Mutyi az uniós pénzek körül: Brüsszelnek kezd elege lenni

Nem először merül fel, hogy az Európai Bizottság felfüggesztené a Magyarországhoz kapcsolódó uniós kifizetéseket, mivel az uniós támogatások hazai irányítási és kontrollrendszere számos ponton megsérti az uniós előírásokat. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a Miniszterelnökség is elismerte, számos pontban nincs egyetértés a Bizottsággal, bár állításuk szerint Magyarország nem kap olyan besorolást, ami a kifizetések automatikus felfüggesztésével járna együtt.

Az uniós források kifizetésének felfüggesztése komoly károkat okozna, mivel a költségvetési és likvid tartalékok csak rövid ideig tudnák fedezni a kieső uniós pénzeket. Az pedig köztudott, hogy a magyar gazdaság nagyban rá van utalva az uniós transzferekre. Friss felmérések szerint az előző költségvetési ciklusban mi profitáltunk a legtöbbet az uniós támogatások lehívásából.

A magyar kormánynak ráadásul az egyik fől célja az uniós források minél gyorsabb lehívása a 2014-2020-as ciklusban, így egy esetleg rossz forgatókönyv esetén a magyar vezetésnek mindenképpen gesztusokat kellene tennie Brüsszel irányába.

Mi baja Brüsszelnek

Komoly figyelmeztetés lenne a magyar kormánynak, ha az Európai Bizottság felfüggesztené az uniós források kifizetését. Október elején jelent meg a hír, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklushoz kapcsolódó magyar támogatási rendszer vizsgálata során olyan megállapításokra juthat az Európai Bizottság, hogy a többfokozatú skálán a hármas besorolást kapnánk. A bizottsági szabályok miatt ez a kifizetések automatikus felfüggesztését jelentené.

A kiszivárgott információk alapján a vizsgálat több súlyos problémát is talált a magyar rendszerben. Ezek közül is kiemelkedik az az uniós jogszabályi követelmény, hogy az irányító hatóságoknak befolyástól mentesen kell dönteniük az uniós pályázatokról. Magyarország esetében ez azért problémás, mert az Irányító Hatóság a Miniszterelnökségen belül működik, és nagyon magas volt a kiemelt felhívások aránya. Utóbbi azt jelenti, hogy jogszabályi döntés alapján előre eldöntik, hogy egy-egy pályázaton mely állami intézmény vagy szereplő indulhat, és így egy fix keretösszegű pályázat nyertesét gyakorlatilag előre tudni lehet. Ezzel csorbul a verseny, ráadásul a közpénzeket nem hatékonyan használják fel, ami az Unió egyik alapelve.

Ha hétköznapi nyelvén szeretnénk összefoglalni, akkor Brüsszelt természetesen az aggasztja, hogy a magyar kormány olyan pályázati rendszert alakított ki egyes területeken, ahol nem az számít, hogy ki a versenyképesebb, hanem, hogy ki ápol jobb kapcsolatot a kormánnyal. Nem új keletű dolog, hogy az uniós források táptalajt nyújtanak a mutyinak, a különböző állami intézményekkel és szereplőkkel jó kapcsolatot ápoló kormányközeli cégek pedig sorra nyerik el a kiemelt pályázatokat. A beruházások és fejlesztések egy része ráadásul jelentősen túlárazott, így összességében nemcsak rossz helyre kerülnek az uniós pénzek, hanem azokat rosszul is használjuk fel.

Azt a Miniszterelnökség is elismerte, hogy számos ponton nincs egyetértés az Európai Bizottsággal. Csepreghy Nándor viszont úgy reagált a hírre, hogy Magyarország kettes besorolást kap, azaz nem kell attól tartani, hogy a Bizottság felfüggesztené az uniós transzferek kifizetését. A Miniszterelnökség helyettes vezetője szerint viszont az Irányító Hatóság függetlensége nem lehet vita tárgya, mivel a magyar jogszabályok garantálják annak függetlenségét, és kiemelt felhívásokkal sem lehet probléma, mivel azok a magyar közbeszerzési szabályok szigorú hatályai alá esnek. A helyettes vezető tehát arra a közbeszerzési rendszerre hivatkozott, ahol a felmérések alapján az elmúlt években sokat romlott a korrupciós helyzet, sok esetben nincs verseny, a szereplők túláraznak, és még az átláthatósággal is komoly problémák vannak. Különösképpen igaz ez az uniós pénzekhez kapcsolódó közbeszerzésekre, bár abban nincsen semmi újdonság, hogy a Fidesz mindig is tagadta ezeket a visszásságokat.

