer fenntartásában, mert az államfő bukása esetén bizonytalanná válik a szíriai helyzet, és egyáltalán nem biztos, hogy a helyzet stabilizálása után egy új szíriai vezetés ellenőrzés alatt tudja tartani a kurdok által lakott területeket. Amennyiben Észak-Szíriában létrejön egy független Kurdisztán, a folyamat a határ túloldalán folytatódna a kurdok függetlenségi törekvéseinek erősödésével – ezáltal Törökország területi egysége is megbomlana. Ankara emiatt a stabilitás szükséges elemeként tekinthet Aszadra, és inkább válik érdekeltté a mai helyzet megőrzésében, mint a destabilizálásban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap Törökországba utazott, ahol tárgyalásokat folytatott a szíriai rendezésről. A két külügyminiszter megállapodott, hogy a válság rendezéséről mindenféleképpen nemzetközi szereplők bevonásával döntenek, és az ilyen módon meghozott döntések végrehajtásában Törökország és Oroszország együttműködne.

http://www.hidfo.ru/2016/12/torokorszag-erdekeltte-valik-aszad-hatalmon-tartasaban/

Erdogan a kurdok elleni fellépést várja Németországtól

Recep Tayyip Erdogan török államfő telefonbeszélgetés során közölte a német kancellárral, hogy Németország kemény fellépést kell tanúsítson a Kurdisztáni Munkáspártal és Fethullah Gülen terrorszervezetével szemben.

Az Anadolu hírügynökség szerint közvetlen telefonbeszélgetés útján beszélt Erdogan Angela Merkel német kancellárral, ahol határozott követeléseket fogalmazott meg annak kapcsán, hogyan viszonyuljanak a Németországban élő kurd közösségekhez. A török kormány elvárja, hogy Németország korlátozza a kurdok politikai szerveződését, és ellehetetlenítse működését annak a nemzetközi kulturális és gazdasági hálózatnak, ami Fethullah Gülen, egy az Amerikai Egyesült Államok területén élő török hitszónok nevéhez köthető.

Törökország mindkét csoportot terrorszervezetként tartja nyilván. Gülen szervezetét a török kormány azzal vádolja, hogy ők felelősek a július közepén történt puccs kiterveléséért.

Hivatalos: amerikai NATO-vezető irányította a törökországi puccsot

Sajtóhírek szerint a telefonbeszélgetés során Erdogan a migrációs egyezmény kapcsán is kemény hangot ütött meg a német vezetővel. Az Európai Unió és Törökország márciusban kötött megállapodást arról, hogy minden egyes, az európai határon sikeresen átszökő illegális bevándorló Törökországba visszaküldéséért az EU befogad egy migránst legálisan. Ennek kivitelezése a gyakorlatban nem ment gördülékenyen, másrészt Törökország vezetői ráéreztek arra, hogy az Európai Unió nem tudja megvédeni saját határait, és az újabb migrációs hullámok elindításával zsarolható.

Erdogan megzsarolta az Európai Unió vezetőit: 30 milliárd eurót követelt

Erdogan a beszélgetés során felszólította a német kancellárt, hogy az Európai Unió minél hamarabb tartsa be a márciusban tett ígéreteket, és fizessen a migránsok Törökországban tartásáért, emellett adja meg a vízummentességet a török állampolgároknak.

Bár Angela Merkel csak egy tagállam vezetője, az Európai Unióra pedig demokratikus intézményként szokás hivatkozni, a török vezető ismét úgy beszélt Angela Merkellel, mintha az Európai Unió de facto vezetője lenne, és az ő személyén múlna, hogy az EU 28 tagállama fizetni fog-e Törökországnak. Korábban Törökország amiatt nem kapta meg a migránsok ellátására szánt teljes pénzforrást, mert azt a tagállamok kellett volna befizessék a közös kasszába, és a német kancellár szintén a tagállamok lakosságának megkérdezése nélkül tett ígéretet a török államfőnek 30 milliárd euró kifizetésére.


http://www.hidfo.ru/2016/12/erdogan-a-kurdok-elleni-fellepest-varja-nemetorszagtol/

