• Japán: 1945. augusztus 6. és 9. 
• Korea és Kína: 1950–1953 (koreai háború) 
• Guatemala: 1954, 1960, 1967–1969 
• Indonézia: 1958 
• Kuba: 1959–1961 
• Kongó: 1964 
• Laosz: 1964–1973 
• Vietnam: 1961–1973 
• Kambodzsa: 1969–1970 
• Grenada: 1983 
• Libanon: 1983, 1984 (libanoni és szíriai célpontok elleni támadások) 
• Líbia: 1986, 2011, 2015 
• El Salvador: 1980 
• Nicaragua: 1980 
• Irán: 1987 
• Panama: 1989 
• Irak: 1991 (Öböl-háború), 1991–2003 (amerikai és brit csapások), 2003–2015 
• Kuvait: 1991 
• Szomália: 1993, 2007–2008, 2011 
• Bosznia: 1994, 1995 
• Szudán: 1998 
• Afganisztán: 1998, 2001–2015 
• Jugoszlávia: 1999 
• Jemen: 2002, 2009, 2011 
• Pakisztán: 2007–2015 
• Szíria: 2014–2015 
* Irán: 2025 
Ez a lista több mint 20 országot tartalmaz. 

Kína hangsúlyozta: "Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy ki a valódi veszély a világra."
⸻ Ez több kérdést vet fel: 
• Mutatott-e a nyugati világ valaha felháborodást az Egyesült Államok iránt? 
• Volt-e valaha hangos, egységes elítélés ellene? 
• Szembesült-e valaha az Egyesült Államok szankciókkal a tettei miatt? 

Ez az egész globális rendszer, amelyet "nemzetközi közösségnek" nevezünk, néma szemlélő maradt – miközben az Egyesült Államok banditaként rohan be az országokba, és álmaikat rémálommá változtatja. 

Nincs elítélés. Nincs megrovás. Semmi jele az elégedetlenségnek. Csak egy gyáva, szégyentelen és képmutató globális lelkiismeret.

Most arra van szükség, hogy ezt a listát minden lehetséges platformon újra és újra megosszuk. Videókat kell készíteni, hogy leleplezzék ezeket a nyugati képmutatókat, és folyamatosan emlékeztessék a világot az Egyesült Államok által világszerte elkövetett bűncselekményekre. 

Ezt a listát a moszkvai kínai nagykövetség tette közzé politikai és erkölcsi üzenetként – egy olyan időszakban, amikor a globális média és a nyugati kormányok keményen elítélték Irán Izrael elleni támadását, miközben teljesen figyelmen kívül hagyták Amerika saját történelmét. 

Ennek a listának az volt a célja, hogy leleplezze az Egyesült Államok és a Nyugat által alkalmazott kettős mércét az emberi jogok, a nemzetközi jog és a globális biztonság terén. 

Amikor Irán megtorló csapást mért Izraelre, az Egyesült Államok és szövetségesei gyorsan "globális fenyegetésnek" minősítették Iránt. 

Az agresszív kampányra válaszul a kínai nagykövetség kiadta ezt a listát, hogy emlékeztesse a világot arra, hogy az igazi fenyegetést az az ország jelenti, amely a második világháború óta több mint 30 nemzetet bombázott.

Kína álláspontja egyértelmű: az Egyesült Államoknak nincs erkölcsi alapja, hogy beszéljen – múltja és jelene egyaránt tele van emberi jogi jogsértésekkel és globális agresszióval. 

A lista közzétételével Kína szélesebb körű üzenetet küldött: "A világnak emlékeznie kell arra, hogy ki az igazi veszély. A nyugati média és kormányok képmutatással cselekszenek. Amikor az Egyesült Államok tömeggyilkosságokat követ el, csendben maradnak." 

Ez a lépés nem csak diplomáciai gesztus vagy információs kiadás, hanem politikai válasz és erkölcsi vád az Egyesült Államok és szövetségesei által szorgalmazott egyoldalú narratíva ellen.