Obama eddigi legbutább lépése… Egy külföldi bank lefoglalása?

A ciprusi FBME bankban tíz sötétöltönyös férfi jelent meg péntek délután és túszul ejtették az intézményt.

A jelenet kicsit a Mátrixra emlékeztet, és az esemény kibontakozásának szürreális jellegét figyelembe véve, valószínűleg tényleg egy filmben érezhették magukat a szereplők.

A férfiak a ciprusi központi banktól (CBC) érkeztek és az Egyesült Államok egyik kétes hírű ügynökségétől kapott jelentés alapján pénzmosással vádolták a bankot.

Az a helyzet, hogy Oroszország számos gazdag állampolgára az FBME bankban, és úgy általában Cipruson tartja vagyona egy részét.

Fontos megemlíteni, hogy a sötétöltönyös urak semmilyen bizonyítékkal nem rendelkeztek arra vonatkozóan, hogy bárki megsértette volna a törvényt. Nem volt végzés vagy bírósági tárgyalás, nem ismertették a vádakat és még csak nem is a ciprusi kormány vádolta a bankot.

Az akciót a helyszíntől tízezer mérföldre dolgozó bürokrata által írt jelentés alapján indították.

Érdekes módon, amikor tavaly a HSCB bankról kiderült, hogy a mexikói kábítószer kartellek számára mossa a pénzt, megúszta egy fenéken billentéssel, büntetésként pedig megbírságolták az intézményt.

A jelen esetben ugyanakkor elegendő volt egy homályos célzás az amerikai kormány részéről, hogy egy külföldi bank felett fegyveres ügynökök vegyék át a hatalmat.

Üdvözöljük a XXI. században! Ezt a háborút már nem hadihajókkal és szárazföldi csapatokkal vívják. Ma a szembenálló felek egy olyan eszközt vetnek be, ami mindenkit érint: a pénzt.

Ezen a fronton az Egyesült Államok nem sok opcióval rendelkezik.

- Egyelőre még az amerikai bankok alkotják a globális pénzrendszer magját, de a rendszerváltás már zajlik.

- A múlthéten a BRICS államok a brazíliai Fortalezaban gyűltek össze, hogy megalapítsanak egy Amerika-mentes, új pénzrendszert.

- Még mindig az Egyesült Államoké a legnagyobb gazdaság a világon, de év végére Kína valószínűleg átveszi ezt a címet.

- Még mindig az amerikai dollár dominál a globális kereskedelemben, de már az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei (Kanada és Nyugat Európa) is elismerték, hogy ideje továbbállni és ejteni a dollárt.

Tehát miközben az Egyesült Államok veszett kutyaként ide-oda rohangál a világban és mindenkire ugat, harapni már nem tud.

Jó ideje ugyanazzal a taktikával próbálkozik újból és újból: támadja az orosz érdekeket, ahol tudja.

Szankciókat vezet be orosz cégek ellen, megpróbálja aláásni Oroszország nemzetközi támogatottságát és legújabban más szuverén államokban fellelhető orosz eszközöket próbál lenyúlni.

Képzeljük el, mint gondolhat Katar, Kína, Kuvait, Szingapúr vagy bármely más állam, amelyik tetemes amerikai adóssággal rendelkezik? A tanulság félreérthetetlen számukra: amikor az Egyesült Államoknak nem tetszik valami, semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy megnehezítse az életet számukra.

Ez vajon bizalmat gerjeszt másokban? A sok százmilliárd dollárnyi amerikai kincstárjegy birtokosai vajon mennyire fognak bízni az Egyesült Államokban ezek után?

Az orosz érdekek megtámadásával az Obama kormány a saját országával szembeni, amúgy sem megérdemelt bizalmat ássa alá.

Az említett országoknak pedig nem kell egyebet tenni, mint megszabadulni amerikai kincstárjegyeiktől vagy lejáratkor egyszerűen megtagadni azok átütemezését. Egy ilyen lépés katasztrofális következményekkel járna az Egyesült Államok számára. A kamatok az egekbe szöknének, az infláció meglódulna és a kormány a jelenleginél is közelebb kerülne a csődhöz.