Látványos, hogyan növekszik a korrupció Magyarországon

Ma sok embert aggaszt a korrupció és a korrupciós ügyek Magyarországon. Nem biztos azonban, hogy mindenki tisztában van vele, mit is jelent pontosan ez a latin eredetű szó,corruptio. Hogy a politikusok lopnak? Vagy lefizetik őket? Mutyizgatnak? A korrupció ma nem feltétlenül azt jelenti, hogy valaki odanyom egy nokiás dobozt vastag borítékot politikusoknak, hogy az közbenjárjon valamilyen közügyben. A korrupció ma sokkal inkább a törvények afféle optimalizálását jelenti, hogy azzal bizonyos gazdasági szereplők kvázi legálisan élvezzenek versenyelőnyt, másokkal szemben. Ebben sokat romlott a helyzet az elmúlt években, és úgy néz ki, hogy a jövőben sem lesz másként.

Forrás: mennozacharias.com

Mindenki tud róla

Egy friss kutatás szerint a magyarokat, a migráció után a korrupció jelensége aggasztja leginkább. Jogosan, hiszen szinte nap nem telik el anélkül, hogy ne derülne ki, a kormányközeli holdudvar egyik szereplője éppen hol kaszált valamelyik közbeszerzésen. Mindenki tud a világ legtehetségesebb gázszerelőjének, Mészáros Lőrincznek mesébe illő meggazdagodásáról, a helyi kiskirályok értelmetlen pénzszórásairól,  vagy éppen teljes iparágak káderi alapon való újra osztásáról. Mindenki érzi, hogy sántít a kormánymédia érvelése, amikor Rogán kiruccanását annyival kommentálják, hogy nincs itt semmi látnivaló, „minden középosztálybelinek futja helikopterezésre”. Ám amíg a migrációval kapcsolatos hírekbe szinte minden médiafelületen belefulladtunk az elmúlt években, addig a korrupciós ügyekkel egyre kevesebb médiaszereplő foglalkozik.

Egyrészt, vannak a kormány közeli lapok és portálok, valamint a közmédia, amelyek érthető módon nem számolnak be ezekről az ügyekről. Másrészt, vannak lapok és csatornák, amelyek akkor foglalkoznak korrupcióval kapcsolatos hírekkel, amikor az anyagi érdekük úgy kívánja. És végül vannak portálok, amelyek rendszeresen megírják a kormánynak kínos ügyeket, ám ezek közül egyre többet elhallgattatnak, valószínűleg nem véletlenül.

A Trancparency International 2015-ös korrupciós világrangsora, ahol évek óta egyre hátrébb kerülünk

Korrupció nemcsak Afrikában vagy Ázsiában, hanem Olaszországban vagy az Egyesült Államokban is van, azonban annak mérete igen eltérő az egyes országokban. A Trancparency International minden évben elkészíti a világ korrupciós ranglistáját, amely összehasonlíthatóvá teszi az egyes országokat korrupciós szempontból. Magyarországon, a régióhoz képest, nem volt kimagaslóan rossz a helyzet 2010 előtt. Persze joggal verte ki a biztosítékot a közvélemény és az akkori ellenzék körében például a BKV fénymásoló állományának „felmérése”, az SZDSZ-közeli Közgép Strabag autópálya ügyei, vagy a 4-es metró túlárazott építése. Teljesen érthető reakciója volt minden adófizetőnek, hogy nem kér a szocialista kormányzás mutyijaiból és a fehérgalléros bűnözők kerüljenek bíróság elé.

A várva várt elszámoltatás azonban nem történt meg 2010 után. Sőt, a kétharmados felhatalmazás zöld utat adott a Fidesznek, hogy úgy hajlítsa el a törvényeket, hogy a lehető legtöbb adóforintot szivattyúzzák ki haveri cégeknek. A korrupció aláássa a jó kormányzást, a jogállamiság és az alapvető emberi jogok érvényesülését. Félrevezeti az állampolgárokat, sérti a magánszektor érdekeit és torzítja a pénzügyi piacokat. Ezzel pedig hosszú távon, egy szűk elitet leszámítva, mindenki rosszul jár.

