Reklám a méznek, mert ezzel az egészséget reklámozzuk

216 mézminta közül Szántai Ferenc vegyes virágméze nyerte el Az év méze 2014 díjat. A versenyre beküldött mintákat független labor vizsgálta be, a legjobbakat kétkörös zsűrizés alkalmával választották ki. A rendkívül rossz időjárás miatt az átlagos termésmennyiségnek alig a fele került idén a hordókba. A VII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Nemzetközi Fesztiválon hirdették ki a fajtamézek versenyének eredményét és az idei év legjobb mézét szombaton. A verseny rangját tükrözi, hogy budapesti Majális-Méhek Napja rendezvényen csak azok árusíthatják a mézüket, akik a gyulai versenyen első helyezést érnek el.

Értünk is dolgoznak...

A szentmártonkátai Szántai Ferenc méhész vegyes virágméze Az év méze 2014 díja mellett a legjobb vegyes virágméz kategória első helyezettje is lett. A legjobb akácmézet a lőkösházi Turbucz Sándor küldte be, a napraforgóméz kategória első helyezettje a mezőberényi Zsibrita Pál lett, a repceméz kategóriában a gyulai Petrucza Tivadar diadalmaskodott. Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke elmondta, hogy öt éve rendezik meg a versenyt, az eredeti cél az volt, hogy a mézek beltartalmi értékének javítása mellett a méhészek fordítsanak nagyobb gondot a címkékre, a designra is. „Óriási változást értünk el ezen a téren”. Békésben mintegy 1500-an foglalkoznak méhészkedéssel, a méhcsaládok számát hetvenezerre becsülik. Negyven éve nem volt ilyen gyenge méztermés, méhcsaládonként nyolc-tíz kilogramm átlagú a akácméztermés, miközben egy jó évben húsz kilogramm fölött alakul ez a szám. A napraforgónak köszönhető, hogy a termelőknek nem lett ráfizetéses az idei szezon. Minőség szempontjából nem volt rossz az év, csak a mennyiség marad el jóval a szokásostól. Ez azonban 65-70 százalékkal emelte a felvásárlási árakat, az akác esetén akár 80 százalékkal is magasabbak a nagykereskedelmi átvételi árak a tavalyi 1200-1300 forinthoz képest. Haász Ferenc belföldön nem számít mézhiányra, még úgy sem, hogy az elmúlt öt év alatt a korábbi ötven dekagrammhoz képest megduplázódott az egy főre jutó átlagos éves mézfogyasztás.

Az idei termés hetven százaléka így is exportra kerül, a fő felvevőországnak Németország, Olaszország és Franciaország számít, de egyre nagyobb az érdeklődés a magyar méz iránt Japánból, Kínából és az arab államokból is.

Használjuk, ha tehetjük cukor helyett is!

EGÉSZSÉGÜNKRE!

A Hernád Völgye H.H.K. ajánlásával

A Hivatal szerint csak tranzitország vagyunk a bevándorlás terén

Nincs veszély! Mégis...

Drasztikusan, mintegy 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma egy év alatt Magyarországon - mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója mai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et, a növekedés mértéke még a hatóságot is meglepte. A tavalyi menedékkérelmek növekedése nem az év elején kezdődött, hanem nyáron, és az év utolsó hónapjaiban volt igazán jelentős; novemberben 9 ezer, decemberben 13 ezer kérelmezőt regisztráltak, az idén pedig már több mint háromezret és még csak éppen két hete léptünk az új esztendőbe.

Mi lesz itt?

A novemberi adatok szerint Svédországban 7,78 volt az ezer lakosra jutó menedékkérők száma, a mutató Magyarországon volt a második legmagasabb (2,9), a harmadik pedig Ausztriában (2,68). Az EU tavaly és tavalyelőtt hosszú évek óta nem látott migrációs nyomással szembesült. Magyarország - Németország, Svédország, Olaszország és Franciaország, azaz a klasszikus befogadó államok után - az ötödik volt a benyújtott menedékjogi kérelmek rangsorában a novemberi adatok alapján.