Érthetetlen módon, mintha Barack Obama éppen ezt akarná. Olyan ez, mint amikor Napóleon Oroszország karjaiba hajtotta elcsüggedt, túlterhelt seregét, csak ezúttal a front a pénzvilágban található.

Napóleonhoz hasonlóan, úgy tűnik Barack Obamát sem érdeklik a hosszú távú következmények.

17 600 milliárd dolláros adósságával az Egyesült Államok gazdasági hadviselést folytat muníció nélkül.

Forrás: Sovereign Man
http://idokjelei.hu/2014/07/obama-eddigi-legbutabb-lepese-egy-kulfoldi-bank-lefoglalasa/

Nyugat-Ukrajna előkárpátoki területein zavargásközeli állapotok uralkodnak.

A helyzetet a Valcman-féle részleges mozgósitási ötlet váltotta ki. (Egyelőre még csak az!)

Hozzátartozók útakadályokat emeltek, amiket meggyújtottak. Igy többek között tegnap délután az Ivano-Frankovszk-régióban fekvő Bogorodcsány határában is. A falu elöljáróságára is betörtek, ahol összeszedegették a mozgósitással kapcsolatos összes fellelhető papirt, és mind elégették. Egy-az ügyeken dolgozó-orvosnő elájult a feldühödött tömeg láttán, amely azt skandálta, hogy nem engedik hozzátartozóikat Donbasszba! A hadsereg feladata az ország védelme, nem pedig az elnök akarátanak érvényre juttatása!-ordibálták. Szerintük ráadásul nem is terroristaellenes akció zajlik Donbasszban, hanem népirtás, és az eddig Donbasszban meghalt Nyugat-ukrajnaiakkal nem terroristák, hanem NÉPFELKELŐK végeztek családjaik védelmében.

A tömeg lecsititására egy regionális kisnacsalnyik érkezett, éppen egy másik zúgolódó helyszinről-Szkobicsivkából. Ott asszonyok blokkolták az Ivano-Frankovszkba vezető utat, és átkozták Valcmant és udvartartását. Néhány férfiember pedig azzal fenyegetőzött, hogy ha azonnal el nem takarodik a kisnacsalnyik, hát majd ők megnoszogatják-vasvillával. Többen el is indultak ilyen univerzális fegyver után, de a kisfőnök a visszatértüket már nem várta meg. Ment kapásból tovább Bogorodcsányba-de hát ott még vadabb hangulat várta.

Ternopolban már odáig fajult a helyzet, hogy a Kijevben kormánynak nevezett latorhatalom tarhálását nem hajlandóak tolerálni a vállalkozások.

Valcmanék ugyanis egyre sűrűbben “kérték” a vállalkozásokat “adakozásra”, az ATO-regiment anyagi “megsegitésére”! Kezdetben még fizetgettek is a vállalkozások, de az utóbbi időkben már napi szinten koldul tőlük a valcmani adminisztráció, és hát a pohár már politikai értelemben betelt a vállalkozásoknál, a kassza meg a zsebek meg kiürültek! És hát az adakozó kedv is lelohadt! Nagyon lelohadt! Ugyanakkor viszont “fokozódik a hangulat”! Ahogy kezd felnyilni a szemek rengetege a valóságra!

Valcmanék-ott Kijevben-rögvest rá is csapták a “SZABOTŐR” stemplilenyomatot az “adakozást” megtagadókra. Utasitották is a mindenféle sajtójukat, hogy tudassák minden nap a lakossággal a szabotőrök listáját. Több papir alapú újság oldalszámát lassan duplájára kell növelni, a betűméret felére csökkentése mellett!

Az Előkárpátok politikai hangulata lassan kezd “majdani” lenni! És ez még csak a kezdet! Mi fog lenni akkor, ha már a nép a bőrén teljes valóságában érzi a megszoritásokat is?! És bizony-lassan közeleg majd az ősz! Meg a tanévkezdet!
(Szasa, B-R-Sztrij)

McCain: az EU szankciói nem többek egyszerű viccnél

John McCain republikánus szenátor egy a Telegraphnak adott interjúban kijelentette, hogy az Európai Unió Oroszország ellen hozott szankciói nem többek egyszerű viccnél, mivel Európa oly mértékben az orosz energiaszektorra van utalva, hogy Brüsszel amiatt nem mer valós szankciókat hozni.