Korrupció számokban

Mi is rengetegszer írtunk már mutyizásról és korrupciógyanús történetekről, azonban az egyes ügyekből még nem feltétlenül látjuk az összképet. A korrupciót elég nehéz mérni és összehasonlítani, azonban a meglévő módszerek mégis adnak valamiféle kapaszkodót az egyes országok közötti korrupciós helyzetről. A korrupció mérésének szempontjából fontos pont a közpénzek elköltésének átláthatósága és nyomon követhetősége is. Ahol a közpénzek állami felhasználásának nyomon követését mindenféle adminisztrációs trükkel és szabályzással, na meg a média elhallgattatásával, megpróbálják ellehetetleníteni, ott magasabb a korrupciós kockázat.

Egy Tárki által készített számítás látványosan érzékelteti, miként alakult a közbeszerzések átláthatósága az elmúlt években. Az ábrán „1” jelenti a teljes átláthatóságot, és „0” a közpénzek mozgásának teljes átláthatatlanságát. Jól látható, hogy 2011-ben hatalmasat esett a transzparencia, ennek oka az új közbeszerzési törvény elfogadása volt.

forrás: Tárki

Ez a törvény sokkal rugalmasabban kezeli az ajánlattevőket, számos lényeges kérdést rendeleti úton szabályoz és korlátozza a versenyt is. Ezzel egy időben a közbeszerzések ellenőrizhetősége is romlott, az ellenőrző szervek jogköreit megnyesték vagy kérdésessé tették függetlenségüket. Emlékezhetünk például, amikor a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén Kúria) elnökét átszervezésre hivatkozva megbízatása felének letöltésekor váltották le. Ezek a kockázati tényezők pedig csökkentik az átláthatóságot és egyben növelik a korrupciós kockázatot. A következő ábrán „0” jelenti azt, hogy nincs korrupciós kockázat, míg „1” totális korrupciót jelenti.

forrás: Tárki

Itt is jól látható, miként ugrott fel a 2011 közbeszerzési törvény módosításának hatására a kockázati mutató. A Fidesz-kormányzat alatt általánossá vált az is, hogy ilyen-olyan okokból nem versenyeztetnek a közbeszerzések kiírásánál. A legújabb törvénymódosítási javaslat szerint az eddigi 8 millió forint helyett 15 millió forintig lehet közbeszerzés kiírása nélkül árut és szolgáltatást vásárolni, míg építési beruházás esetén a jelenlegi 15 millió forintos értékhatár 25 millió forintra emelkedne. Pikáns módon a kormány szerint erre annak érdekében van szükség, hogy alacsony értékű szerződések esetén ne kelljen a bonyolult közbeszerzési szabályokat alkalmazni. A régióban egyébként egyedül nálunk emelkedett az utóbbi időben a verseny nélküli közbeszerzések aránya.

forrás: Tárki

Az is felmerült nemrég, hogy közbeszerzési szerződéseket sok évre titkosítanak. A Miniszterelnökség Várba költözésének adatait például „terrorveszélyre” hivatkozva titkosítanák 30 évre. A Transparency International szerint ez utóbbi módosítás azért is elképesztő, mert úgy titkosítana beruházásokat, hogy a titkosítás ellen még pert sem lehet indítani.

A korrupció mértékének növekedése a nemzetgazdaság számaiban is megjelenik, hiszen a verseny hiánya torzulásokat okoz a piacon, ami visszaveti a hosszú távú növekedési és versenyképességi kilátásainkat. Ráadásul az emberek igazságérzetét és az államba vetett bizalmát is súlyosan csökkenti, már ha ez érdekel egyáltalán valakit a kormányban. Bár úgy tűnik, hogy nagyon is tudnak a problémáról odafent, csak nehéz valami olyasmin változtatni, ami a NER esszenciális lényege.


TényTár

A németek eltörölnék a Moszkva elleni szankciókat

A Bundestag gazdasági és energetikai bizottságának tagja eltörölné az Oroszország elleni szankciókat; szerinte Donald Trump példáját kell kövesse Németország.

Peter Ramsauer, a Bundestag gazdasági és energetikai bizottságának tagja a Focus Online magazinnak nyilatkozva azt mondta, Oroszország nemzetközi elszigeteltsége nemsokára véget ér, amiért az amerikaiak Donald Trumpot választották meg elnöküknek.

