Rendszeresen elnyomtuk a konzervatív híreket, mondja a volt Facebook alkalmazott

A Facebook egyik volt újságírója elárulta, hogy a cég alkalmazottai rendszeresen elnyomják azokat a híreket, amik a konzervatív olvasók számára érdekesek lennének.

A Facebook többi funkciójával és más weboldalakkal, például a Google-lal ellentétben, a hírfolyamban megjelenő trending témákat nem algoritmusok, hanem úgynevezett kurátorok felügyelik.

A feketelistás hírek/oldalak között szerepelt például Chris Kyle, a 2013-ban meggyilkolt híres Navy Seal, a Drudge Report, az ellentmondásos adóhivatalnok Lois Lerner, és számos konzervatív hírportál, mint a Blaze vagy a Breibart.

A kurátorok azt az utasítást kapták, hogy inkább a New York Times, a Time és a Variety cikkeit részesítsék előnyben.

A Gizmodo-nak nyilatkozó volt alkalmazott elmondta, hogy a cenzúra olyan felháborító volt, hogy végül úgy döntött, elkezdi figyelemmel kísérni, hogy mely témákat nyomják el.

„Úgy gondolom, hogy nagyon hátrányosan kezelték a konzervatív híreket,” nyilatkozta.

„Az döntötte el, hogy mi számított trending hírnek és mi nem, hogy ki volt éppen ügyeletben. … Amikor rám került a sor, azt láttam, hogy a CPAC, Glenn Beck vagy más népszerű konzervatív témák nem kerültek be a trending hírek közé mert vagy a kurátor nem tartotta fontosnak vagy elfogultak voltak például Ted Cruzzal szemben.”

Egy másik korábbi Facebook kurátor szerint a folyamat teljesen elfogult módon működött.

A Facebook hivatalos politikája merőben ellentmond a volt kurátorok beszámolóinak. A közösségi oldal saját meghatározása szerint a trending lista csak olyan „témákat tartalmaz, amelyek népszerűsége éppen emelkedik a Facebookon”.

A kurátorok azonban elmondták, hogy a cég utasítására saját trending témákat kellett létrehozniuk, amikor a felhasználók nem olvasták azokat a híreket, amiket a vezetőség fontosnak tartott.

A Gizmodo a következőket írta még:

Az új vádak azután kerültek napvilágra, hogy a Gizmodo a múlt héten újabb részleteket tett közzé a Facebook trending híreket felügyelő csapatának belső működéséről. A csapat olyan fiatal újságírókból áll, akik az Egyesült Államok 8 elit egyetemének egyikén vagy a keleti part valamelyik magánegyetemén szerezték diplomájukat és a Facebook jobb felső sarkában látható „trending” modul tartalmát felügyelik. [A Facebook súgó oldala szerint a modul jelenleg kizárólag angol nyelven és csak bizonyos országokban érhető el.]

A kurátorok címek alá rendezik és összefoglalókat írnak a témákhoz, amik hírportálokra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. A 2014 óta működő modul az Internet legkeresettebb felületének számít manapság és meghatározó szerepet játszik abban, hogy mit olvasnak a Facebook felhasználók, akiknek száma egyedül az Egyesült Államokban 167 millió főt számlál.

…

Más esetekben a kurátorok beszúrnak egy adott hírt, akkor is, ha a felhasználók nem foglalkoznak vele, hogy azt a látszatot keltsék, az oldalon „kemény” hírek is megvitatásra kerülnek.

„Az embereket már nem érdekli Szíria”, mondta az egyik kurátor. „Amennyiben ez nem számít trending hírnek a Facebook-on, az rossz fényben tüntetné fel az oldalt.” A kurátor azt is elmondta, hogy a Black Lives Matter (a fekete életek számítanak) mozgalommal kapcsolatos híreket is be kellett szúrniuk a trending modulba.

Forrás: The Blaze

Thea: Mivel Magyarországon a „trending” modul nem elérhető, az a kérdés, hogy az algoritmusok milyen szempontok alapján szűrik a hírfolyamban megjelenő posztokat, illetve, hogy milyen hatékonysággal működik a cenzúra magyar tartalmak esetében. Egy biztos, nem egy és nem is két panasz érkezett már hozzám azzal kapcsolatban, hogy a Facebookon posztolt cikkek nem jelennek meg a követők hírfolyamában, akkor sem, ha az Idők Jelei az érintett felhasználó 25 „elsőként megjelenő” profilja között szerepel.