"Ez egy vicc. Ahogy már korábban megmondtam, nem fognak tenni semmit. Továbbra is látványosan nem tesznek semmit, egészen addig a napig, amíg nem tudnak függetlenedni az orosz energiaforrásoktól."

Az amerikai külügy fokozott nyomást gyakorolt az Európai Unióra, és hangsúlyozzák, hogy az EU által hozott szankciók csak szimbolikusak, mivel egyének ellen irányulnak, nem az ország egésze ellen.

Az azonban nem teljesen egyértelmű, hogy az amerikai politikusok hogyan gondolják az orosz energiaforrásoktól függetlenedést. Mint az korábban kiderült, a szenátorok sem gondolják komolyan, hogy az USA földgáz szállíthatna Európába. Mivel ez mindkét fél számára veszteséges vállalkozás lenne, nincs semmi gazdasági realitása egy ilyen elgondolásnak.

Emellett a NATO gyorsított ütemben végzi Oroszország bekerítését, mióta az ország destabilizálását folytató szervezeteit felszámolták vagy nem engedik kibontakozni. Vagyis az Egyesült Államok számára sem létezik az a jövőkép, hogy Európa független lenne az orosz erőforrásoktól. Ehelyett meg akarják szerezni az ország természeti kincseit, hogy az orosz energiaforrásokra épülő európai gazdaságot továbbra is Washington markában tarthassák.

http://www.hidfo.net/2014/07/24/mccain-az-eu-szankcioi-nem-tobbek-egyszeru-viccnel

Ennyire szegény a középosztály!

Tovább nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség mértéke Magyarországon tavaly, de így is az EU-28 átlaga alatt van az ezt bemutató Gini-koefficiens itteni értéke. A hazai középosztály a legkisebb jövedelmű osztrákokkal, németekkel és angolokkal van pariban.

Számottevően nőtt tavaly Magyarországon a jövedelmi egyenlőtlenség a Eurostat friss adatai szerint, miközben továbbra is a legkevésbé tehetős országok közé tartozik (utóbbiról cikkünk végén látható egy tanulságos grafikon). A jövedelmi egyenlőtlenségek mérésére az egyik leggyakrabban használt mutató, a Gini-koefficiens (ennek 0 értéke a teljes egyenlőtlenséget, 100-as szintje pedig a tökéletes egyenlőséget jelzi) értéke 2013-ban 28 ponton állt Magyarország esetében a 2012-es 26,9-et követően. Ezzel minden bizonnyal továbbra is az EU-28 átlaga alatt vagyunk: 2012-ben az uniós érték 30,6 pont volt, a 2013-as adatot még nem közölte az Eurostat, ahogyan számos ország tavalyi indexe sem ismert még.

Az egyenlőtlenség növekedését jelző Gini-index egybevág a Tárki kutatásainak eredményeivel: egy 2013 őszén ismertett jelentésük szerint tavalyelőtt már a magyarok csaknem fele élt olyan háztartásban, ahol a szegénység, a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztettség valamilyen formája megmutatkozott. Szintén tavaly ősszel közölte a KSH, hogy tovább nyílt az olló 2013 első felében az egy évvel korábbihoz képest a legtehetősebbek és a legszegényebbek között a fogyasztási statisztikák szerint.

A 2012-es értékkel Európában Magyarország a kilencedik helyen állt, vagyis 19 országban volt nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség, mint itt. Az egyenlőtlenség ugyanakkor – ahogy az az alábbi ábrából is kiderül – nőtt az elmúlt években.