„Trump a választásokat megelőzően bejelentette arra vonatkozó terveit, hogy normalizálná a kapcsolatokat Oroszországgal. Több mint valószínű, hogy beiktatása után el fogja törölni a szankciókat, és a német hatóságok ezt a példát kell kövessék. Nem szabad lekésni ezt a vonatot.” – mondta.

Ramsauer kifejtette, hogy Németország és Oroszország mindig is fontos kereskedelmi partnerek voltak egymás számára, együttműködésük aktívan hozzájárult a munkahelyteremtéshez mindkét országban.

„Az Európa által hozott szankciók nem érték el céljukat, következésképp értelmetlenek. Nem kényszerítették térdre Moszkvát, ehelyett főleg a német gazdaságot sújtják.” – mondta.

Ramsauer egyúttal figyelmeztette az európai politikusokat, hogy ne essenek az „anti-Amerikanizmus” új hullámának csapdájába, mert az USA szintén az egyik legfontosabb kereskedelmi partner Németország számára. A politikus hangsúlyozta; Donald Trump demokratikus választás útján lett amerikai elnök, és az Európai Unió tiszteletben kell tartsa az amerikai választók akaratát.

http://www.hidfo.ru/2016/12/a-nemetek-eltorolnek-a-moszkva-elleni-szankciokat/

Trump megkezdi a fal építését a mexikói határon

Az amerikai kongresszus belbiztonsági bizottságának elnöke, Michael McCaul szerdán kijelentette; megbeszélést tartott Donald Trumppal arról, hogy beiktatását követően megkezdődik a fal építése a mexikói határon, hogy ezzel leállítsák az illegális bevándorlást.

Trump kedden találkozott McCaul-lal, akit sajtóhírek szerint belbiztonsági miniszternek fog kinevezni. Az újságírók kérdésére McCaul elmondta, hogy megbeszélést folytattak a déli határra építendő fal kapcsán, ami egy rendkívüli gyorsasággal megépített, többrétegű fal lesz. Összességében egy modern védelmi rendszert építenek majd a mexikói határra, ami magában foglal légi felderítést is, és különböző típusú érzékelőket, ami az illegális bevándorlók összefogását megkönnyíti.

A választási kampány során Trump arra tett ígéretet, hogy egy új falat épít a mexikói határra, és ezzel akadályt állít az illegális bevándorlás elé – emellett deportálja az illegális bevándorlókat, és megakadályozza az iszlám országokból érkező migránsok beutazását. Trump november 8-án megnyerte az elnökválasztást, a beiktatása január 20-ra várható.


http://www.hidfo.ru/2016/12/trump-megkezdi-a-fal-epiteset-a-mexikoi-hataron/

Leleplezték: beépült egy dzsihádista a német titkosszolgálatba

Letartóztattak egy német titkosszolgálati alkalmazottat, aki bizalmas információkat szivárogtatott ki az Iszlám Állam nevű terrorszervezetnek.

A The Guardian hírügynökség szerdán azt írta, a német hatóságok egy olyan titkosszolgát tartóztattak le, aki a terrorszervezet németországi tevékenységének elemzésével volt megbízva, de később kiderült róla, hogy maga is azonosulni tud a terroristák propagandájának üzeneteivel. Az őrizetbe vett személy esetében arra figyeltek fel, hogy hamis profilok használatával radikális iszlamista komment-üzeneteket tett közzé az interneten, és ennek során számos alkalommal bizalmas információt is nyilvánosságra hozott az ügynökség munkájával kapcsolatban.

A sajtóhírek megjelenését követően a szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal egy közleményt tett közzé, melyben elismerte, hogy egy „iszlamista-gyanús személyt” fedtek fel az állomány soraiban.

Az őrizetbe vett személy egy 51 éves ügynök, aki korábban banki alkalmazottként dolgozott, és 2016 áprilisában állt az alkotmányvédelmi hivatal szolgálatába. A lap azt írja, a leleplezett dzsihádista kifejezetten abból a célból épült be az Alkotmányvédelmi Hivatal állományába, hogy ott bizalmas információkhoz jusson, melyeket társai később felhasználhatnak a hivatal Kölnben működő irodája elleni terrortámadáshoz.