A TTIP ellen fordul a német kormány

Christian Schmidt német mezőgazdasági miniszter kritikus hangot ütött meg az Amerikai Egyesült Államokkal szemben, amiért az nem tesz engedményeket a tárgyalási folyamat során. Merkel támogatása ellenére is a TTIP ellen fordul a német kormány.

Schmidt a Der Spiegelnek adott interjú során mondta, hogy a tervezett megállapodáshoz semmilyen engedményt nem sikerült elérni a német termelők számára, ehelyett az USA mindössze arra volt hajlandó, hogy kisebb engedményeket tegyen az autóipar vonatkozásában. A politikus egyértelműen kijelentette, hogy

“nem fogjuk feláldozni az élelmiszeriparban alkalmazott magas standardokat az autókereskedők kedvéért.”

Schmidt kifejtette, hogy az Egyesült Államok Európa számára nem releváns “engedményeket” akarna tenni a TTIP tárgyalási folyamatában, de Németország nem hajlandó egymással össze nem egyeztethető tényezők kapcsán háttéralkut kötni; nem engedik be a minőségtelen amerikai élelmiszeripari terméket pusztán azért, hogy több gépjárművet tudjanak exportálni.

Angela Merkel német kancellár egyértelműen támogatja a TTIP egyezményét – olyan formában, ahogyan az jelenleg “ismert” -, és arra törekszik, hogy még az év vége előtt megszülessen a végső megállapodás. Francia vezetők azonban már kifejezték aggodalmaikat erre vonatkozóan, és hetekkel ezelőtt láthatóvá vált, hogy Párizs nem fogja aláírni az egyezményt, ha az nem felel meg az Európai Unió által ma is alkalmazott fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi elvárásoknak. A német mezőgazdasági miniszter állásfoglalása azonban azt mutatja, hogy hamarosan a német kormány is a TTIP ellen fordulhat, annak ellenére, hogy a kancellár támogatja az egyezmény megkötését.

http://www.hidfo.ru/2016/05/a-ttip-ellen-fordul-a-nemet-kormany/

John Kerry ultimátumot adott Szíriának

John Kerry amerikai külügyminiszter ultimátumot adott Szíriának: megkezdi a “politikai átmenetet”, vagy megkockáztatja annak minden következményét, hogy az Egyesült Államok maga alkalmazza a “politikai átmenet” egy “új megközelítését”.

Tony Cartalucci, Bangkokban élő geopolitikai szakértő a New Eastern Outlook magazinban megjelent értekezésében bemutatta a szíriai háború befejezésének alternatíváit – a szakértő levezette, hogy egyik lehetséges forgatókönyv sem tekinthető egyértelműen pozitív végkimenetelnek, mert a ma is tapasztalható politikai erővonalak mentén Szíria vagy elveszíti függetlenségét és beköszönt egy a háborúhoz képest békésebbnek mondható időszak, vagy megőrzi függetlenségét, de ebben az esetben állandó kockázatként jelen marad a terrorizmus kiújulásának lehetősége. Cartalucci levezetése szerint értelemszerűen a függetlenség és stabilitás kettősségének megőrzésén dolgozik a szíriai rezsim, de egy ilyen forgatókönyv megvalósulása az amerikai külügyi érdekérvényesítés számára akadályt jelent. John Kerry ennek megfelelően ultimátumot adott a szíriai államfőnek: szerinte az ország meg kell kezdje a politikai átmenetet, aminek természetesen az USA által előírt normáknak kell megfelelnie. A szakértő azonban felteszi a kérdést:

“Miért gondolja úgy Washington, hogy joga van ráerőltetni akaratát egy az Egyesült Államok határaitól tízezer kilométerre található országra?”

Cartalucci szerint az a tény, hogy Szíriában máig működnek terroristák, egyértelműen visszavezethető az amerikai érdekérvényesítésre, hiszen az amerikai külügyminiszter már nem is próbálja leplezni, hogy Washingtonnak konkrét elképzelései vannak egy távoli, független ország jövőjéről – és ennek megfelelően ultimátumokat ad az ország demokratikusan megválasztott vezetőjének. “John Kerry mindeddig soha nem szolgált magyarázattal arra, honnan veszi a jogot az Egyesült Államok ahhoz, hogy döntéseket hozzon egy az USA határaitól tízezer kilométerre, a Közel-Keleten található független ország jövőjéről. Pedig legutóbb azt is megengedte magnak, hogy ultimátumot adjon Damaszkusznak.”