Igaz, a 2006-ra számított, a 2005-ös esztendő értékét és az unió átlagát hirtelen meglódulással jelentősen felülmúló indexet nem sikerült megközelíteni. Utóbbi kapcsán megjegyzendő, hogy ilyen nagy, év/év növekedésre majd visszarendeződésre (2005-ről 2006-ra 5,7 pontos emelkedés, majd 2006-ról 2007-re 7,7 pontos csökkenés) más európai ország esetében nem látni példát, így nem kizárt, hogy egyszeri számítási hiba van a háttérben.

A legtöbb országban nőtt az egyenlőtlenség

Visszatérve az EU 30,6 pontos, 2012-es átlagértékéhez megjegyzendő, hogy az a kontinens egészéről nem árul el sokat, hiszen csupán két ország, Franciaország és Horvátország mutatja fel az egyenlőtlenségnek ehhez hasonló szintjét. Egytucat ország e szint felett teljesített, a 31-es értéket hozó Ciprustól kezdve a 35, vagy afeletti mutatóval bíró Spanyolországig és Lettországig, míg a többiek – az említett két átlagos országot kivéve – ez alatt. A legnagyobb egyenlőség, vagyis a legkisebb, 24 alatti Gini-index Szlovéniában és Norvégiában található. Általánosságban elmondható, hogy a legnagyobb egyenlőtlenséggel Dél-Európában lehet találkozni, míg a közép- és észak-európai országok esetében nincs szó ilyen domináns mintázatról.

2008 és 2012 között – a pénzügyi és gazdasági válság évei alatt – 12 EU-tagországban és a három EFTA-államban lett kisebb az egyenlőtlenség, főként a tehetősebbek körében bekövetkezett jövedelemcsökkenés miatt, míg a többi országban, köztük hazánkban, növekedés történt. Magyarország azon államok körébe tartozik – Szlovákiával és Dániával együtt -, ahol az említett időszakban legalább 5 százalékkal nőtt az egyenlőtlenség. Dánia messze elhúzott, ott 12 százalékos emelkedés történt, szemben az izlandi 12 százalékos csökkenéssel.

Sokat tompítanak a transzferek

Európában átlagosan az összjövedelem kétödöde felett rendelkezik a népesség legtehetősebb ötöde, miközben a legalsó ötöd zsebét csupán az összesített jövedelem kevesebb mint egytizede hizlalja. A 28 ország átlagában ez a legalsó kvintilis egészen pontosan a jövedelmek 8 százalékához, a második a 13, a harmadik a 17, a negyedik a 23, az ötödik pedig a 39 százalékához jut hozzá. Az Eurostat megjegyzi: a jövedelmek megoszlása hasonló az egyes tagállamokban.

Abban a tekintetben szintén hasonlóak az egyes országok, hogy szociális transzferek nélkül – nem meglepő módon – nagyobb volna az egyenlőtlenség. A leginkább Írországban, Nagy-Britanniában és Spanyolországban tompítják a jövedelmi különbségeket ezek az ellátások, míg a legkevésbé Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában.

Nagyon másként szegény egy svájci, mint egy román

Ugyanakkor – természetesen – rendkívül nagy különbségek vannak az egyes országok között abban, hogy az ugyabba a jövedelmi ötödbe tartozó háztartások mekkora pénzből gazdálkodhatnak. A jövedelmeket egy speciális pénzegységben, az ún. vásárlóerő-standardban (Purchasing Power Standard, PPS) kifejezve jól látszanak az életszínvonalbeli differenciák. A legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó háztartások számára Romániában például kevesebb mint 2000 PPS áll rendelkezésre, de a hasonló helyzetű bolgár és lett háztartások sem keresnek többet 4000 PPS-nél. Ezzel szemben a legalsó jövedelmi kvintilisbe Svájcban a 16 ezer, Luxemburgban a 17,3 ezer, Norvégiában pedig a 18,7 ezer PPS alatti háztartások tartoznak. A legfelső ötöd Romániában 5,9 ezer, Bulgáriában 8,8 ezer, Luxemburgban 39,5 ezer, Svájcban 35,6 ezer, Norvégiában pedig 34,4 ezer PPS feletti jövedelemmel rendelkezik.

