A Világgazdasági Fórum (WEF) tagjai bejelentették tervüket, amely szerint a lakosságot hat havonta „hosszú hatású” mRNA „oltásokkal” kellene tömegesen beoltani, állítólag több betegség leküzdése érdekében. A svájci Davosban zajló éves WEF-találkozó panelbeszélgetésein a globális elit kiemelte a technológiavezérelt precíziós gyógyítás, a „hosszú hatású injekciók”, az „éghajlat-érzékeny” vakcinák és az mRNA-alapú terápiák fontosságát nem fertőző betegségek kezelésében.
A „Technológia a világban” című panelbeszélgetésen Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója is felszólalt, aki kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia (AI) és a biotechnológia fejlődése „összeolvad”, és ez „hatalmas szinergikus hatásokat” eredményezhet. Bourla szerint az AI segíthet olyan precíziós gyógyszerek kifejlesztésében, amelyek a ráksejteket célzó „GPS-irányítású rakétákhoz” hasonlóan működnek. Ezek a gyógyszerek pontosan célba vehetik a rákos sejteket, majd egy „harci fej” – valószínűleg egy oltás – elpusztíthatja azokat.
A Pfizer vezetője kiemelte, hogy az AI nemcsak a gyógyításban, hanem a mobilitás területén is forradalmi változásokat hozhat. Az Uber vezérigazgatója, Dara Khosrowshahi is hangsúlyozta, hogy az önvezető autók egyre biztonságosabbak lesznek, és folyamatosan fejlődnek.
A Stargate Kezdeményezés bejelentése
A technológiai vezetők a héten bejelentették a Stargate Kezdeményezés elindítását, amely részben az mRNA-alapú „egészségügyi” megoldásokra összpontosít, és az AI technológia segítségével kívánja ezeket megvalósítani. Dario Amodei, az Anthropic AI-startup vezérigazgatója és társalapítója szerint „egyáltalán nem lehetetlen”, hogy az AI akár megduplázza a gazdag elit élettartamát „öt-tíz éven belül”.
A Google elnöke és befektetési igazgatója, Ruth Porat pedig bejelentette, hogy a vállalat a technológián túlmutatva most már a tudomány és innováció terén kíván vezető szerepet játszani.
„Hosszú hatású” oltások hat havonta
Peter Sands, a Globális Alap vezérigazgatója az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelemben, kijelentette, hogy a lakosságot hamarosan több betegség ellen félévente beadandó „hosszú hatású” mRNA „oltásokkal” kellene ellátni. Sands szerint ezek az injekciók „funkcionálisan egyenértékűek egy rövid hatású, 100%-ban hatékony oltással”.
Vas Narasimhan, a Novartis gyógyszergyár vezérigazgatója is hasonló nézeteket fogalmazott meg, kiemelve, hogy az „RNA terápiák” évente vagy félévente beadhatók lehetnek a nem fertőző betegségek kezelésére. Narasimhan szerint az egészségügyi rendszerek jelenleg nem készen állnak a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a rák terhelésére.
Az éghajlat-érzékeny vakcinák
Sania Nishtar, a Gavi, a Vakcina Szövetség vezérigazgatója kiemelte, hogy a szervezet vakcináinak fele „éghajlat-érzékeny”. A Gavi egy nemzetközi közösségi és magánszféra közötti partnerség, amelyet 1999-ben a Bill & Melinda Gates Alapítvány hozott létre. Nishtar szerint az éghajlatváltozás által súlytott régiókban élők oltásának biztosítása különösen fontos.
A Covid-pandémia tanulságai
A WEF-találkozó résztvevői szerint a technológiavezérelt egészségügyi innovációk sikeressége függ attól, hogy mennyire sikerül integrálni a Covid-pandémia során szerzett tapasztalatokat. Azonban sokan figyelmeztettek, hogy a lakosság körében tapasztalható „oltásellenesség” leküzdése elsődleges feladat.
Albert Bourla a Covid-oltások elleni „tömeges ellenállásra” utalt, és figyelmeztette, hogy az AI technológia is hasonló kihívásokkal szembesülhet. A Pfizer vezérigazgatója szerint az AI terjesztheti az „oltásokkal kapcsolatos dezinformációt”, és minden hiba „a végletekig felnagyítható”.
Adar C. Poonawalla, a Serum Institute of India vezérigazgatója pedig arra szólította fel a kormányokat, hogy vezessék be az oltási igazolványokat az oltásellenesség leküzdése érdekében. Poonawalla szerint a kormányoknak globális szinten kellene szabványosítaniuk az oltási igazolványokat, és a WHO járványügyi egyezményének is tartalmaznia kellene olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a tömeges oltások érvényesítését.
A következő pandémia
A WEF éves találkozóján szóba került a „következő pandémia” is. Børge Brende, a WEF vezérigazgatója és elnöke a madárinfluenza elleni „globális együttműködésre” szólított fel, és hangsúlyozta, hogy a határok nem jelentik a biztonságot a járványok ellen. Brende szerint az új világrendben az együttműködés kulcsfontosságú lesz a határokon átnyúló kihívások kezelésében.
A WEF javaslatai és tervei vitákat váltanak ki, különösen a lakosság tömeges oltásának gyakoriságát és az oltási kötelezettség lehetőségét illetően. A technológiai fejlődés ígéretei mellett számos kérdés merül fel az egyéni szabadságjogok és a közösségi érdekek közötti egyensúlyról.
Videó: A WEF követeli, hogy a lakosságot évente kétszer tömegesen oltsák be „hosszú hatású” mRNS-injekciókkal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése