Felix Rex a „Párizs-szindróma” jelenségét mutatja be, amelyet szélsőséges kultúrsokkként ír le. A tüneteket főként japán, újabban pedig kínai turistáknál dokumentálták, akik a Párizsról kialakított idealizált kép és a város megtapasztalt valósága közötti különbség miatt pszichés és testi tüneteket, például szorongást, szédülést, izzadást, hallucinációkat és akut téveszmés állapotot tapasztalhatnak. 
A videó szerint a japán turisták Párizst elsősorban a filmekből, a divatból, a francia luxusmárkákból és a kulturális termékekből ismert romantikus, elegáns és kifinomult városként képzelik el. A szerző szerint ehhez képest a turisták egy része szeméttel borított utcákat, graffitiket, leromlott környezetet, erőszakot és tüntetéseket tapasztal. Állítása szerint a japán nagykövetség évente mintegy húsz, a jelenség által súlyosan érintett turistát orvosi kísérettel hazaszállíttat, és 24 órás segélyvonalat is működtet. 
Felix Rex szerint a jelenség már kínai turistákat is érint, miközben a Kínában élőkről azt állítja, hogy Párizshoz eleve kevésbé kapcsolják a romantika és a kifinomultság képét. A videó végkövetkeztetése szerint ezért a Párizs-szindróma talán nem pusztán mentális zavar, hanem annak felismerése, hogy a szerző értelmezésében a korábban nagyszerűnek és fenségesnek tartott Párizs fokozatosan elveszítette korábbi karakterét. Ezt a folyamatot más nyugati nagyvárosokra is kiterjeszti.