A migráció növekedésének kiváltó okai között van a válságövezetekben romló biztonsági helyzet, illetve, hogy sokan a gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak.Magyarországra egyrészt Törökország felől, Szerbián keresztül érkeznek illegálisan migránsok, ez a legjelentősebb útvonal, másrészt Románián és Ukrajnán keresztül. A menedékjogkérők több mint fele gazdasági ok miatt indult útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a nehéz életkörülmények miatt, jellemzően Koszovóból, azaz a nemzetközi védelmi igényük nem megalapozott. A gazdasági célból útnak indulók gyakran kihasználják, hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző támogatások illetik meg őket, A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír. A  Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárások több mint felét meg kell szüntetniük, mivel az adott menedékkérő még az eljárás lezárulta előtt elhagyja az országot. Magyarország tranzitország, nem ide indulnak a kérelmezők, csak rajtunk keresztül vezet az út a befogadó országokba - mondják. A kérelmek 10 százalékát elutasították, és valamilyen védelemben a kérelmezők mindössze alig több mint egy százalékát - tavaly 503 kérelmezőt - részesítettek.



Újra kell gondolni

Azt mondta, az Európai Uniónak át kell tekintenie a menekültügyi szabályokat, amelyek nem a jelenlegi kihívásokra adnak választ, és csak a nagy befogadó államok tapasztalatait használják fel, ugyanakkor nem veszik figyelembe a tranzitországok helyzetét. Újra kell gondolni a gazdasági menekülteknek - azaz akiknek az élete nincs veszélyben, akik nincsenek üldöztetésnek kitéve - kérdését, az úgynevezett biztonságos országokból érkezők esetében például más normákat lehetne alkalmazni. Példaként említhető a gyorsított eljárás, vagy a területen maradás jogának korlátozása, hogy az alaptalanul kérelmet benyújtó ne élvezhesse a védelemben részesülőknek járó kedvezményeket. A rendelkezésre álló forrásokat - amelyek most megoszlanak a valódi védelemre szorulók és a gazdasági menekültek között - a valódi védelemre szorulókra kellene fordítani. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal bevallása szerint 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttek menekültekre, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot.

Ha csak tranzitállomás vagyunk, akkor mire fordítódik ez az összeg és minek? Csak adminisztrációért?

Bíró Dalma

USA-diplomata: a korrupció már nemzetbiztonsági veszély

A korrupció elleni harc nemcsak a demokrácia kiteljesedését, a befektetői környezet javulását szolgálja, hanem nemzetbiztonsági kérdés is - mondta Bukarestben Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese a román Mediafax hírügynökségnek.

Nemzetbiztonsági kérdés is a korrupció elleni harc - válaszolta Romániában Victoria Nuland, az amerikai külügy államtitkár-helyettese az USA regionális korrupcióellenes akciótervét firtató kérdésre. Magát az akciótervet nem részletezte.

A korrupció témája korábban is felmerült a Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal vagy Csehországgal folytatott megbeszéléseken, de az USA most már nemzetbiztonsági veszélyként tekint a problémára, mert úgy látja, a korrupciót egyesek eszközként használhatják arra, hogy ezeket az országokat rosszindulatú befolyás alá vonják - tette hozzá.
MTI

Azarov nyomában fokozzuk az ellátás biztonságát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, Magyarország valóban arra törekszik, hogy Oroszország több gázt tároljon a magyarországi nagykapacitású gáztározókban, hogy így fokozzuk az országban az ellátás biztonságát. A külügyminiszter szerint Magyarország számít az Európai Unió pénzeszközeire, tehát az ellátás biztonságát - egy esetleges orosz üzlet keretén belül - uniós forrásokból fogjuk szavatolni.

Hazánk gázellátása fokozott függésben van olyan országoktól, melyek jelenleg a nyugati és keleti hatalmak ütközőzónájában vannak, így a magyar gázellátást közvetlen fenyegeti ezen országok - pl. Ukrajna és Törökország - politikai stabilitásának megbomlása, ami szükségessé teszi a hazai és térségi tartalékok magasabb szintű kihasználását. A külügyminiszter szerint a Déli Áramlat helyett egyelőre nem született a projektet teljes mértékben behelyettesítő megállapodás, de ha lesz is ilyen, azt az Európai Unió forrásaiból fogjuk fedezni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar kormány még mindig a nagyhatalmi puccsal eltávolított Azarov-kormány mintáját követi; fokozni akarja az Oroszországgal folytatott együttműködést, de egyben arra is törekszik, hogy az Európai Unió felé is érvényben maradjon egy lehetőleg igen szoros függés. Ha egy orosz gázüzletet brüsszeli hitelből fedez a kormány, az azt jelentené, hogy a keleti nyitás mellett anyagi leköteleződést vállal a nyugat felé abból a célból, hogy csökkenjen a kormányra nehezedő politikai nyomás.