Szeptemberben Thomas de Maiziere német belügyminiszter azt mondta, mintegy 500 potenciális dzsihádista él Németországban, akiknél fennáll a veszélye, hogy terrortámadást követhetnek el. A belügyminiszter ugyanakkor a kis csoportokban működő terrorsejteket és magányos merénylőket nevezte meg fő kockázati tényezőként.


http://www.hidfo.ru/2016/12/lelepleztek-beepult-egy-dzsihadista-a-nemet-titkosszolgalatba/

Totális az állami kontroll a média felett

Az már nem számít újdonságnak, hogy a média nagy része állami befolyás alatt van hazánkban, de mára már az országos lefedettséggel bíró kereskedelmi rádióadók is megszűntek létezni. ilyen 1991 óta nem fordult elő Magyarországon. Ezzel azonban sikerült azt elérni, hogy egyre kevesebb az olyan aktor a médiában, amely valóban független információsugárzást biztosít. A magyar médiaipar orbánosítása mára már a rendszerváltás óta nem látott méreteket öltött.

2010 óta a Fidesz folyamatosan építi le, és formálja neki tetszőre a magyar médiapiacot: a politikai nyomásgyakorlástól a tulajdonosi szerkezet kierőszakolt átalakításán, a gazdasági kivéreztetésen keresztül a hatósági, az állami és a jogi eszközök használatáig, szinte mindenre akadt már példa.

Magyarországon a rendszerváltás óta egyértelmű, bár különböző intenzitású folyamat volt megfigyelhető a pártok médiapolitikáját illetően: kormányra kerülve a pártok minden esetben a médiatér uralására törekedtek. A kormány által kiépített rendszer azonban kezd minden eddiginél nagyobb méretet ölteni. A közmédia már a kormány hátországát képezi. Az egyik kereskedelmi csatorna is a kormányzati propaganda áldozatává vált, de már a kereskedelmi rádiókat is kivéreztette a függetlennek még véletlenül sem mondható magyar médiaipar.

Forrás: index.hu

Napi 219 millió forintba kerül a közmédia „objektivitása”

A közszolgálati média ma már minden, csak nem közszolgálati. Ha számítana még valamit az eredeti megnevezés, akkor szem előtt tartanák a független, a pártatlan információsugárzást, ám olyannyira nyilvánvaló a kormány által 80 milliárd forintnyi közpénzből támogatott adók célja, hogy azt már a vak is látja – országosan teríteni a manipulatív propagandát. Ezt pedig nem kis összegből végezhetik, ugyanis a közmédiát fenntartó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 2017-es költségvetéséről szóló törvény szerint a szervezet jövőre 79 milliárd 876 millió forintból gazdálkodhat. Ha osztunk-szorzunk, ez azt jelenti, hogy naponta, a hétvégékkel együtt közel átlagosan 219 millió forintot költhet az MTVA. Ebből a mintegy 80 milliárd forintból több mint 70 milliárd forint közszolgálati hozzájárulás (ami azt jelenti, hogy az adófizetők állják), 8,7 milliárd forint pedig a kereskedelmi, vagyongazdálkodási és egyéb bevételekből jön össze.

Fotó: Democracy Reporting International / Mérték Médiaelemző Műhely

Ha megnézzük, hogy az államilag támogatott médiának mit sikerült összehoznia a legutóbbi népszavazási kampány során, akkor láthatjuk, a független médiumok távol állnak a jelentől – ezt a Democracy Reporting International (DRI) és a Mérték Médiaelemző Műhely közös kutatásában is bebizonyította. A törvényileg rögzített kiegyensúlyozott, pontos és tárgyilagos hírszolgáltatást az M1-nek nem sikerült biztosítania, ugyanis az M1 híradójában a műsoridőt vizsgálva 95, a hírek számát nézve 91 százalékban beszéltek a kormány álláspontjának megfelelően a kérdésről, a menekülteket negatív színben tüntetve fel. A kormány álláspontját alátámasztó hírblokkok átlagos hossza két perc (118 másodperc) volt, míg ha véletlenül ellenvélemény keveredett a műsorba, az átlagos hossz ilyen esetben hat másodpercre korlátozódott.