Amint az az alábbi grafikonból is kiderül, Magyarország ebben az összehasonlításban sem áll túl fényesen. Csak egy példa: az itteni negyedik kvintilisbe tartozók PPS-ben számolt jövedelme a legalsó osztrák, német vagy brit kvintilis tetejének felel meg – nem véletlen tehát ezen országok népszerűsége a külföldön munkát keresők körében. (A színes vonalak az egyes kvintilisek határát mutatják.)

Más pályán a volt szocialista országok

A rendszerváltás előtt az európai szocialista országok nagyon hasonló szinten álltak, majd egy bizonyos pont után nagyon megnőtt közöttük a különbség: volt ahol brutálisan megugrott az egyenlőtlenség (balti országok), és volt, ahol alig (Csehország, Szlovénia, Szlovákia) – mondta a Napi.hu-nak adott interjúban Tóth István György, a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója. Szerinte az valószínűsíthető, hogy ezek az országok már 1990 előtt – sőt évszázadokkal ezelőtt is – nagyon különbözőek voltak és a szocializmus periódusa az alapvető társadalmi struktúrákat csak kicsit érintette.
(napi.hu)

Szűrőkampány a hepatitis világnap alkalmából

A szombati rendezvény célja felvilágosítani a lakosságot a vírushepatitisekről, eloszlatni a tévhiteket és felkutatni a fertőzött betegeket. A lebonyolításában részt vesznek a betegszervezetek és a hepatológiai centrumok.

Országos felvilágosító és szűrőkampányt szervez július 26-án, szombaton a hepatitis világnapja alkalmából a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR). A rendezvény célja felvilágosítani a lakosságot a vírushepatitisekről, eloszlatni a tévhiteket és felkutatni a fertőzött betegeket. A esemény időszerűségét az adja, hogy ma Magyarországon a körülbelül 40 ezer krónikus hepatitis C vírussal fertőzött, kezelést igénylő beteg nagy része nem tudja, hogy fertőzött, akik pedig nem kapnak megfelelő kezelést, azoknál májzsugor és májrák alakulhat ki - hangsúlyozta a VIMOR elnöke. Hozzátette: ma Magyarországon a betegségre nincs központi szűrőprogram.

Werling Klára kiemelte, a számítások szerint 2020-ra ezeknek a betegségeknek és a szövődmények gyógyítása jelentős anyagi terhet jelent majd az egészségügynek, a cél ezért a korai felismerés és kezelés kell legyen. Az elnök megjegyezte azt is, a közeljövőben kerülnek törzskönyvezésre Európában azok az új gyógyszerek, melyekkel a betegek 90-100 százaléka meggyógyítható. A felvilágosító és szűrőkampány lebonyolításában részt vesznek a betegszervezetek és a hepatológiai centrumok. A felkérésre tizenöt vidéki szervezet és a budapesti szervezetek is jelentkeztek, ezek a tervek szerint le is fedik az országot. A tájékoztatás szerint lesznek szűrések Székesfehérvárott, Ajkán, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposváron, Pécsett, Szekszárdon, Szolnokon, Szegeden, Békéscsabán, Debrecenben, Nyíregyházán, Miskolcon, Egerben és Budapesten.

A hepatitis C vírus (HCV) a fertőzött ember vérében található, ép bőrön, nyálkahártyán nem jut át. A terjesztés fertőzött vérrel történhet. A betegség terjedésének egyik leggyakoribb oka volt korábban a vérátömlesztés, vérkészítmény adása, különösen az 1992 előtti - a HCV felfedezése és a diagnosztikus módszerek kifejlesztése, bevezetése előtt történt években. Terjedése ma a fertőzött vérrel szennyezett eszközök által okozott sérülés révén történik, például az intravénás vagy felszippantásos kábítószer-használat, tetoválás, testékszerek (piercing), akupunktúrás kezelés, közös körömolló vagy borotva, fogkefe használata által, de előfordulhat fogászati vagy más orvosi beavatkozás során is.

Forrás: MTI/Hirado.hu

Valcman latorlégierejének “fekete szerdája” Donbasszban

A tegnapi donbasszi nap a valcmani latorlégierő “fekete szerdája” volt.