Idáig tart az amerikai érdekszféra

Cartalucci ráadásul egy amerikai újságírót, Bradley Klappert (Associated Press) idézi, aki beszámolt arról, hogy John Kerry augusztusig adott időt Bassár el-Aszad szíriai államfőnek, hogy megkezdje az úgynevezett “politikai átmenetet” – ellenkező esetre pedig azt helyezte kilátásba, hogy Szíriának viselnie kell az USA saját válságrendezési megközelítésének összes következményét. Az amerikai újságíró szerint valószínűtlen, hogy a Fehér Ház “felhatalmazást adna az amerikai hadsereg szíriai bevetésére”, ehelyett térségi szövetségeseik fognak fegyvereket szállítani az országban működő terroristáknak.

Cartaculli az Independent egy korábbi jelentésére hivatkozva azt írja, hogy Szaúd-Arábia és Törökország látja el fegyverrel az “ellenzéki csoportok” egy közös parancsnoki struktúráját, amihez hozzátartoznak olyan dzsihádista szervezetek is, mint az al-Nuszra Front. Emellett azt írja, Washington nagyon is tisztában van azzal, hogy a “mérsékelt” csoportoknak küldött fegyverek a terroristákhoz kerülnek – ennek ellenére folytatja ezt a gyakorlatot, mert a szíriai rezsim megdöntésére kidolgozott stratégiának részét képezi, hogy az országban hosszú távon bizonytalan helyzet kell uralkodjon a mindenhol jelen lévő terrorszervezetek tevékenysége okán – Washington emiatt nem is törekszik arra, hogy különbséget tegyen “mérsékelt ellenzék” és dzsihádisták közt.

A New Eastern Outlook elemzése emellett észrevételezi, hogy Washington ugyanazt a “megközelítést” alkalmazza Szíriában is, amit korábban Líbiában: megpróbált egy úgynevezett “repüléstilalmi övezetet” létrehozni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy önhatalmúan kijelöl egy területet a független ország légterében, ahol csak az amerikai légierő lehet jelen, az adott ország saját légierőjének gépeit pedig lelövik. Ez a lépés lehetővé teszi, hogy a Washington által fegyverzett terroristák a földön megdöntsék a független ország kormányát, miközben az amerikai légierő nem engedi, hogy az ország saját légierője megakadályozza a terroristák gyors előrenyomulását. Moammer Kadhafi bukása szinte azonnal bekövetkezett a NATO “repüléstilalmi övezetének” életbe léptetését követően, de Szíria esetében ez a módszer problémákba ütközött, mert egy szövetséges ország – Oroszország – légierője kormányközi egyezmények keretén belül, legitim módon csapást mért a terrorszervezetekre. Az Egyesült Államok nem vállalta fel az Oroszországgal való közvetlen összeütközést – ehelyett egy szövetséges NATO-országgal, Törökországgal lövette le az orosz légierő egy gépét, “figyelmeztető jelleggel”. Washington indirekt fenyegetése azonban nem vonta magával a várt “következményeket”, John Kerry így a mai napig újabb és újabb ultimátumokat kénytelen adni, és Szíria mint állam máig megőrizte stabilitását.

http://www.hidfo.ru/2016/05/john-kerry-ultimatumot-adott-szirianak/

Törökország vezetői is profitálnak a szíriai műkincsrablásokból

Szíria kulturális minisztere arról számolt be, hogy Törökország segíti a terroristákat a háború során elrabolt műkincsek külföldre csempészésében, és az Erdogan-rezsim maga is profitál a műkincstolvajok tevékenységéből.

Issam Halil, Szíria kulturális minisztere a Ria Novosztyi hírügynökségnek adott interjú során azt mondta, Törökország segíti a terroristákat abban, hogy a lopott műkincseket átcsempésszék a szíriai-török határon, majd külföldre továbbértékesítsék. Elmondása szerint a szíriai hatóságok a frontvonal mozgásától függően számos megelőző intézkedést hoztak, így Palmyra kifosztása és lerombolása előtt a műkincsek tekintélyes részét biztonságos helyre menekítették. Ettől függetlenül azonban, amit nem mentettek ki időben, azt a Daes terroristái összegyűjtötték és átcsempészték a török határon.