Egy kutatás alapján a fideszes Voldemort, Mengyi Roland esete nem számít kirívónak, és még a tízszeres túlárazásokat sem lehet kizárni a magyar közbeszerzési rendszerben.

Ez nem politikai bosszú

A hír időzítése kapcsán sokakban felmerülhet a gyanú, hogy Brüsszelt esetleg kicsinyes bosszú vezérli, a kvótanépszavazás miatt, így akarja büntetni a Fideszt, azonban erről szó sincs. Bár vezető uniós politikusok nem egyszer fakadtak ki a magyar kormány miatt - legutóbb az olasz miniszterelnök -, amiatt nem kell aggódni, hogy másként gondolkodó uniós államokat esetleg így leckéztetnék meg. Tény, hogy az együttműködés hiánya, komoly lyukat ütött az Európai Unióban, a széthúzás pedig egyre látványosabb, azonban azt a Unió vezetőinek is tudnia kell, hogy a politika jellegű büntetések még inkább a radikalizáció útjára terelhetik a periférián elhelyezkedő országokat.

Az Európai Uniónak nem áll érdekében a politikai jellegű büntetés kiszabása, emiatt nyilvánvaló, hogy Brüsszelnek valóban a hazai eljárási rendszer súlyos problémái szúrtak szemet.

Rá vagyunk utalva az uniós pénzekre

Az uniós források felfüggesztése azért jelentene problémát Magyarország számára, mert a magyar gazdaság szinte teljes egészében van rá van utalva ezekre a pénzekre. A magyar gazdaság teljesítménye gyakorlatilag egy nagy nulla lenne uniós pénzek nélkül. Ezt az idei évre vonatkozó első negyedéves makrogazdasági adatok is alátámasztották: a növekedés eltűnt a gazdaságból, mivel az új költségvetési ciklus transzfereihez kötődő lehívások és beruházások nem pörögtek fel a korábbi szintre.

A magyar gazdasági kitettségét egy friss kutatás is alátámasztja. Az Európai Bizottság jelentése alapján 2015 végén a magyar GDP 5 százalékkal lett volna alacsonyabb, ha a 2007-2015-ös ciklusban egyáltalán nem használtunk volna EU-pénzeket. Mivel ez lefedi a teljes időszakra vonatkozó növekedést, gyakorlatilag nyugodt szívvel ki lehet jelenteni, hogy az uniós támogatások nélkül most mélyebben lennénk, mint ahol a válság előtt voltunk. Az alappályától való 5 százalékos eltérés ráadásul a legmagasabb a vizsgált tagországok között, ebből arra is lehet következtetni, hogy az uniós újraelosztás legnagyobb nyertese Magyarország volt.

A modellszámítások alapján az uniós transzferek nemcsak a gazdasági teljesítményre voltak pozitív hatásra, hanem a bérekre is: a 2007-2015 közötti időszakban a magyar lakosság egy főre eső reálbérét 4 százalékkal emelték meg az uniós támogatások, ami szintén nem egy elhanyagolható érték. A vizsgált tagországok között ez a második legmagasabb érték. Továbbá fontos kiemelni, hogy az úgynevezett teljes tényező termelékenység 5 százalékkal emelkedett meg az uniós pénzek hatására, ami a potenciális GDP egyik meghatározó faktora.

A kedvező költségvetési pozíció és megfelelő szinten lévő likviditási tartalékok miatt a magyar állam néhány hónapon át nélkülözni tudná az uniós forrásokat, hosszabb távon viszont komoly gondot okozna az államháztartásnak azok pótlása, és a belső egyensúly felborulna. A magyar kormánynak emiatt mindenképpen lépéseket kell tennie, hogy sem most, se a jövőben ne függesszék fel a források kifizetését.


TényTár