Ez pontosan az a minta, amit a mára bukott Azarov-kormány is követett. A kormány ugyan meghirdette a két lábon állás politikáját, de valójában csak egy lábon lehet állni, és egy ország vagy a saját lábán áll, vagy kis országként más lábán áll, de sohasem két lábon, mert annak pontosan az a vége, amit az ütközőzónában lévő országok is tapasztalnak; előbb-utóbb egyik nagyhatalom megelégeli a kettős játszmát, és elmozdítja a kormányt a hatalomból.

Szijjártó Péter kinevezését követően Washingtonba látogatott, ahol John Kerry egy alacsonyabb rangú személyt küldött maga helyett a külügyminiszter fogadására, amivel az amerikai külügy kifejezte, hogy nem fogadja el a magyar külügyminiszter személyét. A diplomáciában igen szokatlan lekezelést megelőzően a hazai liberális sajtó aktív lejárató kampányt kezdett a külügyminiszter személye ellen, ami felveti annak gyanúját, hogy a hazai liberális sajtó esetenként kiszolgálja az amerikai külügy törekvéseit, tehát a nagyobb liberális sajtóorgánumok külföldi ügynökként működnek Magyarországon.

Az Egyesült Államok a közeljövőben nettó gázexportőrré válik, és érdekében áll az európai gázpiac fölött teljes monopólium kiépítése. Az amerikaiak emiatt nem fogadnak el Kelet-Európában egyetlen olyan kormányt sem, amely Oroszországgal akar kiépíteni szorosabb üzleti kapcsolatokat. A magyar külügy tevékenységével annyi problémája van az amerikaiaknak, hogy Magyarország nem az Atlanti-óceán túloldaláról akar gázt venni, hanem politikai kockázatok miatt a lehető legkevesebb közbeiktatott országon át.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/14/azarov-nyomaban-fokozzuk-az-ellatas-biztonsagat

Donbassz ma!

Valószínűsíthető volt tavaly december közepétől, hogy Donbasszban azért nem sokáig fog kitartani a latorhancúr, és az új esztendőben ára lesz részükről az év végi mulatozásnak. Várható volt, hogy a pravoszláv Karácsony elmúltával a két Népköztársaság fegyveres erői “büntetni” fognak. A Bal-Rad hétvégi “Vének Tanácsa” néhány-mondjuk így: nem publikus-információ birtokában arra a megállapításra jutott, hogy hétfő reggel “beindul a milicia”! Hát-egy napot tévedtünk!

Donyecket és Gorlovkát (na meg a köztes településeket) Nyalókakirály brigantihordáinak tüzérsége változatlan hevességgel ostromolja. Bár Avgyejevkánál  ma késő délelőtt két ütegüket is megsemmisítette a milicisták ellencsapása.

A donyecki repülőtéren még mindig dúlnak a csaták. Kora délután a milicisták megérdeklődték (!) a bérgyilkosoktól, hogy mennyien vannak még, és mi a szándékuk? Már csak 18 élő-eleven lator húzta meg magát a föld alatt. Azt mondták, hogy kitartanak. (Érdekes csevely lehetett!)

Makejevka ellen indított ma délelőtt egy meglehetősen bágyatag rohamfélét néhány latortank kíséretében az ordashad. Négy villámgyors leolvadása után rögvest feladták a kísérletet.

Gyjebalbalcsevo “zsebben” tárolódott martalócainak egyre melegebb a helyzet. Már nem csak Nyikisinoi kollégáik nyafogását kell hallgatniuk. Az újesztendő első valamirevaló milicista tüzérségi csapását kora délután megkapták. Aztán még kettőt. Csak hogy kezdjék szokni az új rendszert.

Szakad Peszki latoregylete. Ma délután három óra előtt néhány perccel több martalócbanda is menekülőre fogta a dolgot, amint népköztársasági tankokat orrintottak meg. Iszonyatos veszteségeik vannak a milicia folyamatossá vált tüzérségi csapásai, és deszantrohamai következtében. Könnyen elképzelhető, hogy a peszki horda fölszámolódik.

Nyikisino valcmanistáira is közeli végóra vár. Már megerősített földalatti vackaik sem bírják a folyamatos gránátzáport.

Luhanszka Sztanyica közelében aknára futott egy banditákat szállító “Kamaz”! A három járműből álló konvoj első járműve azonnal tropa lett a rajta pöffeszkedő hiénákkal együtt. De nem csak akna volt ott. Az csak a csapda része volt. Negyvenhat lator harapott fűbe, tizenkilenc megsebesült.