„A terrorszervezetek kirabolták az általuk ellenőrzés alá vont területeket, és a történelmi emlékeket Erdogan jóváhagyásával Törökországban értékesítik. Erdogan kormánya maga is részt vesz a terroristák segítésében, akik így külföldi támogatással lopják az olajat, és rabolják el, majd szervezett módon hordják külföldre az értékes műkincseket.” – mondta. Halil az interjú során arra is kitért, hogy a török hatóságok nem csak segítettek a műkincscsempészetben, de közreműködnek abban, hogy a terroristák és a kereskedők egymásra találjanak a feketepiacon.

Korábban Szíria régiség- és múzeumügyi főbiztosa, Maamun Abdel Karim a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, Törökország egyértelműen visszautasította a felkérésüket és nem hajlandó együttműködni a határon átcsempészett műkincsek felkutatásában, valamint visszaszolgáltatásában.

http://www.hidfo.ru/2016/05/torokorszag-vezetoi-is-profitalnak-a-sziriai-mukincsrablasokbol/

Szalafista mecset mellé építenek menekülttábort a németek

Új menekültközpontot építtet Németországban egy rejtélyes „magánbefektető”, akinek a tervei szerint a létesítményt egy szalafista mecsettől száz méterre kezdik építeni. A CSU politikusai nem értik, mi történik, de a német titkosszolgálatoknak már rég nincs „kapacitása” megfigyelni a terroristákat, így könnyítést jelenthet számukra, hogy az egyébként is megfigyelt mecset mellett épül a menekülttábor.

A Regensburgban épülő létesítményről a Die Welt napilap közölt jelentést, hangsúlyozva, hogy ez a terület mindig is példaértékű volt az integráció szempontjából, de egy szalafista mecset mellett épülő menekülttábor esete katasztrófával végződhet. Bernadette Dechant, a CSU politikusa „nem érti, mi történik”: szerinte valaki nem kellő körültekintéssel járt el, amikor a menekülttábor elhelyezéséről döntés született. A mecset megfigyelésében érintett titkosszolgálat szóvivője azonban megerősítette, hogy az Al-Rahman Mecsetben valóban szalafista prédikátorok működnek, és tevékenységüket „közelről figyelemmel kísérik”.

A lap szerint az ott elhelyezett menekültek csak átmeneti jelleggel fognak a táborban tartózkodni, ameddig gondoskodnak a lakhatásukról és menedékkérelmük elbírálást nyer – ráadásul főként többgyermekes családokról van szó. A közelmúltban azonban az alkotmányvédelmi hivatal vezetője arról számolt be, hogy szalafista prédikátorok a menekültek körében próbálnak terroristákat toborozni, és elsősorban a gyermekeket környékezik meg.

Dechant szerint a döntéshozók “naiv módon ítélték meg a helyzetet”. Az elmúlt hónapok során azonban már jelezte a belügyminisztérium, hogy az érintett hivatal nem rendelkezik kellő kapacitással a potenciális terroristák megfigyelésére. Novemberben Thomas de Maiziere belügyminiszter elismerte, hogy a hatóságok nem tudnak megakadályozni egy esetleges terrortámadást, vagyis a bevándorlás miatt nem tudják fenntartani a közrendet. December elején pedig Hans Georg Maassen, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője nyilatkozott arról, hogy több mint ezer dzsihádista él Németországban, akik bármelyik pillanatban újabb terrortámadást követhetnek el, de megfigyelésükre nincs kellő kapacitás. Valószínűleg ebből a megfontolásból kerülhetett az új menekülttábor – mint a terroristák toborzó tevékenységének központja – egy már eleve megfigyelés alatt tartott területre.