Elfogultság tekintetében sem túl jók a csatorna mutatói: az M1 híradója az esetek 86 százalékában választotta kezdőhírnek a menekültválság vagy a népszavazás ügyét, átlagban pedig a híradók műsoridejének 42 százalékát tették ki ilyen jellegű hírek, ami a többi vizsgált csatorna értékének kettő-nyolcszorosa. Ám az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó TV2-nél sem jobb a helyzet: a TV2 elfogultságban alig maradt le az állami médiától: náluk 83 százalék az arány, míg a másik nagy kereskedelmi csatornánál, az RTL Klubnál ez az arány 42 százalék, a műsoridő arányát tekintve pedig a TV2 az idő 89 százalékában visszhangozta a kormány álláspontját, az RTL Klub pedig 39 százalékban.

Ám az elfogult kormánypropagandát már nemcsak ez a két adó teríti szét az arra fogékony fülek között, hanem a legutóbb kormány-közelivé vált Mediaworks összes vidéki hírportálja is vezető hírként közli le az éppen aktuális kormányanyagot.

Állami kézben a rádiók is

Mióta megszűnt sugározni a Class FM, csak a négy nagy állami csatorna rendelkezik országos lefedettséggel - ilyen pedig 1991 óta nem fordult elő. A rádió frekvenciaengedélye ugyanis lejárt, ezáltal pedig végleg elhallgatott az egyetlen országos kereskedelmi rádió. Jelenleg a négy országosan fogható csatorna a Magyar Rádió négy csatornája: a Kossuth, a Petőfi, a Bartók és a Dankó. Úgy tűnik, hogy ez egy darabig így is marad. A Class FM tulajdonosa és a Médiatanács ugyanis perben állnak, és majd csak azután lesz ismét pályázható a frekvencia, ha ez a meccs eldőlt. Ám még a pályázat megjelenése után is minimum 3-4 hónapot, de valószínűleg inkább a dupláját venné igénybe az egész folyamat.

Azonban még ha így díjbevételtől is esik el az állam, van rá esély, hogy az új kiírás várat még magára. Az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó, eddig csak budapesti Rádió 1 ugyanis, a Médiatanács engedélye alapján, hat vidéki rádióval hálózatba kapcsolódhatott október végétől, így elkezdődött a Rádió 1 franchise kiépítése, azaz lényegében országos lefedettségű kereskedelmi csatornává válik. Ezzel pedig ötszázezer potenciális hallgatóhoz tudott eljutni még olcsóbban is, mint ha az egyetlen országos frekvenciát pályáznák meg. A Class FM sávjáért ugyanis közel nettó félmilliárdot kellene fizetni évente, a Rádió 1 pedig évi 17 millió forintért megszerezhette ezt az 500 ezres piacot, összesen pedig papíron alig 57 millióért érnek el durván 2 millió embert.

Úgy tűnik, egyre távolabb kerülünk attól a világtól, ahol az az általános, hogy a médiaorgánumok elfogulatlanul, párthovatartozás kifejezése nélküli hiteles információt közvetítsenek az állampolgárok számára. Az elfogultság már megszokottá vált a tulajdonosi viszonyok átalakulása révén a médiapiacon, ezzel azonban a sajtószabadság, az emberek informáltsághoz való joga is sérül. A kormányoldal azonban ezt az utat választotta 2010-es hatalomra kerülése óta, viszont a hatalomtechnikai megfontolások eddig még nem öltöttek ilyen aggasztó méreteket. Habár korábban is mozogtak állami pénzek a rendszerben, de az ellenzékiség vagy a pártatlanság kiütközhetett. Ezt a tendenciát azonban igyekszik a hatalom már a csírájában elfojtani, és egy olyan hálózatot kiépíteni, amelyben a saját álláspontjuk diktál. Ez viszont az állampolgároknak nem csak a jogait csorbítja, hanem az közpénzek mozgatása révén a pénztárcájukat sem kíméli.

TényTár