A “zsákban” elszenvedett katasztrofális katonai jellegű vereség okán a “maláj remény” szülte “Új Taktika” valójában csak Nyalókakirály donbasszi népirtását emelte új szintre.

A múlt heti “maláj eset” óta passziv milicista légvédelem arra bátoritotta Maradék-Ukrajna véreskezű uralkodóját, hogy hadseregének megmaradt légierejét is aktivizálja. Ennek az aktivitásnak tegnap három latorrepülőgép esett áldozatul – még mielőtt bárki emberfiában a földön kárt tehettek volna. A harmadik hiénagépet tegnap este negyed tizkor csapta le a népi milicia légvédelme Perevalszk egéről.

Nyalókakirály földi latorjai persze többen vannak, mint légiereje. Ráadásul ezek a hordák könnyen feltölthetők a veszteségeket pótlandó. Luhanszkot tegnap este negyed tizkor kezdték lőni tüzérséggel. A Metaliszt-környékéről leadott sortüzek kizárólag lakótelepeket bombáztak. Az éjszaka folyamán még nem derült ki az áldozatok száma, de az biztosnak tűnik, hogy sokan vannak. Civilek.

Az éjjel újabb latorerősités érkezett Luhanszkhoz. Egy újabb rohamosztagot szállitott Nyalókakirály három helikoptere a térségbe, a már ott tanyázó négy társaság mellé. Kezdi a kijevi latorhatalom megtülteni a luhanszki húsdarálót alapanyaggal.

Éjjel egy órakor figyeltek meg Kramatorszk felől egy Luhanszk irányába tartó latormenetoszlopot, amely “SZMERCS” és “URAGAN” vetőgépekből állt. Vélhetőleg ezek a vetőgépek tartottak útközben egy kis pihenőt, ami alatt Liszicsanszk alvó civiljeinek álmát kergették el. Mármint csak azokét, akik még tudnak aludni. Azok pedig rémálomból ébredhettek a rettenetes valóságra.

Kalinovka irányából éjjel negyed kettő tájban kezdte a latorhorda nehéztüzérsége lőni a donyecki repülőteret. A miliciák a repülőtérről egyébként kivonták csapataikat, de erről a latrok úgy látszik nem tudnak. Mivelgogy a reptéren már csak a zsoldosok ottrekedt egyedei vannak-hát őket lőttékk kollégáik.

http://balrad.wordpress.com/2014/07/24/valcman-latorlegierejenek-fekete-szerdaja-donbasszban/

Tusványos 25 – Együtt vagy külön utakon? – A magyar egyetemi oktatásról

Minőség vagy létszám – S hol a magyar egyetem? témával a Kós Károly sátorban tegnap rendezett vitán azt taglalták a meghívottak – Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Nagy László, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese, Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorhelyettese, Vass Levente orvos, a marosvásárhelyi Studium-Prospero Alapítvány alelnöke –, hogy az állami egyetem magyar tagozata és a magánegyetemként bejegyzett, de közszolgálatot betöltő erdélyi magyar egyetemek ellenfelek, avagy kiegészítik egymást, egy célt szolgálnak.

Fotó: 3szek.ro

Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke az ukrajnai magyar oktatás helyzetét taglalta. A beszélgetés moderátora Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt székelyudvarhelyi alelnöke volt.

Horváth Gizella elmondta, a PKE és a Sapientia magánegyetemként besorolt, holott sokkal több annál, nem piaci alapon működnek, hisz küldetésük, hivatásuk van: megtartani a magyar közösséget Romániában. Dávid László kiegészítette, a két egyetem közszolgálati, azért jött létre, mert az akkori hivatalos román hatalom nem egyezett bele az állami magyar egyetem felállításába. Céljuk, hogy minél több magyar fiatal maradjon itthon. Kötelességük minőségi oktatást biztosítani és kiszolgálni a régiót.

Nagy László szerint a magyar felsőoktatásnak az állami egyetemen a helye. Az európai hagyományok szerint a legjobb egyetemek az államiak, a magánegyetemek kiegészítik az állami oktatást.