Az intézkedésnek azonban más szempontból is rossz üzenete van: Németországban több mint egy éve húzódik az amerikai kémbotrány, melynek részeként nyilvánosságra jutott, hogy a német külföldi hírszerzés több százezer európai politikai és gazdasági vezetőt figyelt meg egy amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA kérésére. A német hatóságok az amerikaiakkal együttműködve meg tudják figyelni saját szövetségeseiket idegen országokban, miközben belföldön, a lakosság közt elvegyülve élő terroristákat nem tudják szemmel tartani? A szalafista mecset mellé épített menekülttábor ezért nem a „kapacitáshiány” üzenetét hitelesíti, hanem arról árulkodik, hogy a német döntéshozók prioritásaival vannak problémák: fontosabb nekik, hogy az amerikaiaknak adatokat tudjanak szolgáltatni európai piaci ellenfeleikről, mint hogy az embereket megvédjék egy újabb terrortámadástól.

http://www.hidfo.ru/2016/05/szalafista-mecset-melle-epitenek-menekulttabort-a-nemetek/

Nem támogatja az euró bevezetését a csehek többsége

A Cseh Köztársaságban 15 éves mélypontra esett az euró bevezetésének támogatottsága; mostanra a lakosságnak csak alig 17%-a támogatja a közös fizetőeszköz használatára átállást.

A novinky.cz hírügynökség felmérése szerint a cseh lakosság 78%-a határozottan nemet mond az euróra, miközben mindössze 17%-uk támogatja a bevezetését. 2015. áprilisától 9 százalékkal csökkent a közös fizetőeszköz támogatottsága. A felmérésből azonban kiderült, hogy a cseh lakosság nem csak a külföldi ellenőrzés alatt álló pénz használatát utasítja el, hanem az európai integráció egészéről negatív véleménnyel van; a megkérdezettek mindössze 36%-a mondta azt, hogy bízik az európai projekt jövőjében.

A felmérés eredményei szerint a legkevésbé a fiatal generációk támogatják az EU-tagságot: a 41 év alatti válaszadóknak mindössze 18%-a mondta azt, hogy az ország továbbra is vegyen részt az európai ügyekben, miközben 30% úgy gondolja, hogy csökkenteni kell a Brüsszeltől való függést. 2012-ben még a 41 év alattiak 22%-a támogatta az uniós együttműködés jelenlegi formáját. Az európai integráció további mélyítése kapcsán teljes mértékben megosztott a cseh lakosság: 42% szerint az Európai Unió mai formáját kell fenntartani, 27% szerint vissza kell fordítani az integrációt, miközben az együttműködés szorosabbra fűzését csak a lakosság 16%-a támogatja.


http://www.hidfo.ru/2016/05/nem-tamogatja-az-euro-bevezeteset-a-csehek-tobbsege/

Moldova lakosságának többsége nem támogatja az EU-csatlakozást

Moldova lakosságának többsége nem támogatja az Európai Uniós tagságot – egy szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a többség ehelyett az Oroszország által kialakított vámunióhoz csatlakozást részesítené előnyben.

Az Institute for Public Policy Research brit közvélemény-kutató cég megkérdezése során kiderült, hogy egy népszavazás esetén a moldovai lakosok 45,3%-a szavazna az orosz vezetésű vámunióhoz csatlakozásra, miközben csak 35,6%-uk támogatná az Európai Uniót. A bizonytalanok aránya 13,5%, és mindössze a megkérdezettek alig több mint 3%-a mondta, hogy nem venne részt egy ilyen népszavazáson.

Decemberben egy hasonló felmérés során szintén az derült ki, hogy a moldovaiak inkább a keleti unióhoz csatlakoznának – de az Európai Unió támogatottsága akkor még 39%-os volt. Az EU-tagság támogatottsága ráadásul fokozatosan csökken: 2003-tól idén áprilisig az EU-tagságot támogatók száma 70%-kal esett vissza.

Az Európai Unió 2014. júniusában írt alá társulási egyezményt Moldovával és Grúziával, abból a célból, hogy a két országot integrálják az európai piacra. Az ezzel szemben a moldovaiak többsége által támogatott alternatíva az eurázsiai vámunió, amit Belorusszia, Kazahsztán, Kirgiszisztán, Tádzsikisztán és Oroszország 1995-ben kezdett építeni, és 2014. májusában formálódott a Belorusszia, Kazahsztán és Oroszország által alapított Eurázsiai Gazdasági Unióvá.

http://www.hidfo.ru/2016/05/moldova-lakossaganak-tobbsege-nem-tamogatja-az-eu-csatlakozast/