Egyébként is Donbassz északi végein is jellemzően aktivizálta magát a népfelkelők minden fegyverneme. A frontszakasz teljes hosszán támadásba mentek át a népi erők, és ez meglepte a valcmanistákat.

Egyre több jel utal arra, hogy a volnovahai mészárlást távirányított aknával hajtották végre.

Természetesen Kijevben habzik az udvar, és zeng-zúg “a zoroszokvóótak”-kórus.  Ugyanakkor minden sebesültet és holttestet Mariupolba szállítottak. Senki hozzátartozó még nem láthatta szeretteit. A kórházban kizárólag katonai orvoscsoport és személyzet vette gondjaiba mind a sebesülteket, mind pedig a halottakat.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/14/donbassz-ma-11/

Több mint 180 tanár kerül az utcára Szegeden

Évközben zárnak be két iskolát Szegeden, mert nincs pénz a működtetésükre. Félévkor megszűnik a Rogers Gimnázium, Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola is. A Rogers Gimnázium diákjait átveszi egy másik iskola, de a szakiskolások közül 69-en nem tudják folytatni a tanulást, mert a szakmájukat máshol nem oktatják. 182 pedagógus kerül utcára.

Két középiskolát is bezárnak félévkor Szegeden, mert nincs pénz a fenntartásukra. A Rogers Gimnáziumban hétfőn jelentették be a hírt, szülői értekezleten. A bezárás oka az, hogy a Magyar Államkincstár felfüggesztette az iskolák támogatását – értesült a Délmagyar.hu. A Rogersbe 370 diák jár. Hogy hol tanulnak hétfőtől, azt egyelőre még senki nem tudja. A jelenlegi állás szerint az Eötvös-gimnázium átveszi a négy gimnáziumi osztályt. A 270 szakképző iskolás diák helyzete még kérdésesebb. Főleg azé a 29 kisgyermekgondozóé és 40 gyógymasszőré, akik nem is tudják folytatni szakmájukat, mert sehol máshol nincs ilyen képzés a városban.

A Rogers Gimnázium mellett a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola is bezár, ott 113 pedagógus tanított. A két intézménynek ugyanaz a fenntartója, az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány.

origo

Az amerikaiak nem tárgyalnak Észak-Koreával a fegyverkezés leállításáról

Észak-Korea ajánlatot tett az Egyesült Államoknak, hogy kezdjenek közvetlen tárgyalásokat, és Pyongyang készen áll az atomfegyvertesztek felfüggesztésére, ha az USA lemondja a Dél-Koreával folytatott idei hadgyakorlatát. Észak-Korea ENSZ-követe a múlt hét folyamán ismételten hangsúlyozta, hogy amennyiben az USA készen áll egy megállapodásra, még idén jelentős eredmények lennének elérhetőek a Koreai-félszigeten. Az amerikai kormány a hétvégén azonban visszautasította az ajánlatot, mondván, hogy a "párbeszédre" készen állnak, de a hadgyakorlatokból nem vonulnak ki.

Az Egyesült Államok közel 30 ezer katonát állomásoztat Dél-Koreában, és minden évben közös hadgyakorlatot tart Korea elnyugatosított felével. Észak-Korea számára az atomprogram kulcsfontosságú, mert egyedül ez garantálja, hogy nem válik az amerikai gyarmatosítás áldozatává.

Pyongyang a hadgyakorlatokat inváziós előkészületnek nyilvánítja, és mostanra jelentős eredményeket ért el atomprogramjában és ballisztikus rakétákkal folytatott tesztek során, ami lehetővé teszi, hogy fenyegetés esetén atomcsapást mérjen az Egyesült Államok területére. Dél-Korea védelmi minisztériuma hetekkel ezelőtt megerősítette ezeket az információkat.

Észak- és Dél-Korea gyakorlatilag a mai napig háborúban áll, mivel az 1950-53-as koreai háború nem békeegyezménnyel, hanem tűzszüneti megállapodással ért véget. Az USA Dél-Koreával folytatott hadgyakorlatai közvetlen fenyegetést jelentenek Észak-Korea számára, így az atomfegyver-program kulcsfontosságú az országnak, hogy garantálja saját függetlenségét - felfüggesztésére csak abban az esetben vannak kilátások, ha a fegyverkezési program folytatását megkövetelő fenyegetettség is megszűnik.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/14/az-amerikaiak-nem-targyalnak-eszak-koreaval-fegyverkezes-leallitasarol