A BBTE minden olyan szakon, amelyre igény van, indít képzést. Hangsúlyozta, egy magyar diákra a román állam kétszer annyit költ, mint egy románra. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani, minél több szakot kell indítani. Hangoztatta, nem szabad átvinni magánszférába a támogatott szakokat. A Sapientia indulásakor azt a célt határozták meg, hogy hiányszakokon indítanak képzést, ehhez képest most ütközések vannak, több párhuzamos szak jött lére a Sapientián vagy a PKE-n. Ennek következménye, hogy kevesebb diák kapja meg a román állami támogatást.

Dávid László pontosított, céljuk megmaradt, közel 60 százalékban mérnöki képzésük van, igaz, vannak átfedések is, de többségében a BBTE indított olyan szakot, amit előzőleg ők már lefedtek. Megérti azt is – tette hozzá –, ha Székelyföld városaiba nem telepítenek oktatást, elvész a régió. Ezt elkerülendő egyetemi környezetet, tudományos kutatómunkával kiegészült alapot kell teremteni, ezért három központban működik a Sapientia: Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszere­dában. Céljuk a minőségi oktatás és a közösség szolgálata. A Sapientia Kolozsvár-központú, mivel adott helyhez adott minőség társul, jelenlétüknek szimbolikus tartalma is van, de nem akarnak a BBTE konkurense lenni. Mindkét egyetemnek a magyar közösség érdekeit kell szolgálnia, minden szinten minőségi magyar képzést biztosítania.

Vass Levente úgy véli, a tény, hogy minél több székelyföldi városban, valamint a Par­tiumban működnek kihelyezett egyetemi tagozatok, nem megy a minőség kárára, és megtartó erőként szolgálnak, hisz a mai gazdasági helyzetben sok szülő nem engedheti meg magának, hogy idegenben taníttassa gyermekét. Össze­egyeztethető-e az állami és a magánoktatás – tette fel a szónoki kérdést, s meg is válaszolta: igen. Példaként a Stúdium Alapítványt hozta fel. A 15 éve alakult civil szervezet, a marosvásárhelyi állami magyar felsőoktatás háttérintézményként működik. Szakembereik 80 százaléka magánegyetemen tanult, és az állami oktatás támogatásáért dolgozik.

Horváth Gizella elmondta, a PKE számára nem a BBTE jelent konkurenciát, hanem a nagyváradi román egyetem, hiszen a mai gazdasági helyzetben sokan nem engedhetik meg a más városban való tartózkodást. Az állami és ún. magánegyetem együttműködését célzó érdeklődésre Nagy László kifejtette, ő optimista, elmondta, az utóbbi években közeledtek, közös konferenciákat szerveztek, kutatásokat végeztek.

Dávid László ecsetelte, Marosvásárhelyen az orvosi és gyógyszerészeti egyetem és a Petru Maior Egyetem konzorciumot hozott létre. A Sapientia kivár, de úgy látja, abból az együttműködésből a magyar oktatás számára nem származik előny. Feltette a kérdést: mi lenne az állami magyar oktatással, ha nincs konkurencia? Kapott volna ugyanannyi magyar helyet? Ugyanolyan mértékben fejlődött volna? Ver­seny­helyzetben mindenik fel akar mutatni valamit, és fejleszt. Nem vagyunk egymásnak ellenségei, ugyanazt a célt szolgálják az állami és a magánnak nevezett közszolgálati egyetemek, keresik az együttműködést. Hozzátette, erdélyi jelenlétünk számaránya teljes egészében jogossá teszi egy egész egyetemi rendszer állami fenntartását.

Ez nem történik meg. A Sapientia nem olyan szakokat indít, amelyek már léteznek, például a Sepsiszentgyörgyön létrehozandó központban agrármérnöki és erdészmérnöki oktatás lesz, ami nincs magyar nyelven. Tíz mesterképzőn biztosítják a továbbtanulást, lehetőséget kívánnak biztosítani a tehetséges magyarok hazatértésének vagy itthon maradásának.

Szekeres Attila

Forrás: erdely.ma